Tízből kilenc magyar nem eszik elég zöldséget és gyümölcsöt – tegyünk ellene!

Aktív

Tízből kilenc magyar nem eszik elég zöldséget és gyümölcsöt – tegyünk ellene!

Csupán 10 százalékunk eszi meg az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott zöldség- és gyümölcs mennyiséget, azaz a napi legalább 5 adagot – mutatják a STADA Palánta Programjának keretében végzett friss, reprezentatív felmérésének adatai. Sőt, a felmérés alapján csak minden második ember van tisztában az ajánlással. Kiderült, hogy többségünknek sokat jelent ugyan a szezonalitás, de szinte minden negyedik magyar ember olyan zöldséget és gyümölcsöt vesz, amit épp megkíván vagy, ami olcsó. A változást kisgyermekkorban kell elindítani.

Tudjuk, hogy mi mikor szezonális, de azért nem csak ezeket vesszük

Rebarbara, ribiszke, meggy, málna, cseresznye, egres, paradicsom, karalábé, cékla, cukkini, karfiol és még megannyi gyümölcs és zöldség, aminek júniusban szezonja van. A magyarok 23 százaléka termeszt zöldséget, gyümölcsöt akár kertben vagy balkonládában – derült ki a STADA Palánta Programja kapcsán készített reprezentatív felméréséből. A felmérés 1168 fő megkérdezésével készült 2024 májusában, amely reprezentatív a magyarországi 16-59 éves, okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a STADA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette. 

Az emberek 90 százaléka tisztában van azzal, hogy melyik zöldség és gyümölcs mikor szezonális, sőt, a magyarok kétharmadának sokat jelent a szezonalitás.

Kisebb arányban ugyan, de vannak olyanok (15%), akik csak az épp szezonális termékeket választják, míg saját bevallása szerint minden második honfitársunk ugyan előnyben részesíti, de nem kizárólag ezeket vásárolja. 24 százalékuk bevallja, hogy tudja ugyan, hogy melyik zöldségnek, gyümölcsnek mikor van szezonja, de nem foglalkozik ezzel: többségük azt veszi, amit megkíván, minden tizedik magyar pedig azt, ami éppen olcsó.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány összesítése a júniusban szezonális zöldségekből és gyümölcsökből

A hiper- és szupermarketek a legfőbb beszerzőhelyek

Leggyakrabban (71%) hiper- és szupermarketben kerül a kosarakba zöldség, gyümölcs és közel minden második magyar vásárol zöldségesnél. Közvetlenül a termelőtől is sokan vesznek zöldséget és gyümölcsöt:

37 százalék piacon, 6 százalék pedig termelői közösségtől vásárol. A termelőket a legtöbben (35%) amiatt választják, mert így elkerülhetik a felesleges csomagolást.

34 százalék finomabbnak tartja a tőlük vásárolt élelmiszereket, tízből hárman szeretik a piac hangulatát. A STADA Palánta Programjának keretében végzett reprezentatív kutatása alapján az emberek 25 százalékának fontos az, hogy vásárlásával a helyi termelőket támogassa.

A STADA Palánta Programjának tájékoztatója 

Nem ismerjük elegen az Egészségügyi Világszervezet ajánlását

A friss felmérés eredményei szerint csupán a magyarok fele van tudatában annak, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. Azonban közülük is mindössze minden ötödik fogyasztja el valóban ezt a mennyiséget. Ennek alapján elmondható, hogy tízből kilenc magyar nem eszik naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt.

Fontos az óvodás korban elkezdett érzékenyítés

„Meglepett bennünket, hogy az emberek csupán 39%-a gondolja úgy, hogy ha a gyerekekkel már egészen pici korukban megismertetünk minél több zöldséget és gyümölcsöt, akkor természetessé válik mindennapi fogyasztásuk. Mi azt gondoljuk, minél korábban érdemes elkezdeni a tudatos egészségnevelést”– mondta az adatok kapcsán Villányi Orsolya, a STADA Culture & People Managere. Éppen ezért Palánta Programjuk keretében a Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal és a Civil Impact Kft.-vel együttműködve arra tanítanak óvodás gyerekeket, hogy felismerjék és értékeljék a szezonális hazai zöldségeket, gyümölcsöket, megtudják, hogy milyen messziről érkeznek az egzotikus gyümölcsök, és akár azt is, hogy ennek milyen környezetre gyakorolt hatása van.

A STADA Palánta Programról – A STADA Palánta Programja egy különleges, egészség- és környezettudatos szemléletformálást célzó projekt óvodások számára. Célja, hogy már koragyermekkorban megmutassa a legkisebbeknek, és rajtuk keresztül a családoknak, hogy már az apró lépések is sokat jelentenek a fenntarthatóság, környezettudatosság terén, és hogy melyek lehetnek ezek. További célja, hogy bevonja a munkavállalóit is a program megtervezésébe és kivitelezésébe, ezáltal elkötelezetté tegye őket a program és a vállalat tervei iránt.

 

Ajánljuk még:

Vajon képesek leszünk valaha teljesen leszámolni a greenwashinggal? – Európai élelmiszeripari trendek dióhéjban

Hogyan viszonyulunk Európában a növényi alapú élelmiszerekhez? Miben nyilvánul meg az egészségtudatos vásárlás? Mit várunk el az élelmiszeripari márkáktól? Mi várható az európai élelmiszeripari piacon? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Innova Market Insight holland kutatóintézet, amely világ- és európai viszonylatban is rendszeresen készít trendkutatásokat, felméréseket. Ezúttal az idei európai trendkutatás fogyasztói magatartásra és élelmiszeriparra vonatkozó eredményeit osztjuk meg.