Meddig cipeled még! Minden plusz kiló az életedet rövidíti!

Sajnos a modern kori ember életében már egészen korán: a kisgyermekkor első időszakától jelentkezik az elhízás veszélye – köszönhetően a nem megfelelő táplálkozásnak, a gyakran mozgásszegény életmódnak és a sokkal kevésbé egészségtudatosabb mindennapoknak.

A gyermekkori elhízás ráadásul már az első életévekben is képes növelni számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát.

Ilyen a cukorbetegség, aminek esetében akár ötszörös is lehet az elhízott gyermekek kockázata, vagy az asztma, aminek kialakulása 23 százalékkal nagyobb eséllyel fordulhat elő túlsúlyos gyermekeknél. Esetükben gyakoribb a magas vérnyomás és a depresszió kialakulása is, nem beszélve arról, hogy ezek a gyermekek egyre inkább és egyre nagyobb mértékben vannak kitéve az iskolai kortárs bántalmazás veszélyeinek. 

Nem véletlen tehát, hogy oly sok fontos probléma mellett az elhízásnak és a túlsúlynak is van saját világnapja, amit ma, október 11-én „ünnepelnek” szerte a világon. A hivatalosan „a túlsúly elleni harc világnapja”-nak keresztelt napon az elhízás veszélyeire hívják fel a figyelmet, és azokra a szerteágazó problémákra, amelyekkel a túlsúlyos embereknek meg kell küzdeniük.

A Global Obesity Observatory adatai szerint Magyarországon több, mint 20 százalékos az elhízás aránya a felnőtt lakosság körében (a férfiak körében valamivel magasabb, mint a nőknél).

A magyar lakosság több, mint 63 százaléka küzd a túlsúllyal – ami bár meghökkentő adatnak tűnik, sajnos közel sem számít kirívónak, ha a világtérképet nézzük.

Becslések a túlsúly gyakoriságáról felnőtteknél – Forrás: World Obesity

A Föld minden részén problémát okoz a testünkről történő nem megfelelő gondoskodás, ami olyan hibás döntésekben nyilvánul meg, mint a túlzott cukorfogyasztás, a gyorséttermi ételek fogyasztása, a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő összetételű és minőségű étrendek.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon közel 41 kg az egy főre jutó éves cukorfogyasztás,

ami még mindig messze van például Montenegrótól, ahol ugyanez az érték 126,4 kg vagy Luxemburgtól, ahol egy főre évi 162,2 kg cukormennyiség jut. 

Az elhízás 2024-es atlasza szerint hiába a tudatos életmódot és felelős döntéseket hangsúlyozó kampányok végeláthatatlan száma, az elhízás és az ahhoz kapcsolódó veszélyek egyre növekvő számot mutatnak világviszonylatban is.

A globális adatok szerint pár évtizeden belül a világ lakosságának több, mint fele elhízott lesz, és már most vannak olyan régiók, ahol kiugróan magas értékeket figyelhetünk meg.

Fotó: 123RF 

Amerikában a férfi lakosság 79 százaléka él magas BMI-vel (A Body Mass Index vagy testtömegindex a kilogrammban megadott testtömeg és a méterben megadott magasság négyzetének hányadosa – a WHO meghatározása szerint a normál testsúly BMI-indexe 18,5 és 24,99 között van. A 18,5 alatti értékek esetén beszélünk soványságról, a 25 és afeletti értékek esetén túlsúlyról. Kórosan soványnak a 16 alatti értékkel, elhízottnak a legalább 30-as, de 40 alatti értékkel, súlyosan elhízottnak a legalább 40-es értékkel jellemezhető személyeket tekintjük), de Törökországban például a nők között igen magas: 76 százalékos a magas testtömeg indexűek száma. Kínában a fiúgyermekek 46 százaléka magas testtömeg indexű, Fiji-n viszont a kislányok között kiugró: 46 százalék a magas BMI-vel élők aránya.

De a nagyobb testsúly nem(csak) a szűkebb ruhák és a megjelenés értékelése miatt jelent problémát, hanem azért, mert

megnöveli a szívkoszorúér-betegségek, a cukorbetegség vagy a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

Az érrendszerben felszaporodnak a vérzsírok, az érfalakon plakkok képződnek, és érelmeszesedés alakulhat ki, ami sokszorosára növeli a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a stroke és a trombózis kockázatát. Az elhízás okozhatja az inzulinháztartás zavarát, több emésztőszervi megbetegedésért is felelős lehet, és idővel mozgásszervi megbetegedések is nehezíthetik az elhízott emberek mindennapjait. 

Mennyi problémát okoz az elhízás? – Forrás: egeszsegprogram.eu

Ráadásul a fizikai és lelki tünetek mellett olyan problémákkal is meg kell küzdeniük, amelyek a társadalom többi tagja felől gördülnek útjukba. Ilyen az előítélet és a stigmatizáció, ami bizony gyakori kísérőjelensége a túlsúlynak és az elhízásnak.

A túlsúllyal küzdő embereket ugyanis gyakran érik előítéletes megnyilvánulások testsúlyuk miatt, és egyre gyakrabban kénytelenek szembenézni ennek durvább, lelkileg is megterhelőbb formáival.

Nem véletlen, hogy pár évvel ezelőtt, a 2018-as világkampány fő témája ez az előítéletesség volt, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy megértsük: a stigmáknak nincs helye társadalmunk kommunikációjában. 

A túlsúllyal kapcsolatos stigmák – Forrás: merokanal.hu

Ha máskor nem, akkor legalább ma gondoljuk át mindezt, és próbáljunk meg időt szakítani arra, hogy rendet tegyünk saját fogyasztói magatartásunk és életvitelünk háza táján. Ne akarjunk rögtön hegyeket megmászni! Elég apró lépésekben haladnunk: egy kicsit több mozgás, kevesebb szénhidrát, a feldolgozott élelmiszerek fokozatos elhagyása, kevesebb édesség és több tiszta víz fogyasztása már önmagában komoly hatással lesz egészségünk megőrzésére. Később pedig, ha már ezekkel jól haladunk, akkor érdemes újabb célokat kitűznünk, egészen addig, amíg normalizálni nem sikerül testsúlyunkat, és ezzel együtt egészségünket is.

Fotó: 123RF 

Nyitókép: 123RF