A frontotemporális demencia az agy elülső és oldalsó lebenyében kialakuló fehérje-felhalmozódás és általa egy tömeges idegsejt-elhalási folyamat, amely a betegség legkorábbi szakaszában már változatos tüneteket produkál. A leggyakoribb esetek közé tartozik a korábban folyékony és értelmes beszéd akadozása, a szavak tévesztése vagy elfelejtése, esetleg problémák az alapvető kifejezések értelmezésében. De a szociális-érzelmi kontroll gyengülése is gyakran jelentkezik, akár dührohamok, akár más, extrém antiszociális viselkedés formájában. Szintén jele lehet a rövidített formában FTD-nek nevezett betegségnek egyes cselekvések vagy mondatok szinte rituális ismételgetése is.
Az FTD a lassító kezelések nélkül általában gyorsan halad előre, és sajnos éppen az általános társadalmi ismerethiány, a szerteágazó tünetek, illetve a betegség tipikus demenciától eltérő, korai kezdete miatt sok esetben csak akkor diagnosztizálják, amikor a beteg már súlyos, önmagát korlátozottan ellátni tudó állapotban van.
Ugyanis már 30-40 éves korban is jelentkezhet, de 50 éves kor felett kifejezetten gyakori.
Az orvostudomány álláspontja nem egységes annak vonatkozásában, hogy ez a betegség, amely a teljes demencia-spektrum tíz-húsz százalékát alkotja, egyértelműen genetikai eredetű-e, de az óvatosan kimondható, hogy valamivel nagyobb az esélye a kialakulásának azoknál, akiknek a családjában már előfordult ez a betegség vagy más demencia.
Az FTD-nek jelen tudásunk szerint nincs gyógyszere, tehát a folyamat nem fordítható meg, azonban komplex kezeléssel, amelyben a család is aktívan közreműködik,
a leépülési folyamat akár húsz éves időtartamra is kitolható.
Ennek a komplex terápiának része a lassító gyógyszerek fegyelmezett szedése mellett az állandó mozgás, az egészséges, zöldségben és gyümölcsben gazdag, cukor- és zsírmentes táplálkozás, a szavak kimondásának aktív gyakorlása, akár logopédus segítségével, de a legfontosabb a szeretetteljes, elfogadó, támogató légkör, amely akár az extrém helyzetekben is biztosítja a beteg biztonságát és nyugalmát.
Mivel a betegség lefolyása a korai felismeréssel rendkívüli módon lassítható, nagyon fontos, hogy az említett tünetek első jelentkezésénél kérjük meg körzeti orvosunkat, hogy utaljon be demenciavizsgálatra, s ha a szakorvos is problémát lát, minden bizonnyal egy MRI-vizsgálatra kerül sor, amely az esetek döntő többségében már megmutatja a betegséget. Nagyon fontos, hogy ezektől a demencia-vizsgálatoktól egyáltalán nem kell félni, hiszen egyikük sem jár fájdalommal, viszont annál fontosabb az eredmény: a lassító terápia minél gyorsabb megkezdése.
Egyre többen mondják azt, hogy „korunk pestise” a demencia. Ez a kifejezés nem teljesen pontos, hiszen itt nem egy ragályos, kórokozó által kialakult betegségről van szó, de annyiban mindenképpen helytálló, hogy
rohamosan terjed a mozgásszegény életmód, a rossz táplálkozás és a digitális eszközök intenzív agyi stimulációja következtében is.
Nagy felelőssége van a hozzátartozóknak is abban, hogy ha észreveszik a tüneteket, ne legyintsenek, mondván, öregszik az öreg, vagy ne érezzék úgy, hogy nem az ő feladatuk tenni valamit.
Ajánljuk még:
FOMO és JOMO: az internetezés veszélyei idősebb korban
Baj-e, ha magunkban beszélünk ötvenéves kor felett?
Van-e csodadiéta a demencia ellen?
A demencia 9 korai jele: ismerd fel időben, hogy tehess ellene!
Bár a demencia kialakulásában nagyon nagy jelentősége van a genetikának, mégis sokat tehetünk a minél későbbi megjelenésért, és még inkább a felerősödése, a fokozódása ellen. Ha a demenciát időben észrevesszük, az azt jelenti, hogy akár évtizedekig maradhatunk önellátók, és viszonylag tiszta tudattal élhetünk. De mik a legkorábbi jelek? Ezeket szedtem most csokorba.
