Az a fránya genetika! – Mennyit számítanak az adottságok az edzésben?

Hányszor hallottam az évek során, hogy valaki úgy véli, azért nem tud fejlődni, mert rossz a genetikája. Már megpróbált mindent, de lehetetlen, egyszerűen eredendően képtelen fogyni/ izmosodni. Bezzeg, nézzem meg őt meg őt, alig edzenek, és mégis milyen jól néznek ki!

Nos, a tapasztalatom az, hogy

az esetek 99%-ában a probléma az életmódban, nem pedig a genetikában keresendő.

Az egészséges, fitt életmód rendkívül összetett, így komoly erőfeszítéseket, lemondásokat követel meg. Lehet, hogy az a valaki, akiből csak azt a fél óra kényelmes edzést látjuk, összességében sokkal többet tesz azért, hogy fitt legyen, mint mi magunk. Mert a nap 24 órából áll, nem elég csak az edzés terén odatenni magunkat.

Érdemes tehát meggyőződni, hogy étrendünk, életvitelünk is rendben van-e, mielőtt elkönyvelnénk magunkat a saját rossz genetikánk áldozatának. Szóval, először mindenki a saját portáján...

Azonban kétségtelen, hogy

vannak korlátaink, amiken csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk változtatni, ezt el kell fogadni.

Ilyen például az izomzatunk felépítése, az ízületek mérete, a csontozatunk vagy az anyagcserénk gyorsasága.

És igen, tudom, ez nem fair, de nem indul mindenki azonos esélyekkel. Könnyen lehet, hogy neked kétszer annyi munkát kell beletenned, mint másnak, hogy elérd ugyanazt az eredményt. Sőt, az is lehet, hogy ami másnak reális cél, az számodra kivitelezhetetlen. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy nem nézhetsz ki jól, nem érhetsz el sikereket ezen a téren. A lehetőségeihez mérten ugyanis mindenki képes rá, hogy jó formába hozza magát.

Nyilván el kell tudni fogadni, hogy ha valaki világ életében vékony testalkatú volt, valószínűleg nem fogja tudni kétajtós szekrénnyé gyúrni magát évek alatt sem. Nem is kell, hiszen 70 kilósan is lehet valaki izmos és szálkás, ha beleteszi a szükséges munkát. Ugyanígy, egy nő sem csak 50 kilósan lehet vonzó, sportos.

A legtöbb esetben, amit én láttam, nem a genetikai határok, hanem a lustaság az akadály a realitás és a vágyak között.

Összességében tehát a genetika fontos, de nem minden. Ne másokhoz mérjük magunkat, fogadjuk el: ilyenek az adottságaink, ebből kell kihoznunk a maximumot. Aztán, ha ez megvan, állíts fel reális célokat, tedd bele a szükséges munkát, és hagyj időt magadnak. Ahogy telnek a hetek/hónapok, egész biztos, hogy teljesen más ember fog visszanézni rád a tükörből.