„Úgy érzem, nem vagyok önmagam. Hőhullámok törnek rám a legváratlanabb pillanatokban, éjszaka forgolódom, nappal pedig egyik percről a másikra változik a hangulatom. Hol tele vagyok energiával, hol egy apróság is kibillent, és magam sem értem, mi történik velem. Fárasztó ez a hullámvasút – testileg és lelkileg is.” Sok negyvenöt év feletti nő számol be hasonló gondokról és úgy érzik, egyedül küzdenek ezekkel a tünetekkel. Pedig a menopauzával Magyarországon egymillió nő küzd. Ideje, hogy beszéljünk róla.
Tabuk nélkül
Sokakban felmerül a kérdés, miről ismerhetjük fel a menopauzát. Iványi Orsolya menopauza-edukációs aktivista, a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagja, a Menopauza Oktatási és Kutatási Alapítvány alapítója szerint vannak olyanok, amelyeket nehéz azonosítani, de alapvetően a tüneteknek négy nagy csoportja van. A vazomotoros tünetek közé tartozik a hőhullám és az éjszakai izzadás, amelyek gyakran alvászavarhoz is vezethetnek. A pszichés és kognitív tünetek között megjelenhet a szorongás, a hangulatingadozás, akár depressziós hangulat vagy pánikérzés, ami a mindennapi működést és a munkavégzést is befolyásolhatja. A következő nagy csoport az úgynevezett urogenitális tünetek köre, ide tartozhat a hüvelyszárazság, a fájdalmas közösülés, a visszatérő fertőzések, a kezdődő inkontinencia és a csökkent szexuális vágy. A negyedik terület a csontanyagcsere változása, amely hosszabb távon csontritkuláshoz vezethet.
Vannak olyan meglepő tünetek is, amelyeket elsőre nem feltétlenül tudunk a menopauzához kötni. „Ez azért van, mert az ösztrogén receptorok a test számos pontján megtalálhatók, például szemben, a fülben, az orrban, a szájban, a csontszövetben és a hajhagymákban. Valójában szinte nincs olyan szervrendszer, amelyre a női nemi hormonok ne lennének hatással. Az ösztrogénszint csökkenése és ingadozása ezért több szervrendszert is érinthet, és különböző, néha szokatlannak tűnő tüneteket okozhat. A hőhullámot sem érdemes félvállról venni, egyes kutatások szerint az erős és tartós vazomotoros tünetek összefüggést mutathatnak a későbbi szív- és érrendszeri kockázatokkal. A tartós alvászavar pedig hosszú távon a kognitív egészségre is hatással lehet. Éppen ezért nem érdemes egyszerűen túlélni ezt az időszakot, fontos odafigyelni a test jelzéseire és szükség esetén segítséget kérni."
A menopauza nem egy hirtelen lezárás, néha olyan, mint egy örvényekkel teli lusta folyó, máskor mint egy váratlanul érkező tornádó, ami hirtelen lecsap. Testünk változik, a hormonok szintje ingadozni kezd, majd új egyensúlyi állapot alakul ki és közben gyakran az identitásunkról, nőiségünkről, erőnkről alkotott képünk is átalakul. A menopauza nem csupán biológiai folyamat – hanem egy új fejezet kezdete. Iványi Orsolyát, a téma hazai szakértőjét arról is kérdeztük, hogy ilyenkor mi történik pontosan? Milyen eszközeink vannak az esetenként rendkívül szélsőséges tünetek kezelésére?
"A nők életében a 3 P (Puberty, Pregnancy, Perimenopause), azaz a serdülőkor, a terhesség és a perimenopauzális átmenet az a három időszak, amely olyan nagy hormonális változást hoz egy nő életében, ami fenekestől felforgat mindent." - hangsúlyozza Iványi Orsolya. „Az első kettővel elég sokat foglalkozunk és valahogy a harmadik tabu maradt, holott az életünk közepén kezdődik, és ez az egyik legfontosabb mérföldkő, ami nagy mértékben befolyásolja a hosszú távú egészségünket. A menopauzális medicina viszonylag fiatal tudományterület, az elmúlt néhány évtizedben fejlődött gyorsan, ezért ma már sokkal többet tudunk a folyamatról, de még mindig rengeteg nyitott kérdés van.”
Manapság úgy tűnik, mintha a csapból is ez a téma folyna. Ez egészen egyszerűen azért van, mert tovább élünk. 100 évvel ezelőtt a születéskor várható élettartam körülbelül ötven év volt, de magas volt a csecsemőhalandóság is, így sok nő talán meg sem élte a menopauzát, vagy mindössze néhány évet töltöttek ebben az ösztrogénhiányos állapotban. manapság már komoly esély van arra, hogy egy nő akár 30-40 évet is eltölt a menopauzális állapotban. S hogy miért is annyira fontos beszélni róla? Orsolya szerint ezekben a plusz években akkor tudunk aktívak maradni, ha megőrizzük a szellemi frissességünket és a mozgásképességünket, gondoljunk csak a korábban említett szellemi hanyatlás után felgyorsuló csontvesztésre, amely hosszabb távon csontritkuláshoz vezethet.
