A Tiszazug a Tiszavidék egyik legérdekesebb, legizgalmasabb tájegysége. A Tisza és a Körös folyók alkotta természetes zugban ezernyi kincs várja, hogy rátaláljunk: gyógyvizek, horgászhelyek, homokos folyópartok, ártéri erdők, arborétum és védett területek, kunhalmok, kastélyok, várak-és erődítések, gasztronómia sajátosságok, na és persze izgalmas legendák kísérik az utazót.
Meglehet, kicsit hazabeszélek, hiszen erről a vidékről származik családom apai ága, s jól ismerem e térség csodáit: ezért is javaslom, hogy aki erre jár, ne csak átutazója, hanem megélője legyen a régiónak. Kedvenc helybéli látnivalóim között szerepel a Holt-Tisza Cibakháza és Nagyrév települések szomszédságában, ahol a szó minden értelmében átölel a természet nyugalma.
Ahogy a Tisza alföldi kanyarulatai között haladunk, egyszer csak egy különös nyugalmat árasztó táj tárul fel Cibakháza határában.
A Cibakházi Holt-Tisza egykori élő folyómederként ma már csendes, időtlen szépségű víztest, amely öreg fák, buja nádasok és vízinövények ölelésében nyújtózik el.
A part mentén fűzfák, nyárfák és sűrű nádasok alkotnak természetes sövényt, amelyek elszigetel a külvilág behatásaitól. A nádasban rejtőzködő madarak rikoltása, a békák kuruttyolása és a szitakötők szárnysuhanása mind a táj szerves részévé válik – ez itt a Tiszavidék szelíd, háborítatlan világa.
A napszakok változásával a holtág hangulata is más és más. Hajnalban pára ül a víz fölé, a nádasok ezüstösen derengenek a felkelő nap fényében, míg estefelé narancsos és rózsaszín árnyalatokba borul a víztükör. Ilyenkor a part menti fák hosszú árnyékokat vetnek a vízre, a csendet csak a vízbe csobbanó halak zavarják meg. Tavasszal és nyáron különösen gazdag és látványos az élővilág: a hangok, a színek, az illatok kavalkádja részegíti meg a vándort. A Cibakházi Holt-Tisza nemcsak természeti érték, hanem lelki menedék is – azoknak, akik csendet, nyugalmat és a természet közelségét keresik.
Tiszazugi Holt-Tisza, a rekorder
A Cibakházai Holt-Tisza a Tisza magyarországi szakaszának egyik leghosszabb holtága, közel 17 kilométeres hosszával. Igazi vadvíz, roppant gazdag élővilággal – még annak ellenére is, hogy több szakaszán találhatók nyaralók, horgászállások. A Tisza szabályozása során, 1856-ban jött létre.
A mentett oldali holtág felső vége a Tisza 294,7-es folyamkilométerénél, az alsó vége alig több mint egy kilométerrel lejjebb, a 295,9-es folyamkilométernél van. A holtág hossza 16,866 kilométer, medrének átlagos szélessége 139,1 méter, átlagos mélysége 2,65 méter, vízterülete 140,8 hektár, víztérfogata pedig 2,014 millió köbméter.
A holtág alapvető funkciói a belvíztározás, az öntözés és a halgazdálkodás (horgászat, horgászturizmus), de az utóbbi években az ökoturizmus is egyre nagyobb szerepet kap, számos turistacsalogató fejlesztéssel.
Amennyiben valaki gyalogosan vagy kerékpárral szeretné megkerülni a Holtágat, úgy közel 20, de akár 25 kilométeres túrára is számíthat.
A Gödör – Madárbarát park a Holt-Tiszánál
Egy 2020-ra elkészült fejlesztésnek köszönhetően új funkciót kapott az egykori holt-tiszai szabad strand Cibakházán. A Gödör névre keresztelt közösségi téren számos újdonság kapott helyet: stégek és horgászhelyek kerültek kialakításra, csónakház és virágos pihenőpark létesült, mely számos szabadidős tevékenység között például grillezésre, sütögetésre is alkalmas, a gyermekek számára óriáscsúszda épület, ám a legfontosabb elemként a parti cölöpökön álló parti sétányt és a távcsővel ellátott, madármegfigyelő kilátót emelhetjük ki.
A projekt célja egy olyan ökoturisztikai fejlesztés, amely Cibakháza település legfontosabb természeti adottságát, a Tisza helyi holtágánál található madárrezervátum látogatóbarát megismertetésén alapszik olyan módon, hogy a térségbe érkező turisták, valamint a cibakházai lakosság számára is egy egész évben szabadidős programokra alkalmas helyszínt biztosítson.
A hangulatos vízi sétány az itt élő madárfauna megismerésére, bemutatására nyújt lehetőséget, a madárrezervátum megzavarása nélkül. A természetbarátok itt testközelből, karnyújtásnyira lehetnek szemtanúi a gazdag élővilágnak, szerencsés esetben azok egy-egy képviselőjével is, miközben a kihelyezett táblák részletesen informáljak a látogatót az adott élőlény legfontosabb jellemzőiről.
