Miért puffaszt a bab, és miért sírunk a hagymától? – Az ételek kémiájáról

Vannak olyan élelmiszerek, amelyekről már gyerekkorunkban megtanuljuk, milyen különböző hatásai vannak ránk nézve. A bab puffaszt, a hagymától könnyezünk, a csípős étel pedig égeti a gyomrunkat. Ugyan ezek mind hozzáadott mesterséges anyagok nélkül találkoznak szervezetünkkel, mégis megnehezíthetik az életünket, ám ennek is megvan az oka!

Hüvelyesek

Az olyan hüvelyesek, mint a bab, a lencse, a csicseriborsó vagy sárgaborsó nemcsak a belőlük készült ételekről híresek, hanem arról is, hogy kissé megnehezítik az emésztésünket. Nem a gyomrunkat gyötrik meg, hanem a bélrendszerünket. Ennek oka az összetett szénhidrátokban rejlik, amiben a hüvelyesek igencsak bővelkednek! Egy raffinóz nevű szénhidrátot tartalmaznak, ami három cukorféléből, fruktózból, glükózból és galaktózból áll. Ez a szénhidrát a gyomron könnyedén átjut, ám a vékonybél nem tud mit kezdeni vele, továbbpasszolja hát a vastagbélbe. Az itt lévő baktériumok erjesztik őket, amelyek mellékterméke a gáz.

Fotó: 123RF 

Habár kellemetlen tüneteket okoz, a raffinóz hasznos, ugyanis

növeli a vastagbélben lévő jó baktériumok számát,

ezért a hüvelyesek fogyasztása kifejezetten ajánlott. Puffasztó mellékhatásait csökkenthetjük azáltal, hogy egy éjszakára beáztatjuk őket főzés előtt, ugyanis ez – amellett, hogy hamarabb megfőnek általa a hüvelyesek – kivonja a gázképző cukrok egy részét. Ha babot, borsóféléket vagy lencsét eszünk, az emésztést serkentő fűszerek is a segítségünkre lehetnek: a koriander, a köménymag és a gyömbér egyaránt jó hatással vannak az emésztésre.

Hagyma

Minden háziasszony próbálkozik mindenféle trükkökkel, ha sok hagymát kell felszeletelnie, mert ha valamit, ezt nem lehet könnyek nélkül megúszni! Ez a hagyma védekező mechanizmusainak köszönhető: már a föld alatt is sok minden megtámadhatja, így különböző rovarok és csigák is, ezért ha valami sérti a felületét, szulfonsavat és enzimeket bocsát ki, amelyek egyfajta irritáló gázt termelnek, a propántial-S-oxidot, ami a szemmel érintkezve kénsavvá alakul, könnyet termelve.

Fotó: 123RF 

Nem minden hagyma termeli ezt az enzimet: a fehér- és vöröshagyma meglehetősen kíméletlen, de az újhagyma vagy a fokhagyma jól viseli, ha sértik a felületét.

Érdemes nagyon éles kést használni,

ugyanis minél kevésbé sérül a hagyma, annál kevésbé szabadítja fel a számunkra irritáló enzimeket. Segíthet az is, ha vágás előtt egy tál jeges vízbe tesszük a hagymát fél órára, vagy előző este pucoljuk meg, betesszük a hűtőbe, és csak másnap vágjuk fel. Egyes legendák szerint az is enyhíti erejét, ha egy darab kenyeret tartunk a szánkban, míg vágunk, mert a kenyér elnyeli a hagyma által kipárolgott gázokat. De ez sokaknál nem válik be. 

Szakértők szerint a hagyma csípőssége attól is függ, mennyi ként tud felvenni a talajból, amiben termett: ez lehet az oka annak, hogy ugyanolyan fajtájú hagymák eltérően hatnak. 

Cseresznye

Van, aki nagyobb mennyiségű cseresznye fogyasztása esetén hasmenést tapasztal, míg mások puffadást. Ez a csodás piros gyümölcs ugyanis xilitet és szorbitot tartalmaz, amelyek cukoralkohol-fajták, és amiket a hagyományos cukorral ellentétben a bélrendszer nem szív fel. Ezt megoldandó, a bélrendszer vizet vonz be, ám ennek köszönhetően fokozottabb izomösszehúzódásokat észlelhetünk. A víznek és a mozgásoknak hála jön létre a hasmenés, amit a gyümölcsben található rostok fokoznak. Személyfüggő, mennyi cseresznye elfogyasztása okoz hasmenést: a cukoralkoholra való személyes érzékenység is meghatározza.

Fotó: 123RF 

Gomba

A gomba jellemzően az az étel, amit az ember csak felnőttkorában szeret meg, s talán nem is baj, hiszen a felnőtt szervezetet is megviseli, hát még a gyerekekét! Akárcsak a gyümölcsök, a gomba is tartalmaz cukrokat, amikkel komoly munkája van a testünknek. Ebben az esetben is a vékonybélben kezdődnek a gondok, a vékonybél dolgavégezetlenül továbbítja a vastagélnek a gombát, ami elkezd erjedni, és ennek során gázokat termel. Ha kisebb mennyiséget visszük be a szervezetünkbe, sokkal kevésbé fog gondot okozni.

Fotó: 123RF 

K-betűs zöldségek

A k-betűvel kezdődő zöldségek külön helyet foglalnak el az étrendben, különösen akkor, ha a kismama szoptat, ugyanis megnehezítik a kisbaba fejletlen emésztését. Szintén kerülendő a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a karalábé azok számára, akik trombózison estek át, ugyanis ezek sok K-vitamint tartalmaznak, így elősegítik a véralvadási faktorok képződését.

Ezek a zöldségek is tartalmaznak raffinózt, amit a szervezet megpróbál lebontani: ennek során szulfid és merkaptán keletkezik, ami erős szagok kíséretében távozik a szervezetből.

Fotó: 123RF  

Csökkenthető azonban a K-betűs zöldségek okozta puffadás, ha rendszeresen fogyasztjuk őket,

ezáltal hozzászoktatva szervezetünket a raffinóz lebontásához! Az étkezés után fogyasztott borsmentatea is segíthet, valamint az is, ha köményt használunk a K-betűs zöldségek készítéséhez.

Paprika

Sokaknak okoz gondot a paprika, aminek fogyasztásakor epével kapcsolatos problémákat tapasztalhatunk. De nem az epe felel a mellékhatásokért, hanem maga a paprika! Emészthetőségét főleg a héja nehezíti meg, illetve az ebben lévő szolanin és flavin. A szolanin valójában méreg, ami nemcsak a paprikában, hanem a padlizsánban, a paradicsomban és a krumpliban is megtalálható, ám nem jelent veszélyt, ugyanis ahogy érnek a zöldségek, úgy csökken a szolanin hatása, majd szűnik meg.

Fotó: 123RF 

A héjat magát a textúrája miatt nehezen emészti a szervezet, ezért több napig is érzékelhetjük küzdelmét, ami leginkább fájdalom formájában jelentkezik. Érdemes kisebb mennyiségben fogyasztani a nyers paprikát, vagy sütőbe tenni fél órára, öt percre letakarni, és lehúzni a héját, így garantálva, hogy nem okoz problémákat.