Szakértők szerint a növényeket nyersen, eredeti állapotukban a legjobb fogyasztani, mert így tartják meg leginkább tápanyagaikat: vitaminokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat és enzimeket. Az enzimek 40 fokos hőmérséklet körül bomlanak le, ha pedig ez megtörténik, a különböző tápanyagok vagy nem is hasznosulnak, vagy a szervezetnek a saját tartalékaiból kell a szükséges enzimeket előállítania – ez pedig több problémát is magával hoz, például a hasnyálmirigy természetellenes túlterhelését. Az enzimek biztosítják tehát a jó emésztést és a megfelelő anyagcserét. Lehetővé teszik a tápanyagok (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, fehérjék, szénhidrátok, zsírok és olajok) megfelelő hasznosulását, ezáltal pedig a szervezet kiegyensúlyozott működését.
A növények zöld festékanyaguknak, a klorofillnak köszönhetően közvetlenül képesek felvenni a Nap energiáit – ezt az úgynevezett biofoton-sugárzás elmélete is bizonyítja. A táplálékok közül a friss, érett, nyers gyümölcsök, a zöldségfélék, bogyók, levelek, szárak és gyökerek illetve a magvak bocsátják ki a legerősebb biofoton-sugárzást.
A zöld levelekből készített zöld turmix sokak szerint maga a folyékony napenergia.
Az élő ételek fogyasztásával nemcsak tápanyagokat, hanem bőséges mennyiségű vizet is juttathatunk a szervezetünkbe. A megfelelően hidratált test reflexei élesek maradnak, érzékelése nem tompul, az agy friss marad, a reakciók pedig gyorsabbak lesznek. A megfelelő folyadékbevitellel biztosítható a hidratáltság, a bőr jó állapota és a kielégítő emésztés – tulajdonképpen a szervezet egészének frissebb működése.
Azáltal, hogy megfelelően tápláljuk szervezetünket, biztosítjuk számára, hogy kevesebbszer betegszik meg. Megkíméljük attól, hogy energiáit az emésztetlen tápanyagokra vesztegesse, így aktívabban harcolhat a valódi kórokozók és betegséget okozó faktorok ellen. A helyesen összeállított növényi étrend emellett megfelelő mennyiségű fehérjét is biztosít a szervezet számára, amely aminosav-összetételét tekintve is optimális. Ezzel az együttállással végső soron a fehérjeanyagcsere-zavarok is kiküszöbölhetőek.
És ami a legjobb: a növények nagy százalékában kisebb-nagyobb mennyiségben baktérium- és vírusölő anyagok is találhatóak, amelyek nyers fogyasztás esetén maximálisan ki tudják fejteni pozitív hatásaikat: nő az érfalak ellenállása, fokozódik az immunitás.
A természetes étrend számos eleme bizonyítottan gyulladásgátló hatású.
Látható tehát, hogy az élő ételek szó szerint élnek, és éltetnek. Aki pedig azt hiszi, hogy ezentúl nem ehet mást, mint ropogós répát vagy pattanó káposztalevelet, az téved: egészen elképesztő ételek készíthetőek a nyers táplálkozáson belül is: a csokitortától elkezdve a mártogatós ropogósokon át a különféle ízesítésű energiagolyókig.
A nyers táplálkozás egyik feltörekvő ágát a reneszánszát élő mikrozöldek fogyasztása képviseli. A mikrozöldek vagy mikrozöldségek tulajdonképpen hétköznapi zöldségek és fűszernövények, amelyeket nem sokkal azután szüretelnek le, hogy kicsíráztak. Intenzív ízük és rendkívüli vitamintartalmuk miatt váltak az egészséges konyha egyik nagy kedvencévé, de az sem elhanyagolható, hogy a szakemberek szerint ötször több tápanyag található bennük, mint a kifejlett zöldségekben.
Termesztésük könnyű és gyors, a legtöbb mag maximum két héten belül kicsírázik. De ne tévesszük össze ezt a csírával! A mikrozöldeket talajban termesztjük, és csak a szárukat és a leveleiket fogyasztjuk. Ezzel szemben a csírákat egészben, gyökerestől szokás fogyasztani. Egy termesztési közegből maximum háromszor szüretelhetünk, a levágott zöldséget pedig maximum egy hétig tároljuk a hűtőben. Tapasztalataim szerint ez okozza a legkevesebb gondot, hiszen nagyon hamar elfogynak ezek a finomságok. A mi kedvenceink a retek, a káposzta, a metélőhagyma és a bazsalikom mikro. Egy könnyed salátába, vagy az iskolai szendvicsbe kifejezetten üde színfolt tud lenni. Érdemes kipróbálni!
