Vallási jelentőséggel is bír, de vodka is készíthető belőle: mindent a kókuszról

Egészség

Vallási jelentőséggel is bír, de vodka is készíthető belőle: mindent a kókuszról

A kókusz a világ számos pontján megtalálható, rendkívüli népszerűségét pedig többek között annak köszönheti, hogy a gyökerétől a levelén keresztül a terméséig minden része felhasználható. 

Meglehetősen elfogult vagyok, de alighanem még így is igaz, ha azt mondom, hogy amelyik ételbe vagy italba beletették a kókuszt valamilyen formában, az határozottan finomabb vagy különlegesebb lett általa. Nem véletlen a kókusz népszerűsége, főleg, ha azt vesszük, hogy a kókuszpálma termésének minden része felhasználható valamire.

Kókuszpálma: az „élet fája”

A trópusi területeken mindenhol megtalálható, mintegy védjegye ezeknek a területeknek, tengerpartoknak a kókuszpálma, ami egyébként valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről, vagy az Ázsia és Ausztrália között elterülő szigetcsoportról terjedhetett el szerte a világban. Azért fordulhat elő olyan sok helyen, mert a a lehullott magok hosszú-hosszú hónapokon keresztül megőrizhetik csírázóképességüket, s a tengeren úszva az anyanövénytől akár több ezer kilométerre is megkezdhetik a csírázásukat. Emellett a tengeri kereskedelem és a felfedezések időszakában a hajók legénységének egyik fő táplálékául szolgált, és ezen a módon is eljutott számos olyan területre, ahol korábban nem volt honos. Így a világ több pontján is élvezhetik a kókuszpálma, illetve a kókuszdió nyújtotta előnyöket.

Megfelelő gondozás és termesztési feltételek mellett a kókuszpálma hat-tíz éven belül gyümölcsöt hozhat, és 15-20 évbe telik, míg eléri a termésének csúcsát. Számos rovarkártevő és betegség érinti a fajt, ami jelentősen zavarja a kereskedelmet. A világ kókuszdiókészletének mintegy 75 százalékát Indonézia, a Fülöp-szigetek és India termeli. Ezeken a helyeken a pálmafák akár 30 méter magasra is megnőnek, és termékeny talajon évente akár hetvenöt gyümölcsöt is teremhetnek, bár inkább az évi harminc termés számít átlagosnak. 

Mivel gyakorlatilag minden részét felhasználjuk valamilyen formában, jelentős gazdasági értékkel bír. Sokoldalúságát egyes népek az elnevezésében is jelzik: a szanszkrit például „az élethez szükséges fa”, a maláj pedig „az ezerféle felhasználás fája” néven nevezik. A Fülöp-szigeteken a kókuszpálmát nemes egyszerűséggel az „élet fájának” nevezik. 

Kókuszdió rétegei

A kókuszpálma termése a kókuszdió, ami bár csonthéjas, sokkal inkább gyümölcs, és nem valódi dió. Elnevezése a „coco” szóból származik, ami portugálul azt jelenti hogy „fej” vagy „koponya” – ez minden bizonnyal egyrészt a külalakjára, másrészt a külsején látható három jellegzetes bemélyedésre utal. 

A termésének három rétege van: egy külső, fényes héj alatt található a vastagabb, kókuszrost nevű réteg – aminek számos hagyományos és kereskedelmi felhasználása ismert –, ez fogja közre magát a kókuszdiót, aminek héja bár csak néhány milliméter vastag, annál keményebb. A kókuszdió belseje üreges: a kemény héj belsején van a néhány milliméter vastag, fehér „kókuszhús”, belsejében pedig a kókuszvíz. Egy kifejlett, érett kókuszdió súlya elérheti akár a másfél kilogrammot is.

Az exportra szánt termést hántolva szállítják (ezáltal csökken a súlya, kevesebb helyet foglal és könnyebb kinyitni), így azokban az országokban, ahol nem honos, ebben a hántolt állapotában ismerik.

kokusz-felhasznalasa-kokusz-reszsei

 

Kókuszhús

Az éretlen gyümölcsökből származó kókuszhús fogyasztható önmagában, például salátákban, italokban, desszertekben és péksüteményekben. Az érett kókuszhús már kemény szerkezetű, ezért fogyasztás előtt feldolgozzák vagy koprává alakítják. Körülbelül hatezer kifejlett kókuszdió szükséges egy tonna kopra előállításához. 

A nyers kókuszhús zsírban (33g/100g), különösen telített zsírban (az összes zsír 89 százaléka) gazdag, de érdemes megemlíteni szénhidrát- (15g/100g) és fehérjetartalmát (3g/100g) is. Emellett olyan ásványi anyagokban gazdag, mint például a mangán, a réz, a vas, a foszfor, a szelén és a cink, tehát

mértékkel érdemes fogyasztani!

Kókusztej

A kókusztejet a kókuszreszelék sajtolásával nyerik: általában forró vizet adnak hozzá, így kivonják belőle a kókuszolajat, a fehérjéket és az aromás vegyületeket. Az elkészült folyadékot főzéskor használják, gyakran adják különféle desszertekhez és sós ételekhez, valamint például különböző pörköltekhez, jellemzően 5-20 százaléka zsír. Különféle egyéb, cukorral és/vagy tojással sűrített kókusztejből készült termék például a kókuszlekvár és a kókuszkrém, amik igencsak elterjedtek Délkelet-Ázsiában. A Fülöp-szigeteken az édesített, felfőzött kókusztejet kókuszszirupként forgalmazzák, és különféle desszertekhez használják.

