Nyelvünk egy folyamatosan mozgásban lévő, élő szövet, melyen ugyanúgy megmutatkoznak a múló idő nyomai, a nemzeti történelmünket alakító, sorsfordító találkozások hatásai, akárcsak szokásainkon, kultúránk minden rétegén. Az idegen eredetű szavak befogadását a magyar nyelv sajátos szabályai, nyelvtana szerint kezdjük el használni: ragok, képzők és jelek teszik otthonossá számunkra a magyar mondatszerkezetben. Egy idő után már nem is feltétlenül érzékeljük „idegen” származásukat.
A legfontosabb, hogy ismerjük pontos jelentésüket, és lehetőleg akkor használjunk idegen szavakat, ha nem áll rendelkezésünkre annak értelmét tökéletesen lefedő magyar megfelelő. Olykor persze leginkább stílusbeli kérdés alkalmazásuk.
Ajánljuk még:
A Duna halbölcsőjét tündérek ringatták – Mennyit tudsz a Szigetközről? Kvízezz!
Melyik magyar városban járunk, felismered kép alapján? Kvízezz!
„Aki ismeri önmagát, útvesztőiből is égre lát” – melyik versből idéztünk? A magyar költészet napjára készült kvízünkből ez is kiderül!