A terület az 1970-es évek előtt egy rendezetlen, szemetes „gödör” volt, nevét feltehetően innen kapta. Az első rendezési terv során merült fel először, hogy ezt a területet valamilyen módon hasznosítani kellene. A Nagyközségi Tanács a Gödör kezelését a Mezőgép vállalat részére adta át, akik elkezdték a terület rendezését. A vállalat dolgozói társadalmi munkában és szabadidejükben kezdtek neki a munkának. A terület rendezését követő megnyitó 1974. május 1-jén volt, ahol színpadi programokkal és sportversenyekkel adták át a területet a lakosoknak.
A régi, közeli strandról az emberek átszoktak az új fürdőhelyre – a „Gödör”-be. A Gödör ekkor élte virágkorát, a fürdőzési lehetőségeken túl zenés programokkal, sportversenyekkel, közösségi eseményekkel. A 90-es években magánkézbe került, majd 2014-ben vásárolta vissza az Önkormányzat, s ismét megnyitotta kapuit 2015. május 1-én. Azóta is rendszeres színhelye közösségi eseményeknek vagy nyári gyermektáboroknak, mint természetvédő-tábor, képzőművészeti foglalkozások vagy Horgásztábor.
A szép természeti látvány, a Holt-Tisza különleges, egyedi növény és állatvilága és az idilli környezeti adottságok miatt előszeretettel veszik igénybe kisebb közösségek vagy magánszemélyek saját, illetve családi, baráti rendezvények megtartására. A Gödör felújítása, s kibővítése 2019–2020-ban valósult meg.
Gazdag élővilág – legyünk részesei!
A Gödörbe való érkezés különös átmenetet képez, hiszen bármely oldalról közelítjük meg, az épített környezetből azonnal a csendes, vízparti környezetbe lépünk be. Az élővilág megfigyelésére elsősorban a kora reggeli vagy az alkonyi órák a legalkalmasabbak, de a szerencsésebbek a nap bármely időszakában megpillanthatják az élővilág képviselőit.
A gazdag madárvilág helyi képviselői között említhetjük a tőkés récét, a nyári ludat, a szárcsát, a vízityúkot, de megfelelő körülményeket talál itt a bütykös hattyú, a jégmadár, a búbos vöcsök, a bakcsó, de még a nagy kócsag, a magyar természetvédelem címerállata is. Az említett példányok közül több madár számára is kiváló élő-és költőhelyül szolgál a hatalmas, többnyire érintetlen nádas.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kihelyezett táblák formájában hívja fel a figyelmet a vízi madarak sajátos életmódjára és kérik, hogy a madarakat senki ne etesse, ugyanis ez a tevékenység nem segít eme élőlényeknek, sőt, veszélybe sodorja és megbetegítheti őket!
A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai eltérnek az etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük esetén fennáll az elvonulás elmaradásának kockázata, betegségek és fertőzések kialakulása, a madarak közötti agresszió növekedése, valamint a környezet szennyezése, ezzel az élőhely károsítása is.
A holtág élővilágának a horgászok számára kiemelkedő képviselője a halállomány. A horgászati kezelésben lévő holtágakra jellemző valamennyi halfaj megtalálható (ezüst kárász, törpeharcsa, naphal), kuriózumként kiemelhető, amelyből egy-egy utolsó mohikán még napjainkban is horogra akadhat.
Megtalálható még a réti csík, a széles kárász, a dunai tarajosgőte, a kacagó béka és a mocsári teknős. A növényvilágot illetően a kunsági bükköny, a tőzegpáfrány és a tündérrózsa érdekesség.
Az élővilág tavaszi hangjaiba ebben a videóban is belehallgathatunk.
Környékbeli túralehetőségek
A hosszabb gyalogtúrákat kedvelők számára is tartogat lehetőségeket a környék, igaz, talán nem olyan sok és nem olyan változatos túrautak szelik át a vidéket, mint hegyeinkben, ettől függetlenül látnivalókban gazdag kirándulásokat lehet, többnyire tetemes távok vállalásával.
Amennyiben a táj földrajzi változatosságára és sajátos arcára vagyunk kíváncsiak, úgy a Holt-Tiszától egészen az Élő-Tiszáig (Folyó-Tiszáig) elgyalogolhatunk a településről.
Ezeket a túrákat érdemes tavaszi vagy őszi hónapokra időzíteni, hiszen a nyári kánikulában egészségre veszélyes hatásai lehetnek a pusztaságban való hosszas menetelésnek, ráadásul a Tisza ártéri erdei (talán) tavasszal és ősszel a legszebbek.
Sok természetjárót csábít a Tisza-gát is, mely túráknak valóban sajátos hangulata van, és a gyalogtúrázókon kívül sokan választják egyéb sportágak végzéséhez is, pl. Nordic Walking vagy futóedzések számára (a közelben halad el az Alföldi Szent Márton Zarándokút is). Az Élő-Tisza cibakházi szakaszánál található az utóbbi évek alacsony vízállása során egyre gyakrabban megmutatkozik a „Cibaki-sziget” is, melynek látványa az elmúlt években sok érdeklődőt csábította helyszínre.
Nyitókép: A vízi sétány – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
