Család

„Zsebtenger, forró nyár, kavicskert, homokvár” – Kedvenc nyári mesekönyveinket ajánljunk

Egy ponton túl egyre nehezebb felkelteni a gyerekek érdeklődését a könyvek iránt, de kisiskolás korban még bőven van esély. Ekkoriban még igénylik az esti meseolvasást, még lehet útközben is mesélni nekik autóban, vonaton, meg ha késnek a repülőjáratok. Néhány jópofa, nyári hangulatú kötetet válogattunk össze, illetve a legújabb termést, akár nagyobbaknak is. Legyen kéznél könyv is, ne csak a mobil! Nyaraláskor pont ráérünk egy kis extra, nappali mesét is olvasni.

Rutkai Bori: Zsebtenger

zsebtenger

Humoros, bolondos, tavaszi-nyári mesekönyv, amiben dalok és játékok is vannak a mesék mellett, hiszen Rutkai Bori és bandája sok gyerekfesztiválon húzta már a talpalávalót. A szerző ezenfelül képzőművész is, így a kedves hangulatú illusztrációkat is ő készítette.

A meséket nagy élmény felolvasni a kicsiknek, ugyanis a kötet szókincse elég gazdag, szinte ropogva gördülnek ki szánkból a mondatok. Érdekes figurákkal találkozhatunk a mesékben, amelyek tényleg beindítják a gyermeki fantáziát: Pók King Kong, zsebküklopszok, palacsintavonatok, a Hosszúfejű Királyfi, a Láthatósági Bácsi és a többi. Vannak kreatív feladatok is (indián kártya, emlék-memori, palackbója), meg recept.

Philip Waechter: Hurrá, nyaralunk!

hurra-nyaralunk

 

Végre vége a sulinak és itt a vakáció! Irány a tenger! Nincs is jobb annál, mint a tengerparton sátrazni, horgászni, pizzázni, ­tábortüzezni, a kempingbeli gyerekekkel játszani – még akkor is, ha néha esik az eső és elfújja a sátrunkat a szél…

Kicsiknek tökéletes ez a kiadvány, mert sok benne a nézegetnivaló, az elsős-másodikosoknak meg azért jó, mert pont annyi szöveg van benne, amennyit ők hajlandóak elolvasni nyáron: két-három mondat van egy oldalon, egy része kis szövegfelhőkben, azt kifejezetten szeretnék maguk felolvasni. Kempingezőknek különösen ajánlott, mert magára ismerhet az ember gyereke.

 

Vibók Ildi: Állati dumák – avagy hogyan kommunikálnak az állatok

allati-dumak

 

Szokták neked mondani, hogy nem értesz a szóból, ha a sokadik felszólításra sem indulsz el mosakodni? Szerinted a halapuka hogyan mondja el a kicsinyének, hogy ideje lefeküdni aludni?

Az egysejtűek hogyan tudnak jelezni a haverjaiknak, ha veszély közeleg?

Ilyen és hasonló kérdésekre kapunk választ ebben a tudományosabb jellegű, nagyon informatív, ugyanakkor tényleg szórakoztató és viccesen megfogalmazott kötetben.

Természetbúvároknak főképp ajánlott, és kifejezetten alkalmas egy-egy nyűgösebb időlyukban benyögni ezeket a szösszeneteket, mert kis helyen is elfér a könyv, nem súlyos, és ha sorban kell állni például különböző európai látványosságokhoz vagy éhes gyerek mellett nyugodtan viselni, hogy lassan érkezik a megrendelt kaja, akkor pont érdekes lehet, milyen a hangutánzó pók, hogyan világítanak a lámpáshalak, tudnak-e hazudni az állatok.

Paulik Móni: Saci és Samu – Időtlen nyár

idotlen-nyar

 

Saci és Samu a korántsem megszokott szerepek szerint élő nagyszülőkkel töltik a vakációt egy kis faluban: konyhában sürgölődő nagypapájuk, a fára mászásnál unokákat mentő nagymamájuk van. Egymást érik a kalandok a mesében: játékvásár, vízicsata, meglepetés szülinap, a templom felfedezése, találkozás új barátokkal és a szerelemmel. Nyár végén még Vándor, a kutyus is betoppan hozzájuk. Befogadják?

A hatéves kortól ajánlott történetekben számos, szokatlan téma is felbukkan, hiszen a gyerekek mindenre kíváncsiak: szerelem, vallás, pénz, kivándorlás, családi múlt is szóba kerül. Mi nagyon szeretjük az ilyeneket, ugyanis ezekről közben beszélgetés indulhat meg. Egyáltalán nem biztos, hogy egyetértünk az íróval: mi például úgy érezzük, a vallásokról többet is el lehet mondani annál, minthogy szabályaik vannak és háborúznak miatta az emberek, a hit pedig nem feltétlen egyszintű a húsvéti nyusziban való hittel, de pont ez az érdekes a kötetben: abszolút olyan témákat vet fel, amiről lehet és érdemes is beszélgetni.

