Miért az ősz a komposztálás „aranyideje”?
Az őszi időszak egyedülálló lehetőségeket kínál a komposztálás területén: vegetációs periódus végével keletkező hatalmas mennyiségű szerves anyag természetes módon biztosítja azt az anyagdiverzitást, amely a sikeres komposztálás alapfeltétele. A lehullott levelek, az elszáradt növényi részek, a kerti munkák során keletkező nyesedékek mind olyan értékes komponenseket jelentenek, amelyek megfelelő összhangban képesek a tökéletes komposztot létrehozni.
A természet ebben az időszakban spontán módon állítja elő azt az ideális arányt, amely a komposztálás sikerének záloga. Míg a nyári hónapokban gyakran küzdünk a szénben gazdag „barna” anyagok hiányával, és túlnyomórészt nitrogénben gazdag „zöld” komponensekkel rendelkezünk, addig ősszel a természet maga szolgáltatja a szükséges egyensúlyt. A száraz levelek, az elszáradt szármaradékok és a különféle növényi hulladékok optimális szén-nitrogén arányt biztosítanak a valóban hatékony komposzthoz.
Az őszi időjárási viszonyok szintén kedveznek a komposztálási folyamatoknak. A fokozatosan csökkenő hőmérséklet megakadályozza a túlzott kiszáradást, míg a megnövekedett csapadék természetes nedvességforrást biztosít. Ez az időjárási kombináció különösen kedvező környezetet teremt a mikroorganizmusok számára, amelyek a szerves anyag lebontásáért felelősek.
Ugyanakkor viszont, ha a tavaszi kert előkészítéséhez érett komposztot szeretnénk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a természetes, spontán komposztálási folyamat hosszabb időt vesz igénybe, ezért
érdemes olyan szárbontó készítményekkel segítenünk a folyamatot, amelyek baktériumokat tartalmaznak és ökológiai szempontból biztonságosak a talaj és az élővilág számára.
A BactoFil® CELL gyökér- és szármaradványbontó mikrobiológiai készítményben nem fogunk csalódni:
használatával egyrészt kedvező állapotba hozzuk a talajszerkezetet, kiszűrjük a káros pentozánhatást, másrészt a szár- és gyökérmaradványokban 100 százalékban szerves kötésben lévő tápanyagokat a következő növény számára felvehetővé alakítjuk.
Miért nem mindegy, milyen szárbontó készítményt használunk?
A levágott növényi részek és szármaradványok komposztálódása érdekes és komplex biológiai folyamat, amelynek főszereplői a lignocellulóz és a hemicellulóz: csak ezek elbomlása után lehetséges a többi cellulóz bontása. Laikusként kevesen ismerjük ezt a nagyon fontos részletet, ahogy azt sem feltétlenül tudjuk, hogy a szárbontásért felelős Cellvibrio ostraviensis törzs mellett két kísérő baktériumtörzsre is szükség van a keletkező komposzt nitrogénmegkötő képességének biztosításához: a Pseudomonas fluorescens és az Azotobacter vinelandii törzsekre.
A Cellvibrio ostraviensis a szármaradványokban lévő hosszú szénláncú hemicellulóz és lignin szerkezetét szabdalja és bontja még a téli talajhőmérsékleten is. Az így képződő szőlőcukor további tápanyagforrás a talaj többi hasznos mikrobájának, miközben a kórokozók élettere jelentősen csökken. Az Azotobacter vinelandii nitrogént köt meg a talajban lévő levegőből és növekedési hormont (auxin) termel, elősegítve ezzel a növények fejlődését. A Pseudomonas fluorescens megakadályozza a nitrogén elillanását a kijuttatott műtrágyából, és erős biokontroll hatása miatt csökkenti a kórokozók fertőzési nyomását.
A BactoFil® CELL gyökér- és szármaradványbontó az egyetlen olyan szárbontó termék a piacon, amely egyszerre tartalmazza a Cellvibrio ostraviensis, az Azotobacter vinelandii és a Pseudomonas fluorescens baktériumtörzseket.
Hogyan készítsük elő az őszi komposztálást?
Az őszi komposztálás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a komposztáló megfelelő tervezése és kialakítása. A helyszín kiválasztása során több tényezőt kell mérlegelni: a megközelíthetőséget, a megfelelő vízelvezetést, az árnyékolást és a szomszédsághoz való viszonyt.
Az ideális helyszín enyhén árnyékolt, de nem teljesen sötét terület, ahol természetes védelem van a túlzott kiszáradás és az erős esők ellen. A talaj megfelelő vízelvezetése kritikus fontosságú, mivel az állóvíz anaerob körülményeket teremt, ami megakadályozza a megfelelő komposztálást.
A komposztáló szerkezete lehet egyszerű dróthálós kerítés vagy összetettebb, több rekeszes rendszer. A több rekeszes megoldás különösen előnyös, mivel lehetővé teszi a folyamatos működést: míg az egyik rekeszben friss anyagokat gyűjtünk, a másikban már fejlett stádiumú komposzt érik, a harmadikban pedig használatra kész humuszt tárolhatunk.
