Mi fán terem a boldogság? – Elméletek a boldogságról annak világnapján

Március huszadika a boldogság világnapja. Véletlenül jön szemben az infó, teljesen más kapcsán olvasok, aztán bumm, ott van: boldogság-világnap. Hát ilyen is van. Nézegetem, ízlelgetem, közben pedig azon gondolkodom, hogy vajon tudjuk-e, mi a boldogság, s ha igen, vajon van-e térkép az oda vezető útról? Ha van is róla térkép, azon alighanem számtalan labirintus szerepel, amelyek közül némelyik ösvény sajnos zsákutcába futhat.

Mi a boldogság?

„A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet” – kezdi a boldogság meghatározását a Wikipédia. Ennél pontosabb meghatározás azonban itt nincs, a szócikk szerint „számos biológiai pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogyan érhetjük el, vagy hogy honnan ered”.

Adventurous Caucasian Woman Hiking on a Trail

Fotó: 123RF

Nesze semmi… Ezek szerint senki nem ismeri a boldogság titkát? Bár azt hiszem,

a titok ismerete még mindig nem jelenti azt, hogy valaki valóban boldog…

Természetesen a tudósokat sem hagyta nyugodni a boldogság témája. A kutatók arra próbáltak rájönni, mely szokások meglétének összessége jelentheti a boldogságot. Az egyik legismertebb boldogságelmélet Martin Selignam elmélete. Az amerikai pszichológus megalkotta a „PERMA” betűszót, amely szerinte magában foglalja a boldogság alkotóelemeit.

Traveler with yellow backpack and map in hands on a cliff in the mountains. Adventure concept.

Fotó: 123RF

Eszerint egy ember akkor boldog, ha jelen van az életében a

‘Pleasure’, vagyis az élvezetek, mint például egy finom étel vagy egy forró fürdő,
az ‘Engagement’, vagyis az elmélyülés egy számára élvezetes tevékenységben, a flow-élmény
a ‘Relationships’, vagyis a szociális kapcsolatok,
a ‘Meaning’ of life, vagyis az élet értelme, ami valamilyen felsőbb cél vagy küldetés
és végül az ‘Accomplishments’, vagyis az eredmények, valami kézzelfogható siker.

Vannak kutatások, amelyek szerint egyes vallások a „PERMA” több elemét is tartalmazzák, amivel kiválthatják az egyén boldogságérzetét.

A flow-élményt említettük, ez külön vizsgálja a boldogságérzés jelenségét. A flow-elmélet Csíkszentmihályi Mihály kutatásain alapszik. Eszerint boldogságot érez az az ember, aki elveszti tér- és időérzékelését egy számára örömet és kihívást jelentő tevékenység végzése közben. Ez a boldogságérzés megjelenhet például sportolás, művészeti tevékenységek során, de akár főzés, kézimunka, olvasás vagy más hétköznapi cselekvés alkalmával is.

boho chic woman in a floral dress in European countryside

Fotó: 123RF

Tapasztaltam már hasonlót többek között futás vagy egy izgalmas könyv olvasása, színezés, sütés, sőt, még munka közben is – valóban jóleső élményt nyújt, elégedettséget, és

azt éreztem, hogy bárcsak még és még tovább tartana pillanat,

de ahogy ez eszembe jutott, máris elvesztettem a varázst, visszacsöppentem a valóságba és a flow-élmény nem tért vissza csak azért, mert én azt akartam...

Tehetünk a boldogságunkért?

Léteznek olyan kutatások is, amelyek szerint a boldogsághoz való érzékünk, hajlamunk a génjeinkbe van programozva. Vagyis az, hogy boldogabbak szeretnénk lenni, mint amilyenek most vagyunk, olyan, mintha magasabbak szeretnénk lenni, vagy barna helyett kék szeműek. Kipótolhatjuk azt a néhány centit magassarkú cipővel vagy vehetünk színes kontaktlencsét, mutathatjuk magunkat másmilyennek a világ előtt, a valóságot azonban nem tudjuk átverni.

Fotó: 123RF

Vagy mint amikor mosolygós fotót posztolunk egy „menő” helyen vagy szituációban csak azért, hogy azt majd megmutathassuk az összes ismerősünknek: „nézzétek, ilyen jó az életem, ennyire élvezem, ilyen jó nekem”. S hogy a fénykép elkészítése után is olyan vidámak voltunk-e, vagy láttunk-e egyáltalán bármit is a „menő” helyből, vagy csak a fotó volt a fontos, és hogy azonnal posztoljuk… az már a valóság, azt csak mi tudjuk – és hazudjuk el akár magunk előtt is, csak hogy másoknak mutatott pozitív kép ne sérüljön…

Vannak kutatók, akik úgy vélik, mindennek ellenére mégis képesek vagyunk a boldogságra törekedni. Például azzal, hogy elejét vesszük, mintegy a minimálisra csökkentjük az olyan negatív érzelmeket, mint a harag vagy a pesszimizmus, és a pozitív érzelmekre fektetünk hangsúlyt, mint az empátia, az öröm és a hála.