 

Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood

szamos-parti-hollywood

 

Nagyobb, történelem iránt érdeklődő gyerekek számára tökéletes választás az Abszolút Töri sorozat újabb kötete, ami az első világháború és magyar filmgyártás hajnalán játszódik. Ezekre a történetekre jellemző, hogy olvasmányosan és izgalmasan szólnak a magyar történelem fontos pillanatairól és korszakairól. Ugyanis a Vitéz János Gimnázium udvarán álló ősöreg fa gyökerei közt a múltba vezető alagutak kanyarognak, amiket a gyerekek rendre használnak is. A sorozatban felkért írók pedig e keretek közé szervezik a történeteket.

A Szamos-parti Hollywood kamasz szereplői 1914-be utaznak vissza az időben, előbb Budapestre, majd Kolozsvárra. A három főhősnek ki kell derítenie, hogy Kertész Mihály tényleg azonos-e az Oscar-díjas Michael Curtizzel, akiről házi dolgozatot kell írniuk büntetésből.

Mire azonban elmerülnek a korabeli filmsztárok és színházi estek világában, a boldog békeidők hangulatában, kitör az első világháború.

A felszín alatt erős társadalmi és nemzetiségi feszültségek forrnak, a nagyhatalmi játszmák pedig pillanatokon belül a trianoni határokhoz vezetnek. Kísérőjük pedig nem más, mint gróf losonci Bánffy Miklós, a Nemzeti Színház és a Magyar Királyi Operaház intendánsa, a legnagyobb földesúr Erdélyben, aki később külügyminisztere lesz a Bethlen-kormánynak. Ő vezeti be a gyerekeket a kolozsvári filmes világba, és persze megmutatja nekik bonchidai kastélyát is. Már csak az ő alakja miatt is nagyon érdekes ez a kötet – ugyanakkor feltűnik itt Jászai Mari, Berky Lili, Várkonyi Mihály is.

A kolozsvári írócsaládból származó Zágoni Balázs filmkritikus és filmrendező is, így a kötetet áthatja a film iránti rajongás, másrészt a cselekmény is filmszerűen akciódús, izgalmas. Azt pedig külön szeretjük benne,  hogy nagyon érzékletesen és részletesen írja le a korabeli Budapestet és Kolozsvárt, az utcákat, a divatot és a közlekedést, teli várostörténeti érdekességgel. Valóban egy időutazás olvasni a könyvet. 

Majoros Nóra: A néma táltos

nema-taltos

 

Ez a kötet szintén az Abszolút Töri sorozat része, témája azonban a Honfoglalás és a korabeli Kárpát-medence élete. Ez inkább fiús regény, míg az előzőt a lányok is nagyon szerethetik. Márk és Imi a két főhős, akik olyan messzire mennek vissza az időben, mint még senki más az osztályból. Hogyan lesz a nagydumás, menő Márkból „néma”, vagyis idegen nyelvet beszélő „táltos” mesemondó? Milyen lehetett a honfoglalás előtti Kárpát-medence, amikor az ott élő frankok még csak be-betörő, portyázó csapataikról ismerték a magyarokat?

Érdekes, ahogy a történetben a kereszténység hajnala találkozik a pogány vallás mesés misztikumával. Itt is nagy hangsúlyt kap a mindennapok életének és embereinek leírása, miközben kalandok bőven akadnak. Az nagyon tetszett nekünk, hogy különböző magyar irodalmi művek szövődnek bele az elbeszélésbe. Tíz éves kor felett ajánlott, azért azokban az időkben elég sok erőszakra volt példa, és az író ábrázolja is ezt.

Ajánljuk még:

Akik a legtöbbet tették a rendszerváltás után a népi kultúra népszerűsítéséért

A hagyományos falu képéről már a '70-es évek táncházmozgalmának virágkorában is tudtuk, hogy letűnőben van, kincseit az utolsó órában mentették a szakemberek és a lelkes amatőrök. A rendszerváltás után pedig már intézményes formában is lehetőségünk nyílt ezt programszerűen felvállalni. A 30. születésnapjához közelítő Fonó Budai Zeneház az egyik olyan anyaországi intézmény, amely a legtöbbet tett a hagyományos kultúra értékeinek őrzésééért, bemutatásáért és azért, hogy a nem ebből a közegből jövők számára is inspiráló erőforrásként hasson ez a kulturális hagyaték. Több okunk is van az ünneplésre, hiszen a 30 éves Fonó a 2001-ben indult Hagyományok Háza Utolsó Óra programjával együtt fújhatja el a születésnapi torta gyertyáit: a 25 éves gyűjtőmunka és a Fonó jubileuma alkalmából a két intézmény közös sorozatot indít Élő hagyományok ünnepe a Fonóban címmel. Ilyen finomságok érkeznek! Olvassátok!