Tavaszi időutazás Palást környékén

Palástot már a 12. században említik az írások „Plast” néven, 1342-ben vámszedőhely volt. Az 1898-ban épített, Szent György tiszteletére szentelt romantikus stílusú templom és az eredetileg barokk stílusú Palásthy-kastély erős súlypontok Palást faluképében, meg is lepődtem, hogy az összlakosság mindössze 1504 fő.

A templom 42 méter magas tornya tövében áll az egykori iskola meghatározó és tiszteletet parancsoló épülete, ahol 230 diák tanult, ma pedig – a szocializmusban ellátott sokféle feladata után – Palást egyházi és néprajzi gyűjteményének ad otthont 2002-től. A templomhoz hasonlóan Palásthy Pál esztergomi püspök építtette.

Palást egyházi és néprajzi gyűjteménye, mellette a templom – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

Palást bejárásához nagy segítség – nekem is az volt – az érdekességeket háromnyelvű bemutató, kézzel festett táblák sora, amelyek némelyikén térképvázlat is szerepel a beszámozott látnivalókkal.

A Palásthy kastély információs táblája – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

Az országút csapásirányát közelebb kerültem a Palásthy-kastélyhoz. A Palásthy család ősei a 13. század elején tűntek fel Magyarországon. Palásthy Ferenc, a kastély építtetője osztrák, császári tábornok volt. Az épületet a 19. század közepétől más családok is birtokolták. Nemcsak a 19. században alakították át klasszicista stílusúvá, de később is hozzányúltak...

A Palásthyak egykori kastélya – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

Tömbje méltóságteljes, homlokzatán megmaradtak – vagy helyükre kerültek – a mitológiai alakok, a címer és a két oroszlán. Előkertje alá pincéket építettek, amelyek a kastély alá futnak. Ma egyházi iskolaként szolgálja az oktatást – Palásthy Pál (a jó, magyar Palásthy) nevét viseli, a templomépíttetőét.

A Palásthyak egykori kastélya és a Szent György-templom – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A település másik érdekes épülete, az Ivánka-kúria, amely Palást több 19. századi kúriája közül átépítés nélkül fennmaradt. Néhol szecessziósként említik, de inkább neoklasszicista jegyeket mutat az udvarra három boltívvel néző földszintes épület, amely lent két oldalt egy-egy balusztrádos mellvéddel és féloszlopokkal egészül ki. Csonka timpanonján az Ivánka család címere látható – régi urai voltak a környéknek. Ivánka István az utolsó főispán volt Hont vármegyében.

Az Ivánka-kúria az Ivánka-kúria – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

Az udvaron látható, a környék állataira, növényeire fókuszáló táblák, ismertetők megerősítették mai funkcióját, miszerint 1994 óta a Szlovákiai Magyar Cserkészvezető-képzés központja. A „kastély” udvarán egy kisebb épületben a 9. számú Szent György cserkészcsapat Turul otthona található! A többi kúria nem ennyire látványos.

Az út vonalán továbbhaladva egy öreg magtárhoz érünk. Valamikor régen egy nemesi udvarház állt a helyén – a lefotózott térképvázlat szerint baktattam el mellette. A Kálváriát jelző kereszt mellett egy ösvényen, a meredek domboldalban folytattam utamat a Csurgó-kút és a Méhecske-barlang felé.

A Csurgó-forrás – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

Azonnal látványosan megmutatkozott a környék magaslatait felépítő andezit agglomerátum-kőzet, amely szerencsés esetben, meredek oldalakban a Vadálló-kövekhez hasonló sziklaformákat is tud létrehozni. Sajnos csak egy kis bemutatóra futotta a kőzetből. A forrás sajnos nem volt bővizű, táblája arról tájékoztatott, hogy egyre kevesebb vizet ad. Bő vizével egykor a közeli nemesi kúriát látta el.

Andezit agglomerátum-kőzet – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A Méhecske-barlang olyan régi búvóhelyek egyike, amelyeket tatár- és törökvész idején kerestek fel a lakosok. Látszik, hogy mesterségesen ki van vájva a tufa, ám eredendően is egy üreg volt a helyén. Ilyen üregek szolgáltak több helyen – szintén kimélyítve – bor tárolására. A közeli Méhecske-forrás sokáig ellátta a falunak ezt a részét, Gárdonyt.

A Méhecske-barlang – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A forrás vize egy régi kis temető keresztjei mellett fut le a faluba. A keresztek jó része fából készült, és éppen úgy dőlnek jobbra-balra, mint egy romantikus kisregénybeli falu temetőjében... Az oldalból szép kilátás esik Gárdony tetőire és a völgy túloldalára.

A régi temető keresztjei – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A Kálváriáig visszasétálva, a kastély mögött elhaladva kerestem föl a palásti Szent György-templomot – ahogy nevezték: Palócföld bazilikáját. Paulus de Palast – olvasható a templom homlokzatán a püspök neve, aki a beltér díszítéséhez is hozzájárult. A belső tere már inkább szecessziós, mint kívül – jegyeztem meg –, és igazán tetszetős! A templomnak nemcsak a tornyát érte találat a második világháborúban, de harangjait mindkét háborúban elvitték „ágyút önteni”, és csak 17 évvel később sikerült pótolni azokat.

A templom homlokzatán olvasható felirat – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A templomról először a 13. században tettek említést – minden bizonnyal 12. századi építésű és román stílusú volt.

A kőtemplomnak még rajza is szerepel Magyarország első térképén, melyet Lázár deák 1514-1521 között rajzolt.

