Család

Szeretnéd, ha a gyermeked minél nagyobb örömöt élne át? Érdemes már korán bevezetni a 3 ajándék elvét!

Ha mindig csak három ajándékot kap az utód, sokkal nagyobb a várakozás és az öröm. Tapasztalatból mondom.

Közeleg a karácsony, és vele persze a vásárlási láz, amelyet azonban az utóbbi években egyre rosszabb szemmel nézünk. Úton-útfélen belebotlunk azokba a cikkekbe és intésekbe, amelyek arról merengenek, mennyire elanyagiasodott az ünnep, és micsoda károkat okoz a túlfogyasztás, az eszeveszett költekezés, a mindig többet akarás. De talán – ahogyan ez az életben több téren is megfigyelhető – el kell mennünk a falig, hogy vissza tudjunk fordulni.

Új trend kezdett ugyanis terjedni több országban is, ami arra irányul, hogy a gyerekek öröme megmaradjon a maga intenzitásában, és ne tompuljon el a tengernyi ajándék miatt. Ennek érdekében már egészen kicsi kortól arra szoktatják a gyerekeket, hogy karácsonykor mindig három ajándék várja, három titokzatos dobozt bontogathat majd a fa alatt. És ennek bizony nagyon is van értelme:

emlékszem, annak idején mennyire vártuk a karácsonyt, amikor mindig az év legnagyobb értékű ajándéka várt ránk.

Még az ajándékok közül is jó néhányat fel tudnék sorolni: az egyik évben görkorcsolyát kaptam, a másikban földgömböt, a harmadikban a Gazdálkodj okosan!-t… Mindig csak egy-egy játékot, mellette talán még valami kisebbet is, könyvet, kesztyűt, hógömböt. Két-három ajándéknál több nem volt, és nem is éreztük szükségét, tökéletesen boldogok voltunk.

Mint az ekképpen felnőtt generációkból oly sokan, én is kompenzálni próbáltam a gyerekkori visszafogottságot, és bizony elhalmoztam a gyerekemet – persze csak annyira, amennyire az egyébként szűkös családi kassza engedte. Azt hiszem, ő az anyagi korlátokat nem érzékelte, mert karácsonyra tényleg mindent megvettem, amire vágyott. És így tett a család többi tagja is, a gyerek tehát nemcsak tőlem kapott valamit, a fa alá kerültek a nagyszülők és nagynénik ajándékai is. Ő pedig lubickolt ebben a helyzetben, szó szerint tobzódott – úgy az első két, három doboz kibontásáig hatalmas örömmel. Aztán egyre rutinosabban, egyre kapkodóbban bontogatta a dobozokat. Emlékszem, visszafojtott lélegzettel vártam, milyen arcot vág, mikor kinyitja az akkurátusan becsomagolt legót.

Azt hittem, az lesz az este fénypontja. Ő egy mozdulattal tépte le róla a papírt, a játékot magához ölelte, aztán rámnevetett érte. Ennyi volt, és már nyúlt is a következő ajándék után.

Nem, nem hálátlan volt, sőt: mindent megköszönt, mindennek örült. Mégis nyilvánvalónak látszott, hogy a sok kis öröm nem ért fel azzal a néhány naggyal, amit én gyerekkoromban éreztem.

Így nagyon egyetértettem a három ajándék mozgalmával, hiszen ez nem elvesz a gyerekektől, hanem épphogy visszaad: az örömre való képességét és a nagy várakozások és nagy boldogságok lehetőségét. A legjobb, ha már pici korban ezt a szabályt vezetjük be, hiszen akkor nem fogja úgy érezni a gyerek, hogy lecsökkent az ajándékok száma, és sivárabb lett a fa alatti bontogatás. Ha valaki korábban sok ajándékot adott a gyereknek, nem könnyű a váltás, de tapasztalatból mondom, hogy nem is lehetetlen!

Ha elég érett már a gyermek, meg lehet vele beszélni, hogy a három ajándék elve miért jó. Ha így teszünk, figyelni kell arra, hogy ne essünk a „három ajándék, de kitesz tizet” csapdájába, és ne az árakban kompenzáljuk a számszerű csökkenését. Én majdnem így jártam, de még idejekorán rajtakaptam magam, hogy most meg az irtó drága ajándékokra hajtok. Így hát ezt is megbeszéltük: három ajándék legyen, de olyan értékben, mint amit akkor szántunk egy-egy ajándékra, amikor többet vettünk belőle. Lehet egy nagyobb értékű, nálunk például a tavalyi nagyobb ajándék egy bakelit-lemezjátszó volt, és két kisebb: könyvet kapott az egyik dobozban, a másikban pedig három régi hanglemezt. A családtagokkal pedig megbeszéltük, hogy azt a pénzt, amit az ajándékokra szánták volna, fizessék be a gyerek megtakarítási számlájára, legyen szó akár csak kétezer forintról is.

Szerintem nagyon megérte átalakítani az ajándékozási szokásainkat, és kicsit sajnálom is, hogy csak az utóbbi években kaptunk rá erre a módszerre. Ha újrakezdhetném, már pici korától csak három ajándék lenne a fa alatt, hogy ő is átélhesse minden egyes doboz kinyitásánál azt az izgalmat és örömet, amit csak akkor lehet, ha nem borítanak el bennünket az ajándékhalmok.

Ajánljuk még:

Társ a konyhában egy egész életen át – Hogyan válasszunk kést?

A szakácskés amilyen egyszerű, annyira helyettesíthetetlen eszköz a konyhában. Ez az élesre csiszolt acéldarab az eredeti multifunkciós aprítógép, motorok, mozgóalkatrészek és meghibásodások nélkül. Egy életen át működő szerszám, ezért fontos, hogy gondosan válasszuk ki a nekünk megfelelőt.