Egészség

Egy.Életem

Kihagyhatatlan szűrővizsgálatok: életet ment az odafigyelés!

Általános tapasztalat, hogy kicsit mindig lekésünk a saját egészségünkről, azaz bármennyire is hangoztatjuk a preventív medicina fontosságát, viszonylag kevesen járnak rendszeresen az ajánlott szűrővizsgálatokra. Pedig a megelőzés minden szempontból „kifizetődőbb”, mint a már kialakult betegségek kezelése, gyógyítása.

A szűrés tünetmentes állapotban elvégzett vizsgálatot jelent, melynek célja kizárni az esetlegesen előforduló betegségeket, és meghatározni a szervezet aktuális egészségi állapotát. Aki már panasszal fordul orvoshoz, annak nem szűrővizsgálaton, hanem diagnosztikai vizsgálaton kell átesnie – ez a különbség a tünetmentes szervezeten elvégzett szűrés és a valamilyen betegség tüneteinek észlelésekor indokolt vizsgálatok között.

A lakossági szűrővizsgálatokkal rendszerint a krónikus betegségek veszélyét tudjuk elhárítani, hiszen az időben felfedezett, panaszokat még nem okozó elváltozások jelentős része sikeresen kezelhető volna, mielőtt még végzetes megbetegedéshez vezetne.

„Van egy vékony réteg, aki évente jön labort csináltatni, de zömmel az jellemző, hogy csak akkor jönnek a rendelőbe a páciensek, ha panaszuk van. A jómódúak választják inkább a menedzserszűréseket például, de a középosztályhoz tartozó aktív korosztály jellemzően nem jár szűrővizsgálatokra. Inkább az idősek keresnek fel ilyen céllal” – osztja meg tapasztalatait Dr. László Lívia háziorvos.

„Kötelező szűrővizsgálatok ma már nincsenek – a tüdőszűrő sem kötelező, legfeljebb munkaalkalmassági vizsgálat keretében –, de mindenképpen ajánlott rendszeresen ellenőrizni a tüdő egészségi állapotát. Ugyanígy fontos a preventív célú mammográfiai vizsgálat és a vastagbéltükrözés. Tüdőszűrőre évente, mammográfiára, nőgyógyászati szűrésekre kétévente, a vastagbélrák kiszűrését célzó tükrözésre pedig legalább ötévente illene járni. Az általános nőgyógyászati vizsgálatokat 40 éves kor fölött, mammográfiai szűrést 50 éves kor fölött ajánlatos rendszeresen elvégezni” – figyelmeztet a háziorvos.

A rendszeres szűrővizsgálat eredményeként elég nagy arányban derülhetne fény a rosszindulatú elváltozásokra a szervezetben, és jobb eséllyel is lehetne gyógyítani a beteg szerveket: „nagyjából 30 százalékkal több elváltozást lehetne korai stádiumban azonosítani, ami hatalmas szám és komoly esély a gyógyulásra” – mondja a szakorvos.

Akinek már valamilyen krónikus betegsége van, annak értelemszerűen gyakrabban is javasolt az ellenőrző szűrővizsgálatok elvégeztetése, hiszen például egy komplex vérvizsgálat alapján kiderülhet, hogy van-e szükség további kezelésre, esetleg a kezelés módosítására. Sok esetben azonban nem is tudunk az egyes betegségekről – például magas vérnyomás, vashiányos vérszegénység, pajzsmirigybetegségek stb. –, ezek valóban csak pontos laboreredményekben mutatkoznak meg.

A rendszeres vérvizsgálat tehát alapvető kellene, hogy legyen, legalább éves szinten.

Egyre többet ülünk monitor előtt, a gyerekek is egyre többet töltenek okoseszközöket böngészve, ezért a szemünk védelmére is különös gondot kellene fordítanunk. Az első szemvizsgálatot gyermekkorban általában iskolakezdés előttre időzítjük, ami nem biztos, hogy jó gyakorlat. A kicsik ugyanis nem tudják pontosan megmondani, ha nem látnak jól, de különféle jelekre felfigyelhetünk: túl közelről nézik a könyvet, nem vesznek észre tárgyakat, esetleg fehér felületeket, és nekimennek valaminek – ilyen esetben mindenképpen vigyük el szemészeti szűrésre a gyereket. Felnőttkorban is fontos a szemészeti állapotfelmérés, legalább kétévente, ha nincs különösebb probléma. Szemüvegeseknek, kontaktlencse-viselőknek nyilván ennél gyakrabban, félévente, évente kell visszatérniük látásvizsgálatra.

Emésztőrendszerünk egészsége többek között fogaink épségén múlik. A tejfogak cserélődése után féléves rendszerességgel kellene járnunk fogászati szűrésekre ahhoz, hogy az esetleges szuvasodásokat még időben elcsípjük, és hogy a fogkőlerakódás se marhassa fel a fogzománcot és a fogínyt.

45-50 éves kor után már csontjaink állapotával is érdemes tisztában lennünk. Itt sem az a megoldás, hogy különféle, jól reklámozott táplálék-kiegészítőket kezdünk szedni, hanem menjünk el rendszeresen – 1-3 évente – csontsűrűségmérésre. Általánosságban is igaz, hogy a családi hajlam sürgető tényező: amennyiben a családban előfordult már csontritkulás, érdemes ezt a vizsgálatot komolyan vennünk, évente eljárnunk egy ellenőrzésre.

A tájékozottság életet menthet! A cikk megjelenését az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete támogatta. Az innováció érték. Az új gyógyszer új esély.

Ajánljuk még:

Orrvérzés – meddig normális, mikor forduljunk orvoshoz?

Gyerekkoromban velem is előfordult néha, hogy csak úgy, szinte a semmiből eleredt az orrom vére. Néhány perc alatt elállítottuk, hamar el is felejtettem. Általában nincs is semmi más teendőnk ilyenkor. Vannak azonban komolyabb esetek, amelyekre érdemes odafigyelni.