Iványi Orsolya személyes indíttatásból kezdett foglalkozni a témával. „Egy endometriózis műtét előtt rákérdeztek, hogy menopauzában vagyok-e. Akkor még azt se tudtam, mi az, és azt hittem, hogy majd 50 körül kell ezzel foglalkozni. Persze, tévedtem. Akkoriban az volt a narratíva, hogy mindenki szedjen gyógynövényes készítményeket, mert a hormonterápia mellrákot okoz. (Ma már tudjuk, hogy ez erősen túlzó kijelentés.) Amikor elkezdtem írni róla a közösségi média oldalaimon, én lepődtem meg a legjobban, hogy mekkora az érdeklődés a nők részéről. Az első blogposztot 8 éve írtam, az volt a címe, hogy „Akit a menopauza szele megcsapott. A zárt FB csoportba három nap alatt ötszáz nő lépett be, akkor mondta is a férjem, hogy „te sem tudsz semmit, ők sem tudnak semmit, jó lesz ez”. Tulajdonképpen a kíváncsiságom indított el a küldetés útján, mert mindent meg akartam tudni erről az elhanyagolt és elhallgatott témáról.
Elkezdtem külföldi szakmai oldalakat nézni, megtaláltam a külföldi menopauza társaságok oldalait, a Magyar Menopauza Társasággal felvettem a kapcsolatot. Számos könyvet olvastam a témában, emellett Olaszországban, ahol élek, pár éve éppen több menopauza és nőgyógyászati konferenciát szerveztek, ezekre elkezdtem eljárni. Az újdonságokat mindig a kongresszusokon jelentik be, ezért ha valaki lépést akar tartani a tudománnyal, ezeket nem lehet kihagyni. Elkezdtem figyelni azt is, hogy mely orvosok foglalkoznak a témával, mert nem könnyű olyan szakembert találni, aki a legújabb kutatásokat is követi.
De valójában mi az a folyamat, ami lezajlik ilyenkor? A menopauzális átmenet során a petefészek működése fokozatosan változik. Az ovuláció egyre rendszertelenebbé válik, ezért a progeszteronszint gyakran már a korai perimenopauzában csökkenni kezd. Az ösztrogénszint ezzel párhuzamosan erősen ingadozhat, majd a menopauza utána tartósan alacsonyabb szinten stabilizálódik. Az ösztrogénnek számos fontos hatása van a szervezetben, többek között szerepet játszik az idegrendszer, a szív- és érrendszer, valamint a csontanyagcsere működésében. Ezek a védő hatások részben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a nők átlagosan 5-7 évvel élnek tovább, bár a hosszabb élettartam mögött több biológiai és életmódbeli tényező is áll.
A perimenopauzában sok nő számol be arról az érzésről, hogy „nem érzi magát önmagának”. A Women Living Better kutatásában több mint kétezer 35-55 éves nő beszámolója alapján ez az élmény gyakran együtt járt hangulati ingadozással, fáradtsággal és kognitív tünetekkel. Orsolya ezt hívja nem hivatalosan „tünet zérónak, hiszen sok nőnél pszichés tünetekkel indul a menopauzális átmenet, amelyről sokszor nem is gondolják, hogy hormonális tünet.
A perimenopauza gyakran a negyvenes évek közepén kezdődik, de egyénenként jelentősen eltérhet, egyes nőknél már a negyvenes évek elején, másoknál később jelentkezhetnek az első jelek. Ha nem történt petefészek-eltávolítás vagy kemoterápia, a folyamat természetes hormonális átmenetként zajlik. Hogy konkrétan mikor történik meg, nem lehet előre megmondani. Szerepet játszik benne a genetika és az életmód is. Vannak, akiknél a családi mintázat alapján korábban jelentkezik a menopauza. Ha valaki dohányzik, akár két évvel korábban is megindulhat a folyamat. Nincs megbízható bizonyíték arra, hogy a késői gyermekvállalás érdemben kitolná a menopauza kezdetét.
A perimenopauzát általában nem laborvizsgálatok alapján diagnosztizálják, mert a hormonszintek ebben az időszakban erősen ingadozhatnak, akár egy napon belül is eltérő eredményt adhatnak a vizsgálatok. Sőt még a menstruáció is lehet szabályos, miközben már javában zajlik a változás. Egyes kutatások szerint az életmód és az általános egészségi állapot befolyásolhatja a menopauzával járó tünetek súlyosságát.
És az eddigi felsorolás még korántsem teljes
A menopauza idején az anyagcsere is változik: csökkenhet az alapanyagcsere és az izomtömeg, miközben a zsíreloszlás gyakran a hasi terület felé tolódik. Emiatt sok nő azt tapasztalja, hogy könnyebben hízik, vagy nehezebben tudja megtartani a korábbi testsúlyát. A korábban bevált fogyókúrás módszerek ilyenkor gyakran kevésbé működnek, ha korábban kicsit éheztünk, egyből lement az a pár kiló. A túlzott kalóriamegvonás vagy a túl intenzív edzés nem feltétlenül vezet jobb eredményhez, sőt fokozhatja a szervezet stresszreakcióit. Ezért a menopauza idején különösen fontos a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő fehérjebevitel és a rendszeres, fenntartható mozgás.