Mi kerülhet a komposztba és mi nem?
Alapvetés, hogy egészséges komposzt csakis egészséges növényi maradványokból készülhet, ezért az első és legfontosabb teendő, hogy
alaposan válogassuk meg, mit komposztálunk: semmiképpen ne kerüljenek a komposztba beteg növényi részek.
A paradicsomvész, a lisztharmat, a szürkepenész vagy egyéb gombás betegségek spórái ugyanis túlélhetik a házi komposztálás hőmérsékleteit, így ezek komposztálása súlyos következményekkel járhat a következő évi kerti szezonban.
A szénben gazdag komponensek közül a lehullott levelek szolgáltatják a legértékesebb komposztalapot. Azonban nem minden levél egyformán alkalmas a komposztálásra: a tölgy és a bükk levelei lassan bomlanak le – magas csersavtartalmuk miatt–, míg a gyümölcsfák és díszcserjék levelei gyorsabban integrálódnak a komposztba. Érdemes tudnunk, hogy a frissen lehullott, még sárgászöld színű levelek nitrogénben gazdagabbak, míg a már megbarnult, kiszáradt levelek magasabb széntartalommal rendelkeznek. Az ideális komposztáláshoz mindkét típusra szükség van, és arányuk tudatos beállítása határozza meg a végső minőséget.
A komposzt „gondozása”
A komposztálás rendkívül összetett biokémiai folyamat, amelyben különféle mikroorganizmusok közössége dolgozik azon, hogy a szerves anyagokat stabil humusszá alakítsa át. Ez a transzformációs folyamat több szakaszból áll, és mindegyik szakasz specifikus feltételeket igényel az optimális működéshez – ahhoz pedig, hogy megértsük, hogyan kell gondoznunk a komposztot, ismernünk kell, mi történik a komposztálódás különböző fázisaiban.
Az őszi komposztálás első, mezofil szakaszában a hőmérséklet fokozatosan emelkedik 25-30 °C köré. Ebben a fázisban a könnyen lebomló szerves vegyületek, például a cukrok és aminosavak szolgálnak fő energiaforrásként a mikroorganizmusok számára. A második, termofil fázis során a hőmérséklet akár 60 °C fölé is emelkedhet, amennyiben megfelelő mennyiségű és összetételű alapanyagot biztosítunk. Ez a magas hőmérséklet kritikus fontosságú, mivel elpusztítja a potenciális kórokozókat, gyommagvakat és egyéb nem kívánatos elemeket. Az őszi komposztálás előnye, hogy a rendelkezésre álló nagy mennyiségű komposztalapanyag könnyebben eléri ezt a kritikus tömeget, amely szükséges a megfelelő hőmérséklet-emelkedéshez. A harmadik, érési szakasz során a hőmérséklet fokozatosan csökken, és a komplex szerves vegyületek további átalakítása zajlik. Ez a folyamat télen és tavasszal folytatódik, így az őszi kezdés biztosítja, hogy tavaszra megfelelően érett komposzttal rendelkezzünk.
Az ideális összetétel a jó minőségű komposzthoz a 2 résznyi (szénben gazdag) fás anyag, 1 rész (nitrogénben) zöld hulladékhoz. A jó arány beállítása mellett azonban fontos a komposzt nedvességtartalmának ellenőrzése és a komposzt rendszeres forgatása is.
Az őszi komposztálás során a nedvességgazdálkodás különleges kihívásokat tartogat. A megnövekedett őszi csapadék gyakran túlnedvesíti a komposztot, ami oxigénhiányos környezetet teremt. Ez anaerob lebomláshoz vezethet, amely nemcsak kellemetlen szagokkal jár, hanem káros anyagokat is termelhet. Az ideális komposzt nedvességtartalma hasonlít egy enyhén kifacsart szivacshoz. Ha a komposzt túl nedves lesz, akkor száraz, szénben gazdag anyagokkal kell egyensúlyba hozni. Ilyenkor a korábban félretett száraz levelek, kartondarabok vagy fűrészpor beiktatása segíthet a felesleges nedvesség megkötésében.
A levegőzés biztosítása mechanikai és szerkezeti módszerekkel is megoldható. A rendszeres átforgatás nemcsak oxigént juttat a komposztba, hanem homogenizálja is az anyagokat, egyenletes lebomlást biztosítva. Az átforgatás gyakoriságát a komposzt állapota határozza meg, de általában havonta egyszer vagy kétszer szükséges.
Ahhoz tehát, hogy tavaszra egészséges és érett komposztunk legyen, most, ősszel kell megfelelő gondossággal előkészítenünk a lehullott növényi részek komposztálódását, és ha garanciát is akarunk a sikerre, használjunk A BactoFil® CELL gyökér- és szármaradvány bontót! A tavaszi kert bőven meghálálja!
A cikk megjelenését az AGRO.bio Hungary Kft. támogatta.
