Miért fekszenek a kutyák a lábunkra?

Egy művészettörténeti könyvben – amely a kutyák szerepéről értekezik a középkori és kora újkori művészetben, irodalomban és társadalomban – olvastam, hogy számos középkori síremléken található meg a gazdájuk lábánál fekvő kutya képe. A könyv szerint „a királynő lába alatt heverő, kistermetű kutya jelenlétét általában a tűzhely melegéhez és az otthonhoz kötötték, és a családi boldogság szimbóluma volt”.

De vajon a kutyákat mi vezeti a lábunkhoz? A szakemberek több magyarázatot is adtak már a felvetésre – de a magyarázat, miszerint az eb ilyenkor domináns helyzetbe próbál kerülni, nincs köztük. Van viszont jónéhány más dolog. Például:

Így fejezi ki a kötődését, a szeretetét

A szakemberek szerint a kedvencünk a legtöbb esetben közel akar hozzánk lenni, amikor a lábunkra fekszik. Az állatok érzik, milyen lelkiállapotban vagyunk, és azt is, ha éppen ránk férne egy kis dédelgetés. Nagyon egyszerű úgy kifejezni a szeretetüket, hogy a lábunknak dőlnek, vagy arra fekszenek. Úgy is felfoghatjuk, hogy

ezzel a gesztussal átölelnek vagy megsimogatnak bennünket – kutyául.

A fizikai érintkezés a kutyát is megnyugtatja, ez is lehet ok, amiért mindig megtalál a kedvenced. Ha pedig az ebed egyébként is árnyékként követ mindenhová, akkor nagyon praktikus a lábadnál feküdni, mert azonnal lehet ugrani, ha készülsz valahová.

Hogy miért nem kuporodik melléd a kanapén? Vannak kutyák, akik jobban szeretnek a földön simulni a gazdájukhoz még akkor is, ha feljárásuk van a kanapéra. Ki tudja, miért, talán a szőnyeg vagy padló anyaga, ami kellemesen melegíti, esetleg hűti őket. Az idősebb egyedeknek valószínűleg ez az egyszerűbb, főleg, ha már nehézséget okoz a kanapéra való felugrás.

Kisajátítja a gazdit a többi rivális előtt

Más a helyzet, ahol több állat él egy háztartásban, mert könnyen elképzelhető, hogy ez a köztük zajló versengés része. Az nyer, aki ki tudja kisajátítani a gazdit (legalább egy kicsit). Úgy tudsz igazságot tenni közöttük, hogy mindegyiknek megmutatod, hová feküdjön, ami még elég közel van a lábadhoz.

Az is sokat segít a féltékenység miatti összetűzések leküzdésében, ha mindegyik kedvenceddel külön is foglalkozol, mert bizony nekik is szükség van a gazdival eltöltött „én-időre”.

Izgatott, fél

Tipikus jelenet, amikor például az állatorvost látogatjuk meg, hogy a kutya bújik a lábunkhoz, átöleli azt – próbál láthatatlanná válni.

A számára bizonytalan és kényelmetlen helyzetekben a gazdi érintése erőt és önbizalmat adhat.

Ha a kutyádra rendes körülmények között nem jellemző ez a viselkedés, ám most mégis észleled nála, érdemes megfigyelni a metakommunikáció egyéb jeleit is. Kapkodja a levegőt, reszket, gubbaszt, esetleg túlzóan folyik a nyála? Milyen helyzetben van a farka, a lába közé húzva? A fülei hátrahúzott pozícióban vannak, a feje lehajtva?

Vannak kutyák, akiknél elég, ha számukra félelmetes külső zajokat hallanak, mint például a mennydörgés vagy a tűzijáték. Az is lehet, hogy a gyerekek túlzásba estek a vele való játék során, vagy a lakásban levő vendégek váltotta ki belőle szorongást. Bármilyen kellemetlen helyzetben keresheti a közelségedet, hogy segíts neki megnyugodni.

Ha szeparációs szorongásban szenved, akkor elképzelhető, hogy azért fekszik a lábadra, hogy ne tudj elmenni.

Tanult viselkedés

Az is lehet, hogy a kutya csak megtanulta, ha a lábadra fekszik, akkor valamilyen reakciót tud kicsikarni belőled, például megsimogatod, beszélsz hozzá, vagy bármi, ami számára kedves.

Minden kutya hajlamos rá?

Lehet, hogy a te kutyád egyáltalán nem igényli ezt a fajta testi kontaktust. Az sem baj, ha soha nem fekszik a lábadra, csak közel heverészik hozzád. Minden állat egyéniség, és bár vannak fajtaspecifikus tulajdonságok, másképpen fejezik ki a szeretetüket. A tiéd talán akkor van igazán elemében, amikor hazaérkezel a munkából, és végre üdvözölhet – mit üdvözölhet, ledönthet a lábadról! – az ajtóban.