A Traunsee Ausztria egyik legszebb és legmélyebb tava. Hossza 12 km, mélysége nagyjából 200 méter. Hogy pontosan mennyi, azt lehet, senki sem tudja biztosan, egyesek szerint olyan mély, mint a fölé magasodó Traunstein csúcsa. Végül is egy táj varázsát nem a számok adják, hanem az a sok látnivaló és a történetek tengere, amelyek mentén mesebeli vidéken érezhetjük magunkat. E messziről integető csúcs, a Traunstein sziluettje is megmozgatta a fantáziát.
Amikor 1800-ban a francia katonák a tóparti Lambachba vonultak, a monda szerint így kiáltottak fel: „itt van XVI. Lajos királyunk!”, mert a sziklás hegy Lajos király fekvő fejének sziluettjét formázza.
Más történet szerint van egy hatalmas kígyó, amely fel s alá úszik a Traun folyón, és félelmetes szörnyekkel népesíti be a tó mélyét. A Traun folyó 150 kilométer hosszan tekereg és zuhog a hegyek között, átfolyik több salzkammerguti tavacskán, míg végül a Duna vizével egyesül. Talán kalandos útja tette legendák forrásává.
A Gasselkögel és a Spitzelstien csúcsok között, a Traunsee felett hegyekkel övezve egy alvó görög asszonyt képzelhetünk, akiről a népi ajkán kelt legenda. E szerint az ókorban az idős Dachstein király magához szólította a királyságának hegyóriásait. Az engedetlen Traunsteint száműzte, a magára hagyott hegynek egy csillagos éjszakán egy gyönyörű nő kezdett udvarolni. A király ekkor az asszonyt is megátkozta, amik élettelen sziklaként magasodik azóta a Traunsee déli partján.
Azért nevezik „alvó görög asszony”-nak, mert ha Traunkirchenből Karbachba tartva felpillantunk, egy alvó nemes görög nő fog eszünkbe jutni a szemben nyújtózó hegyről.
A kripto-zoológusoknak is nagy lehetőség a Traunsee, hiszen legalább három-négy tengeri szörnyfajnak ad otthont, amelyekről számos szemtanú is beszámolt már. Az első információ a tavi szörnyekről 1690 körül látott napvilágot, Otto von Graben zum Stein író Havi beszélgetések a szellemek birodalmáról Andrenio és Pneumatophilo között című művében így ír a Traunsee sárkányáról és a tavi asszonyról:
„Állítólag több ezer ember látta a Traunersee-i nőt, hol a tó közepén, hol a vízesés közelében, délben és ragyogó holdfényben is. Személyesen beszéltem több olyan emberrel is, akik látták, hogy úgy jött ki a vízből, hogy a haja úgy szállt, hogy félelmükben el kellett menekülniük. Azt is hallani, hogy gyakran egy vízisárkányon lovagol, amely külsejét tekintve nagyon hasonlított egy megtépázott lóra.”
Egykor úgy tartották, hogy a tengeri sárkányok hatalmassá nőtt szárazföldi sárkányok. Nem meglepő tehát, hogy óriásgyíkok észleléséről is készültek feljegyzések. A sárkányok, sellők és kígyók mellet egyfajta édesvizi polipról is olvashatunk regéket. Heinrich Noë 1867-ben így vélekedett: „Hogyan képes a hegylakók képzelete elképzelni a szurdokokat, amelyek üvegszerű héja üvöltő mozgással nyalogatja felfelé a felszínt, borzalmas szörnyek népesítik be őket! Az alpesi tavaknak is megvannak a maguk «polipjai», olyan szörnyek, amelyek a népszerű legendák szerint nem mindig elégszenek meg egy szokatlanul nagy hal alakjával, hanem inkább förtelmes polipok és más félig lehetséges, félig lehetetlen állati kísértetek méretét és alakját öltik magukra.”
Azért a kígyók, sárkányok, polipok és vízi szörnyek legendái ne tartsanak senkit se távol attól, hogy felkeressék ezt a varázslatos vidéket! Aki szeretné mindezt átélni a virtuális valóság segítségével, az Traunkirchenben meg is teheti. Egy interaktív szabadulószobában életre kelnek a legendák, izgalmas háttértörténetekben, lovagi erényekkel felvértezve akár a Traunsee új hősévé is válhatunk.
De ha inkább az ízig-vérig valóságos élményekre áhítozunk, akkor húzzunk fel a bakancsot, és járjuk be a hegyeket, vagy pattanjunk két kerékre, és tekerjük körbe. Nézzük meg a bájos tóparti városkákat, sétáljunk Traunkirchen hangulatos utcáiban, kapaszkodjunk fel a Kálvária-hegyre, és feltétlenül nézzük meg a plébániatemplomban a halász-szószéket! A fafaragás eme remekműve a Lukács evangéliumából ismert bőséges halfogást ábrázolja. Az ismeretlen mester által 1753-ban faragott szószék egyedülálló és messze földről is vonzza a látogatókat.
Látogassunk el Gmundenba, a kerámia városába, keressük fel a méltán híres kerámia-múzeumot, ahol betekintést nyerhetünk a jellegzetes zöld-fehér mázsa kerámiák készítésének titkaiba! Korzózzunk végig az elegáns villákkal szegélyezett tóparti sétányon, és ki ne hagyjuk a tó közepén található vízi kastélyt! A Seeschloss Ort-hoz a partról virágokkal díszített fahíd vezet, benne étterem és helytörténeti gyűjtemény található. Itt megismerhetjük a tó és a kastély legendáját – mert természetesen a kastélyhoz is fűződik számos, fordulatokban gazdag történet gyönyörű leányról, tóba veszett szerelmesről, komor kolostori magányról, kérlelhetetlen hullámokról, az utat mutató lángocska kihúnyásáról. Udvarában ma is látható egy falból kiálló gerenda, az egykori akasztófa maradványa is.
A tavon rendszeres hajójáratok közlekednek, amelyekkel könnyedén juthatunk egyik településről a másikra. Nyáron hódolhatunk különféle vízi sportoknak, és válogathatunk a környék jellegzetes halételeiből. Ősszel a hegyek meleg színekbe öltöznek, és változatos túrákat kínálnak. Remek tanösvények segítenek abban, hogy még jobban megismerjük a hegyek élővilágát és földrajzát.
Színes történetekkel írja majd be magát szívünk emlékkönyvébe a Traunsee, hogy amikor eszünkbe jut a vitorlásokkal pettyegetett víztükör, a fölé magasodó ormok, a zúgó erdők, akkor keljenek életre a legendák is lelki szemeink előtt.
Nyitókép: Halmos Monika / Rózsakunyhó Alkotóműhely
