Mi az a likőr?
A likőr neve a latin „liquor”, folyadék szóból származik. Eredetileg azért készítették, hogy a gyógynövények hatóanyagait alkohollal kioldják és megőrizzék; gyógyító italt állítsanak elő. Az ízének javításához a régi időkben nádcukrot, nádmézet vagy virágmézet használtak.
A világ leghíresebb likőrjei a francia bencés Benedictine és a karthauzi Chartreuse, amelyek receptjeit mindig csak két szerzetes tudja.
Nem marad el tőlük a zárai domokosok meggy alapú Maraschinoja, amelyet eleink rozsólisnak neveztek, dalmát neve: Rosolj után.
Hazánkban több térségben találunk helyi gyógynövényekből készült párlatokat. Pannonhalmán – az évszázados helyi gyógynövénykultúrát követve, folytatva – a bencések megalkották a Pannonhalmi Keserű likőrt. Ezt több mint húszféle gyógynövény felhasználásával készült gyógynövénykivonat és különleges párlat alkotja, melynek receptúrája szigorú titok. Hathónapos tokaji aszús tölgyfahordóban történő érlelés alakítja ki az ital bársonyosságát, melyben a gyógynövények mellett az aszú ízvilága is megjelenik.
Részlet az Unicum Múzeumból – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A szegedi ferenceseknek kétféle likőrt kínálnak. A Magnusz-cseppek elsősorban nyugtató hatású gyógynövényeket: citromfüvet, macskagyökeret és kamillát tartalmaznak, a Sándor-cseppek pedig immun- és szíverősítő gyógynövényekből és bogyós gyümölcsökből, csipkebogyóból, vörösáfonyából, valamint borsmentából készülnek. Mindkét likőr 32 százalékos alkoholtartalommal rendelkezik és magyar méztől lesz kellően édes és selymes.
A kolostori likőrök népszerűségét bizonyítja, hogy a világi főzdék kínálatában is számtalan gyógylikőrt találunk. Ezek nem csupán gyógyászati célt szolgálnak, hanem erős élvezeti értékkel is bírnak. Az étkezés előtt vagy után elfogyasztott, emésztést serkentő italok méltán népszerűek. Ilyenek a Jägermeister, az Underberg, a hazai kínálatból az Unicum és a Hubertus, de a Campari, a Becherovka is a gyomorkeserűk közé sorolható.
Részlet az Unicum Múzeumból – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Az egyik leghíresebb a különleges történetet bejárt Unicum. A legendás ital történetét 1840-től napjainkig a budapesti Dandár utcai Unicum Múzeumban ismerhetjük meg, ahol kóstolóval és filmvetítéssel egybekötött tárlatvezetésen mélyülhetünk el a gyógylikőrkészítés bugyraiban. Közben, mint ahogyan az történt számos nagyhírű cég életében a 20. században, igazi kalandregényben érezhetjük magunkat.
Az Unicum titkát is csak két ember ismeri, a hozzá felhasznált növényi részeket is úgy vegyítik össze, hogy senki ne jusson hozzá a titokhoz.
A kész italt hordókban érlelik három hónapon át a hűvös pincében, és csak azután kerül majd gondos utómunkálatok végeztével a jellegzetes palackokba.
Részlet az Unicum Múzeumból – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Házilag készült likőr
A házilagos gyógylikőrkészítésnek nagy hagyománya volt mindig, hiszen a boltok régebben nem bővelkedtek ilyen termékekben. Ha felütünk egy másfélszáz éves szakácskönyvet, szinte bizonyos: ráakadhatunk az éppen akkor legjobbnak titulált gyógylikőr receptúrájára. Ripper Jakab a 20. század elején megjelent – és 19 kiadást megélt! – műve izgalmas olvasmány a maiak számára is. Frappáns és rövid címe: Használati utasitás likőrök, pálinkaneműek, rumok és limonádészörpök hideg uton való előállitására a legújabb és legelőnyösebb eljárások alapján. Ebből igazán kiművelheti magát a gyógylikőrre áhítozó olvasó!
Jómagam a legfinomabb likőrreceptjeim ötleteit a 20. század eleji könyvekből merítettem. A házi citromfű likőr, amely szerecsendiót, citromhéjat és szegfűszeget is tartalmaz, a legkellemesebb gyomornyugtató.
Házi likőr alapanyagai – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A mézes hársfavirág likőr nagy kedvenc a téli, megfázásos időszakban.
Házi likőröm – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A keserűlikőröm elkészítési módját viszont egy ausztriai füves barátnőmtől lestem el. Itt tanultam meg, hogy a felhasználni kívánt gyökereket a lehető legapróbbra kell vágni, és a lehető legerősebb alkoholban, minimum hat hétig áztatni. Ezt magában meginni viszont szigorúan tilos! A leveleket, virágokat érlelhetjük 35-40 százalékos szeszben, legalább négy héten át. E két kivonat szűrletét elegyítem, cukorsziruppal finomítom, és gondosan lezárt üvegekben hónapokon át érlelem.
Az angyalgyökér – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Mit rejt az én gyógylikőröm?
Az egyelőre az én hétpecsétes titkom marad – de annyit elárulhatok, hogy minden gyógynövény a saját kertemből kerül bele, egyedül az angyalgyökérért zarándokolok el a megfelelő lelőhelyre.
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még: