Áttörés az Alzheimer-kór kutatásában: már a tünetmentesség időszakában kimutatható lehet a betegség

Az Alzheimer-kór azonosítására eddig mentális tesztek, nagyon pontos CT és MR-vizsgálatok, illetve lumbális mintavételek szolgáltak. A mentális tesztek nagyjából pontosnak mondhatók, de az orvosok ezek kiegészítésére egyre inkább kérik az alaposabb mintavételeket is, hogy a terápia biztosabb alapokon álljon, és a romlási-atrófiás agyi folyamat lassítása minél hatékonyabb legyen. Csakhogy a digitális diagnosztikai vizsgálatok rendkívül drágák, egy vérvételhez képest lassan, sok szakember bevonásával készülnek, ráadásul ezekre a képalkotásokra a várakozási idő szerte a világon hosszú. Ez sem a betegeknek, sem az egészségügyi ellátórendszereknek nem jó, érthető hát, hogy alternatív diagnosztikai módszerek lehetősége sokak érdeklődésére számot tart.

Egy ilyen előremutató, közel 800 résztvevő bevonásával készült kutatás eredményeit összesíti a január 22-én az JAMA Neurology folyóiratban megjelent tanulmány. A vizsgálat során vért vettek 786 embertől (504 nőtől és 282 férfitól), akiknek átlagos életkora 66 év volt, és egy specifikus fehérje, a p-tau217 jelenlétét kutatták. Ez a fehérje indikátorként szolgál két olyan anyag felhalmozódására az agyban, amelyek az Alzheimer-kór alapjellemzői: az amiloid plakkok, illetve az ún. tau-csomók. A publikált eredményei szerint a vérvételen alapuló eljárás több mint 90 százalékos pontossággal azonosította az említett fehérjéket, amely pontosan megfelel a lumbális vizsgálatok pontossági eredményeinek, csakhogy olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbb.  Fontos hangsúlyozni azt is, hogy ez a vérdiagnosztikai módszer

már akkor is képes a p-tau nem megfelelő szintjének kimutatására, amikor a beteg még nem produkál rendszeresen demencia-tüneteket.

Mit jelent ez a számunkra? Ha ez a vizsgálati mód engedélyt kap, egyszerűen a vérből ki lehet majd mutatni azt a betegséget, amely a demenciával élők nagyjából 50 százalékát jelenti. Az Alzheimer-kór esetében is nagyon fontos a korai diagnosztika, hiszen minél hamarabb ismerjük fel, a romlási görbe annál laposabb, azaz az önellátó időszak annál hosszabb tud lenni. Az Egyesült Államokban egyre több kutató dolgozik az amiloidisztító gyógyszerek fejlesztésén (a legújabb szabadalom a Leqembi nevű gyógyszer), s ezek a megoldások annál hatékonyabbak, minél hamarabb ismerik fel a kórt az ember agyában.

Ez az Alzheimer-vérvizsgálat azért is tekinthető jelentős áttörésnek, mert a jóvoltából egyszerűen kiszűrhető az is, hogy ha valaki demenciához hasonló tüneteket produkál, de egyébként „csak” krónikusan alacsony a vérnyomása vagy cukorbetegségben szenved – ezekben az esetekben az antitestes vérvizsgálatban megszülető speciális p-tau-szám nem mutat kóros mennyiséget, így

kizárható az Alzheimer-kór.

A 21. század elején a gerontológia tudománya az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi terület. Komoly remény van arra, hogy eredményei az idősödés és a vele szükségképpen együtt járó demencia-folyamatok lassításában a század első felében komoly eredményeket hoznak. Minden előre megtett lépés, minden megszerzett tudásmorzsa segít abban, hogy egyre hosszabb életünk egyre méltóbb is legyen, vagyis szép idősödésről és nemcsak hosszú, de mindvégig boldog életről is beszélhessünk.