Kókuszolaj vagy kókuszzsír

A kókusztejből vagy koprából kivont kókuszolajat sütéshez és főzéshez használják. Megtalálható folyékony formában, más növényi olajokhoz hasonlóan, vagy szilárd formában, mint a vaj vagy a disznózsír. A kókuszolaj hosszú távú fogyasztása olyan

negatív egészségügyi hatásokkal járhat,

mint más, telített zsírok (állati zsírok, pálmaolaj) fogyasztása, vagyis növelheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, mert az összetétele révén megemelheti a vér összkoleszterinszintjét.

Kókuszvaj

A kókuszvaj elnevezést gyakran használják a megszilárdult kókuszolaj leírására, de valójában ez egy kókusztej-szárazanyagból vagy pürésített kókuszdióhúsból és -olajból készült különleges termék.

Kókuszvíz

Ez a kókuszdió belsejében található folyadék. Az éretlen gyümölcsben több kókuszvíz található, mint az érettben. Feldolgozott formában kedvelt sportitalként forgalmazzák, frissen iható, de főzéshez is felhasználható. 100 gramm belőle 19 kalóriát tartalmaz, ugyanakkor nem számottevő az alapvető tápanyagtartalma. 

Kókuszhéj, kókuszrost

A kókuszdió héja üzemanyagként is felhasználható, de a belőle előállított aktív szén rendkívül hatékony a különféle szennyeződések eltávolításában is. A héj csiszolóanyagként való alkalmazása szintén gyakori, előszeretettel bevetik padlófényesítésre, vagy éppen mosogatószivacsként, de az alakja miatt poharakat, tálakat, kanalakat és különféle kézműves termékeket is készítenek belőle. Elégetve egyes területeken a szúnyogok elűzésére is alkalmazzák, a félbevágott kókuszdióhéjat pedig színházi hangeffektként vagy hangszerként használják olykor.

A kókuszrost felhasználása ugyancsak széleskörű,

többek között szőnyegeket, lábtörlőket, keféket, köteleket és zsákokat készítenek belőle,

de csónakok tömítőanyagként és ágymatracok töltelékeként használják. Kertészetben virágkomposztban, például az orchidea keverékében találkozhatunk vele. A kókuszrostból seprűt is készítenek Kambodzsában.

A kókuszpálma extra felhasználása

A kifejlett pálma rügyei ehetők, amit pálmakáposztaként vagy pálmaszívként szoktak emlegetni. Nagyon ritka finomságnak számít, mert a rügyek begyűjtésével a pálma halálát okozzák. A pálmaszíveket salátákba teszik, úgy fogyasztják,

az így készült ételt „milliomosok salátájának” is neveznek.

A kókuszpálma virágfürtjeinek bemetszésével nedvet csalogatnak belőle, amit megisznak. Általában naponta kétszer gyűjtik be ezt a folyadékot, amit ha erjedni hagynak, pálmabor lesz belőle. Ebből lepárolva készül az úgynevezett „arrack”, egy alkoholos ital, ami

kókuszvodkaként is ismeretes.

Ha a kinyert nedvet felforralják, édes szirupot kapnak, amiből további kezeléssel kókuszcukrot (pálmacukrot) lehet előállítani.

A kókuszpálma levelének középső bordáit összekötözve a helyiek seprűt készítenek, de kosárfonáskor, tetőfedéskor is hasznát látják. Indiában nem ritka, hogy összeszőtt kókuszlevelekből építenek esküvői sátrakat.

A kókuszpálma törzsét hidak és kunyhók építésére hasznosítják, mivel egyenesek és rendkívül kemények. E logika mentén bútorokat, csónakokat és dobokat is készítenek belőle.

kokusz-felhasznalasa-kokusz-reszsei

 

gyökereket festék vagy szájvíz alapanyagaként is bevetik, de a gyógyászatban megfelelő körülmények között hasmenés és vérhas kezelésére használják.

A kókuszdió kulturális és vallási jelentőséggel is bír,

bár erről nálunk keveset hallani. Különösen a nyugat-csendes-óceáni ausztronéz kultúrákban jelenik meg, ahol a mitológiájukban, énekeikben és a szájhagyomány útján elterjedt mesékben, mondákban is szerepel. Szertartásos jelentősége volt a gyarmatosítás előtti vallásokban, és fontos volt egyes dél-ázsiai kultúrákban is. 

A kókusz sötét oldala

Minden jó tulajdonsága ellenére érdemes tudatosan vásárolni és fogyasztani a kókuszból készült élelmiszereket, mert az egyre szaporodó kókuszpálma-ültetvények veszélyt jelenthetnek más élőlények élőhelyére, és egy-egy állatfaj életben maradására.

Az egészségtudatos étkezés egyébként is megköveteli a változatosságot, fontos ezt észben tartani a kókuszos tejitalok és egyéb kókuszból készült termékek kosárba helyezésekor is. Tehát keressetek jó alkalmat, mikor kipróbáljátok a kókuszos süteményeket, de ha lehet, ne készüljön mindennap ebből az ebéd...

Ajánljuk még:

Tünetmentesség Karácsonyra – Verka története

Verka, mint annyi más ember szerte a világon, ráktúlélő. Kemény menet van mögötte, nem volt könnyű az idei éve. Arról, hogyan is kapott diagnózist, s mit élt át ekkoriban, ITT írt. Mostani írásában pedig elmeséli, milyen az, amikor a kezelés, a nagy fájdalmak és az idő közben kopó türelem után a legszebb ajándékot hozta neki az angyal: a negatív leleteket. 

 

Már követem az oldalt

X