Aktív

B, a bűvös betű: a magyar nyelv betűnyi csodái

Abban sokan egyetértenek, hogy anyanyelvünk a világ egyik legkifejezőbb és legtitokzatosabb nyelve. Csupa nyitott kérdést találunk vele kapcsolatban akkor is, ha a tudomány felől közelítünk felé – de én nem ezt teszem ezúttal.

Először a gyermekeim is furcsán néztek rám, nem tudták elképzelni, hogy mire gondolok, amikor azt mondom, hogy megismerhetjük egy-egy betű valós mélységét. Hiszen például a B betű, az csak egy B betű, nincs mögötte semmilyen titok. De biztos ez? Akkor játszunk egy kicsit olyan szavakkal, amelyekben a B betű jelen van, talán előbújik egy véletlennek tetsző összefüggés. Hogy jobban megfigyelhessük, a további példákban nagybetűs kiemelést alkalmazok a B betűre. 

Nézzük meg leírva a nagy B betűt! GömBölyded, akár egy áldott állapotban lévő nő, egy anya, akinek BurkáBan egy új életmag, egy BaBa él. Belső szépségét ez a kis fényecske adja. Ebben a Burokban ringatózik az élet vizén a BaBa. Mint Noé Bárkája, mely az életet menti át. Akár a BaBnak a héja, a hajó, a Bárka, melyből a kis csíra kiBújik. Akár a hernyó BáBja, melyben átváltozik pillangóvá. Mintha a B betű lenne a Burok, ami a Bentet foglalja magában. Az emBer kaBátja, melynek Bélése az embert rejti, s ha kevés volt anyaga, Beletoldottak egy Betétet is. Ha a középpont felé tartunk, akkor Befelé haladunk, ha a középpontot elhagytuk, akkor aBBól, jöttünk ki. Ha kiBontunk valakit ruhájából, akkor elénk tárul mezítelen Bőre, mely testének templomát Borítja, Burkolja. Nem érdekes?

Mi történik, ha ebből kint-bent játékból utóbbi irányba indulunk? Egy csodás Belső Barlang ez, melyben egy rezgés található, tele hangutánzó, hangfestő szóval. Egy csoBBanás, roBBanás, egy doBBanás, egy harang Bimm-Bammja, egy medve Brummja. A Brácsa, a Bőgő szaggatott lüktetése, akár a BömBölő gyermek lélekből fakadó zokogása, az óra Berregése. 

A B betű régi rovással írt jele az X. Ezt a jelet is érdemes megvizsgálni, hátha közelebb visz a titokhoz. A jelet felfoghatjuk úgy is, mint egy középpontból (az átlók metszéspontja) négy irányba kirobbanó erőhatás. Mintha a hangutánzó szavak is erre a középpontból való, kirobbanó erőhatásról tanúskodnának, mint a BomBa Bummja.

Másfelől ez az X olyan, mint két Bot egymáson, gondolhatjuk, ha láttunk már Botolót, vagy somogyi kanásztáncot, ahol a két Bot fölött táncolnak. Varázsolnak... Bájolnak! Mert BűBáj az, ami szerelmet varázsol az ember lelkébe. A Bűvölet, ha belenéz egy Bájos lány tiszta szemébe, mert elveszik a Bent-ben, a gyönyörű lélektükörben. „Igéz a szem.” De igéz az is, aki keresztszemes hímzés egy keresztjét kivarrja, mert ezt a jelet, ezt az X-szemet, úgy is hívják, hogy ige. S ahogy János apostol mondja: „Kezdetben vala az Ige, s az ige vala Istennél és Isten vala az Ige.” Talán ez az ige van a B betű bentjében, egy ősenergia rezgése minden hangutánzó szavával együtt?

Ám ha bot, vagy pálca van az ember kezében, azt rosszul is használhatja, s ítélkezni kezd, Bírálni mások életét. Az ember könnyen megBántódik. A Bent fáj ekkor, a lélek, mert úgy érzi, nincs szeretve. Ez Baj. Búsulunk, Bánatosak vagyunk, elmerengünk a Bent fájdalmán, s nézünk kifelé fejünkBől BamBán. Ki a Bűnös? Talán mi magunk, s jön a Bűntudat. Ez van, ha Bent valami nincs rendBen. Ha elveszítjük az életmagot, amit az anya hord magában. Mi a BaBa? Még csak BimBó. Még nem nyílt ki, Benn van.

De szöszöljünk el még egy kicsit a BamBaságnál. Kire mondjuk, hogy Bugyuta, Bolond, Buta, Balfék, Béna? Aki a „saját világában” él, mint aki ottrekedt és „kinti világban” bizony ügyetlen. Képtelen kifelé figyelni, mert Bent van „valami.”

Boncolgathatnánk (azaz a külső burok alatti belső „titkot” kereshetnénk) a végtelenségig... és épp oda jutnánk. Mert a B betű titkai végtelenek. Ahogy az összes többi betűé is, ha elég bátrak, játékosak és kíváncsiak vagyunk.

Mi értelme mindennek? Mit lehet kezdeni vele? Hiszem, hogy világképünket gazdagítja, amelyet például a ma alternatívnak nevezett gyógyászatban évszázadok óta alkalmaznak: egyes irányzatok abból indulnak ki, hogy ha Betegek vagyunk, valószínűleg megsérült a minket védő Burok, Bejutott vagy Bent rekedt valami, aminek a testi szintű kivetülését tapasztaljuk. Annak a belső, talán tudatalatti sérülésnek a begyógyítása, a teremtői rezgés visszaállítása adhat csak végső gyógyulást, nem pedig a testi tünetek csillapítása, ahogy a B betű is tanítja.  

Én gyakran játszom így a gyermekeimmel, mert nemcsak érdekes és kreatív összefüggésekre találhatunk így, hanem alkalmat teremtünk vele nyelvünk szépségeinek kiaknázására is.

Ajánljuk még:

Lármafát kell gyújtanunk a vízért, de lassan nem lesz víz, amivel elolthatnánk

Tiszteld és szeresd a vizet, mely mindent éltet és nélküle már nem lennél!” szól egy sor abból az imádságból, melyet minden nap elmondunk gyermekeinkkel, és ami gazdálkodóként messze többet jelent holmi haragoszöld környezetvédő szlogennél: mindennapi tapasztalás. Kétszázadik írásomra került sor itt az egy.hu oldalán, aminek apropóján lehetett volna valami különleges témát boncolgatni, esetleg valamiféle összegzést készíteni. Keresve sem találhattam volna azonban fontosabb és aktuálisabb témát, mint amire „véletlen” épp most, a víz világnapjához közeledve került sor: lármafát kell gyújtanunk a vízért, de lassan nem lesz víz, amivel elolthatnánk őket.