Magyarországon a szülők többsége hagyományos iskolákban gondolkodik. Vannak viszont, akik elégedetlenek azokkal a nagymúltú intézményekkel, amelyek a gyerekek többezres csapatát vezetik be évente az írás, olvasás és számolás rejtelmeibe. Talán pont azért, mert azt feltételezik ez utóbbiakról, hogy korszerűtlenek, nem a 21. század gyermekének igényeihez igazodnak, túlzottan kimerítik a tanulókat és akár egy életre elveszik a kedvüket a tanulástól.
Tény, hogy más lett a világunk és ezzel az is együtt jár, hogy a gyerekek is nagyon mások. Az iskoláknak és elsősorban az ott tanítóknak pedig már rég szakítaniuk kellett volna azokkal a tanítási módszerekkel, amelyek valamikor működtek, ma viszont másra van szükség. Sok pedagógus felismerte ezt és időben képes volt a megújulásra. Sajnos azonban még mindig sokan vannak, akik ragaszkodnak a régi gyakorlatukhoz, ami sok esetben mindennek mondható, csak gyerekbarátnak és főleg korszerűnek nem. Talán pont ezért választanak a szülők közül sokan más utakat és fordulnak az alternatív iskolák felé.
A klasszikus alternatívok
Ha alternatív, akkor elsőre leggyakrabban a Waldorf és a Montessori iskolák ugranak be mindenkinek. Ez azért van, mert ezek a legismertebbek. Kutatások sora bizonyítja azonban, hogy ezekről vajmi keveset tud az átlagember. Sokan azt hiszik, hogy ezek a 20. század végének szülöttei, pedig egészen a 19-20. század fordulójáig kell visszamennünk, ha a gyökereket akarjuk megkeresni. A Waldorfot Rudolf Steinernek köszönhetjük, a másik reformpedagógiai irányzatot pedig Maria Montessorinak, aki az első orvosnő volt Olaszországban.
Steiner iskolája azért lehet ma különösen vonzó, mert kis létszámú osztályokban tanulhatnak a gyerekek, nincsen osztályzás, nincs rohamtempó, nagy hangsúlyt fektetnek a művészeti nevelésre, a gyerekeket és a szülőket is nagyon erőteljesen bevonják az iskola működésébe, olyannyira, hogy nélkülük nem is tudna létezni az intézmény. És hadd említsek néhány szót a tanulók waldorfos étkeztetéséről! A szomszédos Ausztria egy kis városának Waldorf iskolájában például a szülők főznek felváltva és húsmentesen. Az óvodákban Magyarországon is mindenhol naponként más alapanyagból kását készítenek reggelenként a gyerekekkel közösen. Ez nekem szakmabeliként is roppant szimpatikus, hiszen tudatosságra, egészséges étkezésre tanítják a gyerekeket, nem utolsósorban hasznos, praktikus tudást is adnak nekik. De az is mellettük szól, hogy a napot beszélgetőkörrel kezdik, aminek több funkciója is van: a kör ugyebár szimbolikus jelentéssel bír, egyszerre nyújtja az összetartozás érzését és azt is, hogy itt mindenki egyformán számít.
A Montessori iskolákban a belső nyugalom megteremtésére csendgyakorlatokat tartanak. Ezek az intézmények is családias légkörük, kis létszámú osztályaik, gyermekközpontúságuk és a speciális eszközrendszerük miatt hódítanak világszerte. Itt megtalálhatjuk a jómódban élő családok gyermekeit ugyanúgy, mint a szegényebb rétegekből valókat. Montessori legfontosabb alapelve a gyermeki aktivitás és szabadság, melyet jól tükröz a tőle származó idézet:
„Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!”
Magyar módszerek
A külföldről adaptált módszerek mellett találunk hazaiakat is az alternatív iskolák palettáján. A rendszerváltás előtt nem sokkal nyitotta meg kapuit Winkler Márta Kincskereső Iskolája, amelyet szintén a hagyományostól eltérő pedagógiai kultúra jellemez. A szülők szerint az egyik legnagyobb pozitívuma, hogy nem szakít a barátságos óvodai légkörrel, így biztosítva van az ideális váltás a gyerekek számára.
Néhány évvel később startolt Budapesten a Gyermekek Háza is, ahol már nem csupán általános iskola, hanem gimnázium is várja azokat a gyerekeket, akik nem a hagyományos oktatásban kívánnak tanulni. Itt az első hat évfolyam egésznapos iskolai program szerint működik, ami a rugalmas, a gyerekek szükségleteihez és sajátosságaihoz jobban igazodó nevelést és oktatást tesz lehetővé. Ami rendkívül szimpatikussá teszi ezt az iskolát, hogy a gyerekeket a nyitottság, a kreativitás és az elfogadás szellemében többek között kritikai gondolkodásra, szabad véleményformálásra ösztönzik.
Ma Magyarországon vannak még egyéb olyan iskolák, ahol az alternatív utakat keresők megtalálják a számításaikat. Ezek többsége a fővárosban található, de egyáltalán nem kell megijedni, ha a településen nincs Waldorf vagy egyéb alternatív iskola. Egyre több olyan pedagógus van ugyanis, akik, bár hagyományos iskolában tanítanak, remekül ötvözik a munkájukban a különböző reformpedagógiai módszereket. Elsőben ugyanúgy barátságos légkörben fogadják a gyerekeket, tartanak beszélgetőköröket, alkalmaznak csendgyakorlatokat és hagyják, hogy a tanulóik sokáig gyerekek maradhassanak.
Ajánljuk még:
A NAGY ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSBEN ÉPP CSAK A GYEREKRE NEM FIGYELÜNK – HOGY VÁLASSZUNK ISKOLÁT?
SPÓROLJ AZ ISKOLAKEZDÉSEN: 4 ALAPSZABÁLY SZEPTEMBERRE
„ÉGIG ÉRŐ TANTERMEK” – AVAGY MIÉRT KELLENE MINDEN SULIBA EGY ISKOLAKERT
Áldozat a gyerekem! Bullying az iskola falain belül és azon túl
Csúfolódás, pofozás, rugdosás, kirekesztés, rágalmazás, pletykálás – csak pár azok közül az iskolai zaklatási formák közül, melyeket a diákok többsége már átélt. És ha ez még nem lenne elég, nyakunkon a cyberbullying is: egy 2015-ös adatgyűjtés szerint a gyermekek nagyjából egyharmadát érte már valamilyen online zaklatás. Míg a fiatalabb, alsó tagozatos korosztályt még egyértelműen az iskolai zaklatás, addig a középiskolásokat már a cyberbullying fenyegeti nagyobb arányban.
Áldozat a gyerekem! Bullying az iskola falain belül és azon túl
Csúfolódás, pofozás, rugdosás, kirekesztés, rágalmazás, pletykálás – csak pár azok közül az iskolai zaklatási formák közül, melyeket a diákok többsége már átélt. És ha ez még nem lenne elég, nyakunkon a cyberbullying is: egy 2015-ös adatgyűjtés szerint a gyermekek nagyjából egyharmadát érte már valamilyen online zaklatás. Míg a fiatalabb, alsó tagozatos korosztályt még egyértelműen az iskolai zaklatás, addig a középiskolásokat már a cyberbullying fenyegeti nagyobb arányban.