Ha valaki eljut odáig, hogy a menopauza tünetei már komolyan megnehezítik a mindennapokat, fontos tudni, hogy nem csak túlélni lehet ezt az időszakot. A kezelésnek alapvetően három útja van: az életmódbeli változtatások, a különböző nem-hormonális úgynevezett alternatív kiegészítők és a gyógyszeres megoldások, köztük a hormonterápia. Az orvosok általában az életmóddal kezdik. A mozgás, a minőségi táplálkozás, a megfelelő alvás és a stressz csökkentése mind alapvetőek. Ez azonban sokszor a legnehezebb feladat, mert ebben az életkorban a nők gyakran egyszerre próbálnak helytállni a munkában, a családban és a mindennapokban. Ha a változtatások nem hoznak javulást, az csak további stresszt okozhat, ezért ilyenkor más megoldások is szóba kerülhetnek.
Sokan fordulnak gyógynövényes készítményekhez és táplálékkiegészítőkhöz. Ezek esetében a tudományos bizonyítékok gyakran korlátozottak és a hatásuk készítménytől függően eltérő lehet. Klinikai vizsgálatokban ráadásul jelentős placebohatást is megfigyeltek, a placebo csoportban is gyakran 20-40 százalékos tünetcsökkenést mérnek. Ez azt jelenti, hogy a javulás részben a kezelésbe vetett várakozással és a fokozott figyelemmel is összefügghet. Ha néhány hónap után sincs javulás érdemes más kezelési lehetőségeket is megfontolni.
Amikor a tünetek már az életminőséget rontják – amikor valaki nem tud aludni, ingerlékeny, vagy úgy érzi, „ez már nem én vagyok” –, akkor kerülhet szóba a hormonterápia. A hormonális változások az agy működésére is hatnak, ezért a hangulatingadozás és a feszültség sokszor nem pusztán lelki kérdés. A megfelelően beállított hormonterápia sok nőnél javítja az alvást, és hozzájárulhat a csontritkulás megelőzéséhez is.
Fontos az is, hogy ne söpörjük a szőnyeg alá a menopauza kérdését. Érdemes tájékozódni, felismerni a tüneteket, és megismerni a lehetőségeket. Sok változás – például a hüvelyszárazság vagy a szemszárazság – nem múlik el magától, viszont ma már számos kezelési lehetőség létezik. Magyarországon például elérhető vény nélkül kapható, ösztriolt tartalmazó hüvelyi krém is, amely segíthet a hüvelyi diszkomfort és szárazság kezelésében. A lokális ösztrogénkezelés rendszeres alkalmazása javíthatja a hüvely nyálkahártyájának állapotát, csökkentheti az irritációt és a fájdalmas együttlétet.
Fotó.123rf
Az életmód tudatos rendezése szintén kulcsfontosságú. Ha korábban nem figyeltünk a mozgásra vagy a táplálkozásra, érdemes most elkezdeni, akár dietetikus segítségével. A cél nem a tökéletesség, hanem az egyensúly. A menopauza sok nő számára azt az időszakot is jelenti, amikor meg kell tanulni határokat húzni. Fontos kimondani, ha nem vagyunk jól, és a partnerrel is őszintén beszélni arról, mi történik velünk. Sokat segíthet egy támogató közösség is. Amikor más nőkkel beszélünk, gyakran kiderül, hogy nem vagyunk egyedül a tapasztalatainkkal. Az információ, a közös történetek és a szakértői segítség mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tudatosabban és magabiztosabban éljük meg ezt az életszakaszt.
A menopauza nem az elmúlás története, hanem az átalakulásé
Egy időszak, amikor a testünk más ritmusra vált, de az értékünk, tapasztalatunk és belső erőnk csak gazdagabbá válik. „Ha megtanulunk nyíltan beszélni róla, támogatni egymást és odafigyelni saját szükségleteinkre, ez az életszakasz nem veszteség, hanem lehetőség egy tudatosabb, szabadabb önmagunk felé vezető út bejárására. Ma már nem úgy gondolok a menopauzára, mint valamire, amit túl kell élni. Inkább egy határvonalnak látom: mögöttem egy életszakasz, tele tapasztalattal, előttem pedig egy új, amelyben talán nagyobb szabadsággal lehetek önmagam. A testem változik, de a történetem nem veszít az értékéből – sőt, talán most válik igazán teljessé. Ha megtanulunk beszélni róla, kérdezni, segítséget kérni és adni, akkor a menopauza nem magányos út lesz, hanem közös tapasztalat, amely erőt adhat egymásnak.”
Fotók:123rf
A menopauza világnapja
Magyarországon akár egymillió nőt is érinthet
