Egy tavaszi eső után különös csend hull a kertre: a levelek még csillognak a vízcseppektől, a talaj mélyebb színt vesz fel, viszont az ereszcsatornákból lassan eltűnik a víz csorgásának hangja– mintha soha nem is lett volna. Pedig ez a víz valójában az egyik legértékesebb erőforrás a kert számára. Joggal merül fel a kérdés: mennyi vizet vesztegetünk el évente azzal, hogy nem gyűjtjük össze a lehullott esőt? Erre igyekeztünk választ találni, és a megismert adatok igencsak elgondolkodtatók.
A házak teteje tulajdonképpen egy hatalmas vízgyűjtő felület: amikor esik az eső, minden négyzetméterre több liter víz hullik, és ez a víz a legtöbb esetben kihasználatlanul távozik. Számoljunk egy kicsit: Magyarországon az éves csapadékmennyiség átlagosan 500-700 milliméter között alakul, ez azt jelenti, hogy egy négyzetméter tetőfelületre évente körülbelül 500-700 liter víz hullik, mivel az esővíz-gyűjtési szakmai útmutatók szerint 1 mm csapadék 1 m² tetőfelületen 1 liter vizet jelent.
Ezek alapján ha egy átlagos családi ház tetőfelületét nézzük – például 100 négyzetmétert –, a számok egészen meglepőek:
- 500 mm csapadék: 50 000 liter víz évente
- 600 mm csapadék: 60 000 liter víz évente
- 700 mm csapadék: 70 000 liter víz évente
Vagyis egyetlen tető akár több tízezer liter vizet is összegyűjthetne évente, ami hatalmas kincs lehetne a kert számára. A kert szempontjából ugyanis az esővíz sokszor jobb, mint a vezetékes víz. Az esővíz lágyabb (kevesebb oldott ásványi anyagot tartalmaz), klórmentes, általában szobahőmérséklethez közel áll és természetes módon illeszkedik a talaj vízháztartásához. A növények számára ezért gyakran kedvezőbb öntözővíz, mint a hideg, klórozott csapvíz.
Hogyan gyűjthetjük az esővizet, és miért érdemes gyűjtenünk?
Az esővíz gyűjtése meglepően egyszerű, és a legtöbb kertben már egy alap rendszer is jelentős megtakarítást hozhat. A legegyszerűbb megoldás egy 200-300 literes hordó, amelyet az ereszcsatorna alá helyezünk. Előnyei, hogy olcsó, könnyen telepíthető és gyorsan megtelik egy nagyobb eső után. Ha több hordót kötünk össze, a tárolókapacitás jelentősen nőhet: egy három-négy hordóból álló rendszer már 1000 liter körüli vízmennyiséget is képes tárolni. Aki pedig komolyabb rendszert szeretne, föld alatti tartályt is telepíthet. Ezek akár 3000-5000 liter vizet is tárolhatnak, és szivattyúval a kerti öntözőrendszerhez is csatlakoztathatók.
De ne feledkezzünk meg a természetes megoldásokról sem: az esőkert például egy egyre népszerűbb fogalom az ökológiai szemléletű kertművelésben. Nem tárol, hanem hasznosít: mélyített ágyást alkalmaz a víz összegyűjtésére, ami beszivárog a talajba, így csökkenti a kiszáradást és a biodiverzitást is növeli. Hasonlóan jó megoldás lehet a szikkasztóárkos kialakítás is, ami nagymértékben növeli a talajnedvességet. Lehetővé teszi a víz lassú elvezetését a kertben, a növények passzív öntözését, és nincs szükség tartályra, miközben megvalósul egy természetes, házi vízgazdálkodás rendszer. Lejtős területekre és gyümölcsösökbe kifejezetten ajánljuk.
Azt minden kertész tudja, hogy a nyári hónapokban egy veteményes vagy díszkert jelentős mennyiségű vizet igényel. Egy átlagos konyhakert öntözése során gyakran 10-20 liter víz jut egy négyzetméterre egy-egy öntözésnél. Egy 50 négyzetméteres veteményes esetében ez akár 500-1000 liter víz is lehet alkalmanként, és ha ezt a mennyiséget esővízből tudjuk biztosítani, a csapvíz-fogyasztás jelentősen csökkenhet.
Az esővíz gyűjtése ráadásul nemcsak a vízszámlát csökkenti: egyre fontosabb szerepe van a városi vízgazdálkodásban is. Amikor az esővíz azonnal a csatornába kerül, gyorsan elhagyja a települést. Ha azonban a kertekben visszatartjuk, több víz marad helyben, ami segíthet csökkenteni a csapadékcsúcsok terhelését, javítani a talaj nedvességtartalmát és mérsékelni a nyári kiszáradást. A kert így nemcsak termőhely, hanem a helyi vízkörforgás része is lehet.
Egy régi tudás reneszánsza
A régi parasztházak udvarán gyakran álltak hordók az eresz alatt, amelyekben a kerti öntözéshez vagy akár mosáshoz gyűjtötték a vizet. Talán sokunknak vannak olyan élményei is, amikor egy-egy forró nyári napon ezekben mártóztunk meg gyerekként.
A modern kertészet most újra felfedezi ezt az egyszerű megoldást, aminek valljuk be: éppen itt az ideje. Mert néha a legnagyobb változást nem bonyolult rendszerek hozzák, hanem egy egyszerű felismerés: annak megértése, hogy a víz, ami az égből érkezik, nem egy elvezetendő teher, hanem egy megőrzendő érték.
Fotók: 123rf
