Alkoholfogyasztás diéta alatt? Nem lehetetlen, ha jól választasz!

A franciák körében az átlagosnál ritkább a szívroham – ezt a jelenséget a kutatások összefüggésbe hozzák a rendszeres borfogyasztással. Kétségtelen, hogy temperamentumos nemzet mindennapjainak része a borozgatás, és annak a szenvedélyes életformának, annak a kifinomult stílusnak és gasztronómiának, amivel a francia kultúrát azonosítani szoktuk, valóban a jó bor az egyik legfőbb fűszere. Természetesen csakis a túlzásoktól mentes élet kontextusában.

A bornak tehát betegségmegelőző hatása is lehet, és nem csak a szívroham megelőzésében vagy elkerülésében segít, de

a szőlő héjában található rezveratrol a vércukorszint szabályozásáért és rákellenes hatásáért is értékes lehet a szervezetünk számára.

Ezt a vegyületet a növények a fertőzésekre adott immunválaszként termelik, tehát maga a szőlő is ettől válik ellenállóvá, ha minőségi bort fogyasztunk, a rezveratrol immunerősítő hatását mi magunk is élvezhetjük. A bűvös alkotóelem egyes kutatások szerint az Alzheimer-kór ellenségeként működik, ugyanis képes nyitva tartani a véredényeket, így az oxigén és a glükóz szabadon áramlik az agy felé, megőrizve ennek aktivitását, emellett pedig gátolja a szemizmok öregedését is. 

Nemcsak a kardiovaszkuláris betegségek aránya alacsonyabb a mértékletes borfogyasztók körében, de csontritkulás és béldaganatok ellen is véd a minőségi borok rendszeres, de mértéktartó kortyolgatása. Immunerősítő hatása révén a fehérbor gátolja a vastagbél egészségét veszélyeztető daganatok kialakulását, illetve rendszeres, de kis mennyiségű fogyasztásával csontjaink is lassabban bomlanak le. Nem véletlen, hogy a csontritkulásban szenvedők diétájának szerves része egy pohár fehérbor, aminek további pozitív hatása, hogy a másfél deciliternyi fehérbor csersavtartalma gátolja a szájüregben a baktériumok szaporodását is. Persze, a borfogyasztás után érdemes gondot fordítani a fogmosásra, mert a csersav, ami gátolja a baktériumok szaporodását, károsan hat a fogzománcra.

Jótékony hatását a bor csakis „a mérték az érték” szellemében képes kifejteni. Napi másfél deci, azaz egy pohárnyi bor orvosság ugyan, de ennél több bor rendszeres fogyasztása már káros lehet a szervezet számára.

A legnehezebb kérdés mégiscsak a minőség megítélése, hiszen egészséges csakis a jó bor lehet, vagyis a jó minőségű szőlőből, kímélő technológiával előállított, tiszta nedű. A minőség megítéléséhez érdemes fejlesztenünk borszakmai ismereteinket, de nem csupán az egyes fajták és készítési módok előnyeit és ízvilágát, hanem a borok és ételtársítások harmóniáját is jó megismerni.

Sok helyen olvashatjuk, hogy a mértékletes borfogyasztás segít a fogyókúrában, ami szintén igaz, de fontos tudni, miképp. Míg a szeszes párlatok és sörök fogyasztása növeli a zsigeri zsírállomány mennyiségét a szervezetben, a mértékletes borfogyasztás nem idéz elő ilyen hatást – derült ki egy kanadai közkórház kutatásából. Az alkohol és az elhízás kapcsolatát vizsgáló kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy differenciáltan kell értékelni az egyes alkoholos italok fogyasztásának hatásait, ugyanis nem mindegyik egyformán veszi igénybe a szervezet sejtjeit: így derült ki például az is, hogy

a közhiedelemmel ellentétben nem a vörösborok a legegészségesebbek, hanem a fehérborok, az elhízásban pedig az égetett szeszek, likőrök és sörök játszanak fő szerepet az alkoholos italok közül.

Az ajánlás tehát az, hogy ha jó kísérőt szeretnénk választani az ebédhez vagy a társasághoz, elsősorban borban és főként fehérborban gondolkodjunk.

A cikk megjelenését a METRO támogatja