Ha szép az idő, és jó helyen vagyunk, akkor hazánkból is látható a Magas-Tátra. A Budapest feletti János-hegytől a zempléni Nagy-Milicig a Salgó, a nógrádi Szandavár, a Bükkben a Petőfi kilátó, a Mátrában a Kékes- és Galyatető csúcsa csábítanak egynapos „Tátra-látó” kirándulásra. Nekem a Börzsönyben a Tátralátó-csúcs (más néven Magosfa) és a Csóványos a kedvenc messzire tekintő helyeim, ahonnan már többször kibukkantak a látóhatáron a hósipkás csúcsok.
De ha közelebbről szeretnénk megismerkedni a Magas-Tátrával, a fővárosból alig négyórás autóúttal elérhetjük a Kárpátok legmagasabb hegyvonulatait.
A világ legkisebb magashegysége Szlovákia és Lengyelország területén magasodik, egybefüggő nemzeti park.
Viszonylag kis területen számos látnivaló akad, a helyi közlekedést pedig a hegyoldalban kanyargó elektromos vonat teszi könnyen tervezhetővé. Jól jelzett turistautak, kellemes betérők várják a természetkedvelőket.
A települések arculatát meghatározzák a XX. század elején, a jellegzetes nyaraló-stílusban épült villák. Békebeli nyugalmat, otthonos eleganciát sugallnak, ráadásul látható faszerkezetüknek köszönhetően a tájba simulnak. Legutóbb nekünk is egy ilyen kis hangulatos villában sikerült egy parányi szobát foglalni, gyönyörű kilátással a Gerlachfalvi csúcsra.
A Magas-Tátra és egyben a Kárpátok legmagasabb csúcsa 2655 m, a trianoni békeszerződésig Magyarország legmagasabb pontjának számított.
Ez az impozáns hegycsúcs hegymászók ezreit vonzza, bár ide nem vezet turistaút, csak gyakorlottaknak, vezetővel lehet meghódítani.
Kedves emlékeim vannak gyerekkoromból, amikor nagyapámmal, Trabanttal szeltük át Csehszlovákiát, hogy megmutassa nekem a Tátrát. Akkor valamivel azért hosszabb volt az út, de úgy tűnik, mintha sokkal magasabbak lettek volna a fenyők is. Mint utóbb megtudtam, valóban így van ez: 2004-ben hatalmas vihar tizedelte meg a fenyveseket. Van olyan erdő, ahol a mai napig láthatók e pusztítás nyomai.
A holtak emlékére, az élők figyelmeztetésére
A viharok és az időjárás kiszámíthatatlansága jellemző a Magas-Tátrára, ezért évről-évre sok áldozatot szed. Nagyon körültekintőnek és elővigyázatosnak kell lenni, ha túrát tervezünk! A reggeli napsütéses idő percek alatt válthat át esőbe, szélviharba. Ilyenkor a látótávolság szinte nulla, és olykor lehetetlen fedezékbe húzódni. A sziklák, a kövekkel borított utak síkosak, könnyen érhet bárkit baleset.
Legutóbb a Lomnici csúcs közelében éltük át ezt az élményt: Ótátrafüredről a Magistrale úton érkeztünk a csúcs alá, vakító napsütésben, majd egy szempillantás alatt beborult az ég, vihar támadt, a kabinos felvonót azonnal leállították. Bőrig áztunk, majd elállt az eső, kisütött a nap, elvonultak a felhők. A pocsolyákat kerülgetve, útközben szárítkoztunk meg, de kihívás volt a vízmosások közt, a csúszós köveken lépkedni lefelé.
Egy szimbolikus temető áll 1525 méterrel a tengerszint felett, gyakran látogatott emlékhely a Poprádi-tó közelében lévő cirbolyafenyvesben. Ezt az emlékhelyet a Tátrában hegyi balesetben elhunytaknak és olyan tátrai lakosoknak állították, akik valamelyik más hegységben vesztették életüket.
Túramentes kirándulás a Tátrában
Aki nem kifejezetten túrázásra adja a fejét, kellemes sétát tehet a Csorba-tó partján, vagy a tátrafüredi monarchia-béli villák között. Fogaskerekűvel felkapaszkodhatunk a tarpataki vízeséshez, vagy ülőlifttel a Szoliszko-nyeregbe. Tátralomnicon megtekinthetjük a Tátra-múzeumot, ellátogathatunk Poprádra, a regényekből jól ismert Késmárk és Podolin sincs messze.
Bachledkában, 1150 m magasan izgalmas lombkorona-tanösvény kínál izgalmas élményt! Az ösvény hossza több mint 1200 méter, kabinos felvonóval juthat föl az, aki nem vállalja a hegyi sétát a jól jelzett turistaúton. Mi szeretjük a hegyre mászást, így az elején a sárban kicsit cuppogva, aztán nyelvünket lógatva, de igazán élvezetes úton gyalogoltunk fel a hegyre. A 180 cm széles, végig korláttal és dróthálóval biztosított, kerekesszékkel és babakocsival is járható pallón a fenyőfák lombkoronája felett találtuk magunkat.
Akit nem nyűgözött le a látvány, azok részére kis szórakoztató elemeket építettek be a sétányba: függő hidat, játékos erdő-ismertetőt, interaktív térképet. Tiszta időben körben csodálhatjuk, mint egy szép térképet, a Bélai-Tátra jellegzetes vonulatát, a Magas-Tátrát a Lomnici-csúccsal. Északkelet felé a lengyel határ irányába a Pieniny-hegység állja a szem útját. Ne hagyjuk ki, mert ilyen csodákat láthatunk:
Egy-egy jól sikerült tátrai túra után nem szabad kihagyni a jó „slovenska haluska”-t, egy pohár hideg sörrel, vagy választani egy fogunkra valót a knedli-kínálatból.
Nyitóképek: A Csorba-tó és a Lomnici-nyereg – Fotók: Halmos Monika / Rózsakunyhó Alkotóműhely