Nem véletlenül menekültek a közelben dúló Palásti csata keresztény túlélői ebbe a templomba! De hiába, az őket üldöző török katonák felgyújtották és részben le is rombolták. A templom körül a 18. század végéig temetkeztek. Ez az új templom a régi mellé épült.

A palásti templom bejárata – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A környék további érdekességekkel is kecsegtet. A Kőlyuk (vagy Feketeluk) sötét üregét kis szerencsével vehetjük észre a völgy meredek bal oldalán, mikor már délről, Felsőtúr felől egyenes szakaszon közeledünk Palásthoz.

A Kőlyuk – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A másik a már említett Palásti csata helyszíne, amely az utolsó kanyarnál van, szintén dél felől közelítve.

A Török-kápolna – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A nekünk, magyaroknak egyértelműen sötét 1552-es évben sok várunk esett el. Amíg Kara Ahmed másodvezír csak nyáron kezdte meg hadjáratát, addig a budai Ahim Hali már tavasszal: el akarták szigetelni a Magyar Királyságot és Erdélyt, hogy ne tudjanak összefogni. Ekkor esett el Drégely vára is.

A két sereg errefelé akart egyesülni, és észak felé nyomulni. I. Ferdinánd király Erasmus von Teufel hadvezért (akit a magyarok Ördög Mátyásnak neveztek) küldte ennek meghiúsítására. A vidékre érve a keresztény sereg sokféle nemzetiségű katonát foglalt magába: sok ezer osztrákot, olasz zsoldosokat, cseheket, morvákat, szlovákokat és magyar hajdúkat. Von Teufel azonban nem volt egy ügyes hadvezér. A két fél hasonló számú katonát vonultatott fel, 10 ezer – 10 ezer főt, de a keresztény seregnek nem voltak ágyúi, és a katonák tetemes része nem volt gyakorlott... Sajnos ez igen fontos különbség harcoló feleknél.

A Palásti csata helyszíne – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

Augusztus 10-én már véres küzdelem alakult ki a felek között, és a tisztek közül is sokan elestek, de másnap következett be a tragédia. A mi oldalunkon sokat esett a harci kedv, és a csata közben felrobbant a lőporunk egy része. Ezek miatt felbomlott a gyakorlatlanok hadrendje, pánikba estek és a gyakorlott katonák sem tudták tartani a frontot. Menekülni kezdtek, a törökök pedig rájuk vetették magukat. Több ezren estek el a keresztény oldalon, és négyezer embert fogságba vetettek!

Elfogták az olaszok vezérét, Sforza Pallavicinit, és Ördög Mátyást is, akit állítólag nemsokára kivégeztek. Pallavicini hat évig senyvedett a Héttoronyban. A palásti csatát és Ördög Mátyás ténykedését Tinódi Lantos Sebestyén is megörökítette Ördög Mátyás veszödelme című művében.

Csatatéri emlékek – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

Ennek a súlyos vereségnek állít emléket a Török-kápolna, aminek tőszomszédságában 2016-ban emlékparkot létesítettek. Szép tájban található a megindító emlékpark – ráadásul környezetbarát, mivel leginkább követ és fát használtak hozzá. „Vándor! Ki erre jársz, csendesen lépj. Vérrel feláztatott föld, amin lépsz. Sok jó vitéz halt itt meg. ...” Sbardelatti Ágoston, a váci püspök is elesett a csatában, aki a magyar erők élelmezését látta el – egy külön emlékkövön szerepel a neve.

Sbardelatti Ágoston váci püspök emlékköve – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

Kelet felé egy utcán át gurultam ki Palástról egy földúton, és csakhamar a Korponai-patak túloldalára is kerültem egy deszkaborítású hídon. Innen, a község irányából szinte be lehet látni a lyukba, amely őrhely-megfigyelőhely volt a háborús viszonyok közepette. Amikor a törökök megvetették lábukat az Alsó-Ipoly völgyben, az itteniek rettegésben éltek.

A Korponai-patak – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A Saliga Vendel állíttatta, angyalos öntöttvas feszülettől indultam a domb tövébe. Nem találtam jelzést, de némi útbaigazítást követően felértem a tetőre, ahol a palásti medence páratlan látványa tárult elém.

Az útjelző kereszt – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A tetőről csaknem tízméternyit le kellett ereszkedni, hogy a lyuk alá kerüljek. Közben derült ki az, hogy a kőzet rendkívül omlékony – alig összecementált kavicsok alkotják. Talán éppen a Kőlyuk szintjén erősebb, ezért is lehet (ha merünk) feljutni az üregbe egy a mennyezet és az alap közé beszorított dorongra kötött lánc segítségével. Nem biztos, hogy érdemes: a korántsem biztonságos rögzítésű lánccal kellene felhúzni magunkat 3-4 méternyit, miközben mögöttünk 9-10 méternyi mélység nyílik. Ha a lánc kipattan a helyéről, talán túl sem éli az ember a zuhanást. Szerencsére a kilátás ugyanolyan jó bárhonnan, a közelből.

A csodálatos panoráma – Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu

A közelben fantasztikus vár bújik meg egy patak kanyarulatában, egy szirten: Csábrág vára – ám az egy követező cikk témája.

Csábráng vára – Fotó: Wikipedia / Civertan

Aki még nem járt Paláston és környékén, annak mindenképpen érdemes felkeresnie ezt a csodálatos és kulturális emlékezetünk fenntartása szempontjából is gazdag ismeretanyagot kínáló vidéket.