Mit keres egy itáliai stílusú főnemesi rezidencia Ozorán? Többek között ezt is eláruljuk
Az 1400-as évek elején vette kezdetét a vár építése, aminek célja a környező jobbágyfalvak törökök elleni védelmének biztosítása volt. És bár az engedély a védelemre helyezte a hangsúlyt, a vár maga inkább hasonlított egy itáliai stílusú főnemesi rezidenciára, mint védvárra. Nem véletlenül: a vár ura ugyanis Filippo Scolari, itáliai származású magyar országbáró volt.
Mivel Filippo Scolari, azaz Pipó 1426-ban elhunyt, viszonylag keveset élvezhette a vár kényelmét, és örökös híján, özvegyének halála után a váruradalom Hédervári Lőrinc nádorispán tulajdonába jutott át. Ezt követően izgalmas századok következtek a vár életében: 1491-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosai elfoglalták a várat, 1537-ben Török Bálint fegyvereseivel lerohanta és kifosztotta, majd 1544-ben a támadó törökök is ostrom alá vették. 1686-ban a Habsburg katonaság foglalta el: ekkor omlott le a nyugati oldala, amit az Esterházy földesurak idején részben kijavítottak, méghozzá azért, hogy a falai között egy uradalmi gabonamagtárat alakítsanak ki.
A régészeti kutatások az 1970-es években kezdődtek meg, és a feltáró és megőrző munkának hála, az ozorai várkastély hazánk egyik legkülönlegesebb emléképülete lett, hiszen
a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak drasztikus átépítésekkel vagy romokban maradtak fenn Magyarországon.
Nem úgy Ozorán, ahol
a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület.
Ozora tipikusan az a hely, amiről nem elég írni vagy beszélni: meg kell látogatni, át kell élni hangulatát. Már a megérkezéskor ámulatba ejt a vár külleme, és az azt körbeölelő csodaszép kert. Belső udvara egy kis ékszerdoboz: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik, amelyekre illatozó növények sokasága fut fel.
2007 óta üzemel múzeumként is: ekkor nyitotta meg a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a nagyközönség előtt, és azóta van lehetőségünk arra, hogy elmerüljünk a vár történetében, a hozzá kapcsolódó személyek életében és jelentőségében.
Van itt minden, ami érzékeltetni tudja a reneszánsz sokszínű világát: a vár úrnőjének, Borbálának a hálószobája, a kandallós, ereklyékkel teli trónterem, és egy igazi reneszánsz ebédlő.
A kápolnában őrzik Szent György csontereklyéjét, az emeleti termekben életre kel Zigmond király korának lovagi kultúrája. A fegyverek szerelmesei a fegyverteremben bontakozhatnak ki, ahol megcsodálható Pipo rekonstruált páncélzata és számos vadtrófea is.
A vár felfedezése egy pillanatnyi unalmat sem enged: minden tér, minden szoba és minden kiállítás magával ragadó. Lehetőségünk van virtuális sétán is részt venni, persze semmi sem vetekszik a személyesen átélt látogatási élményekkel.
A várkastélyban történelmi bútorokkal berendezett, reneszánsz hangulatú vendégszobák is foglalhatók. Ottjártunkkor az idegenvezetőtől azt is megtudtuk, hogy aki úgy dönt, hogy él a várban töltött éjszaka lehetőségével, annak egy igazán különleges élményben lehet része, ugyanis a vendégek magukra maradnak a várban, mint a vár ideiglenes urai.
A vár kávézójában lehetőség adódik megpihenni, vagy a belső udvar által nyújtott reneszánsz hangulatban elfogyasztani frissítőinket, és
mindenképpen térjünk be a belső udvarról nyíló konyhába is, ahol kellő részletességgel megismerhető, miből, mit és hogyan készítettek a múlt századokban.
És hogy mit keres a várban egy hatalmas jegesmedve? Megtudhatja, aki a vár pincéjébe is ellátogat. Kellemes időtöltést kívánunk!
Nyitókép: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka
