Agyfagyás a legrosszabbkor: mi a mentális blokk, és hogyan kerekedjünk felül rajta?

Aktív

Agyfagyás a legrosszabbkor: mi a mentális blokk, és hogyan kerekedjünk felül rajta?

A mentális blokk gyűjtőfogalom, ami alá több, elménkben kialakuló akadály is tartozik. Okai, fajtái sokfélék lehetnek, de ami közös bennük, hogy meggátolnak bennünket valamilyen cselekvésben.

Például ez a cikk is több mint egy hónap alatt született meg, sőt, igazából egyáltalán nem is erről a témáról kellett volna szóljon, csak közbejött valami. Nem egy konkrét esemény, amit meg lehetett volna oldani, hanem az, hogy akárhányszor arra jutott sor, hogy időm akadt cikket írni, abban a pillanatban minden gondolat, ötlet, mondat, szófordulat elillant, mintha soha nem is léteztek volna. És ez így folytatódott napokig, majd hetekig. Ott volt a fejemben, hogy mit kéne írni, de csak megfoghatatlanul kavargott bennem a téma, amit nem tudtam formába önteni.

Aztán – mivel mindennap nem feszülhet ugyanazon az ember – kijelöltem egy időpontot, egy nap végére, kimondva, hogy akkor csak ezzel foglalkozom majd. Innentől kezdődött az igazi mélyrepülés, mert ezt az időpontot is elkezdtem tologatni. Cikk természetesen nem született hetek múltával sem. Végül egy e-mail, és ennek az új témának az ötlete, meg egy kis elszántság rántott ki a mentális blokk nyomasztó terhe alól.

Ártatlan és súlytalan eset az enyém, kevés múlott rajta, mégis egy hónapig bosszantott, húzott le a tehetetlenség. Másokat viszont sokkal súlyosabb helyzetben érhet utol valamilyen mentális blokk: fontos munkahelyi projekt, vagy vizsgahajrá közben is lefagyhat az agyunk, és erre jobb felkészülni, amennyire lehet.

Miért alakulnak ki mentális blokkok?

Fő előidézői lehetnek – mint sok más nyavalyának – a kialvatlanság, a rossz táplálkozás és a túlhajtottság. Az első kettőt – papíron – könnyű megoldani, a rendszerszerű alvás és a kiegyensúlyozott étkezés közepes erőfeszítésekkel kivitelezhető, és ezek a kimerültséget is oldhatják. Lehet, nem is olyan szorosak a határidők, ha nem gyűrött rongyként kezded a napot és normális tempóban tudsz haladni, értelmes szünetekkel megtűzdelve...

Az a helyzet is előállhat, hogy nem vagy képes koncentrálni. Lehet ez azért, mert olyan a környezeted, amiben nem tudsz fókuszálni. Otthon elég lehet ilyenkor rendet rakni, esetleg kicsit kitakarítani: ezek már önmagukban olyan tevékenységek, amik aktivizálnak, és visszatérve az alváshoz: a friss ágynemű csodákra képes. 

Abban az esetben, ha a gondolataid kavarognak, több mindent megpróbálhatsz. Első körben, ha elkalandozik a figyelmed, ne kezdj el mobilozni vagy más érdektelen dologra figyelni. Helyette olvass olyasmit, ami segít a feladat megoldásában (lásd az én esetem), vagy olyat, ami kapcsolódik hozzá. Másik megoldásként lekötheted magad nem tolakodó ingerekkel, például kortyolhatsz egy nagy adag koffeinmentes teát, nassolhatsz valamit, ami nem egészségtelen. Ezek olyan dolgok, amik elfoglalnak, esetleg lenyugtatnak úgy, hogy nem terelik el teljesen a figyelmed.

Van amikor a „semmi” akaszt meg. Ez lehet az az érzés, hogy nem vagy elég jó az adott feladatra – súlyos esetben ezt nevezik imposztor szindrómának. Ebben az esetben kevésnek érzed magad, ezért lebénítanak olyan feladatok is, amiknek elvégzésére képes lennél – ezt a terhet pedig a magad érdekében érdemes minél előbb (akár szakember segítségével) hátrahagynod.

Sokszor nem az érzelmi oldallal, inkább a kivitelezéssel akadnak gondjaink. Az ötleteket nem tudjuk rendesen megragadni, ilyenkor érdemes valakivel megbeszélni a gondolataid. Sokszor már az is segít, ha olyan félnek mondod el, aki hozzászólni se tud a témához. Az, hogy mondanivalóvá kell formáld, ami a fejedben van, segít felépíteni a gondolatmeneted, új ötleteket szül, levezeti a feszültséget. Akár mindezt rögzítheted is, hogy megmaradjon az eszmefuttatásod későbbre. Nehogy abba helyzetbe kerülj, hogy azon bosszankodsz, milyen jól elmondtad valakinek tegnap, és most semmi nem jut eszedbe belőle.

A blokk oka lehet a halogatás is, amit előidézhet minden előbb felsorolt szituáció, de akár az is, hogy egyszerűen csak nem sürgős, amit meg akarsz tenni. Ilyen lehet bármilyen új hobbi vagy sport, amit szeretnél elkezdeni, de akárhányszor odajutsz, valami kifogást mindig találsz, miért nem vágsz bele. Ilyenkor tudatosítanod kell, hogy magadért csinálod, nem kell tökéletesnek lennie elsőre, nincsenek határidők, egyedül akkor veszítesz, ha nem próbálod meg.

Mindezek után viszont fontos megemlíteni azt, hogy lehet, rád egyik helyzet sem igaz, téged valami egészen más ok hátráltat, teljesen más jellegű feladatban. Ha rendszeresen kerülsz ilyen helyzetbe, próbálj változtatni a ritmusodon, állíts fel magadnak rövid és hosszú távú célokat, ne hagyd, hogy utolsó pillanatban érjen utol a probléma, és ledermesszen.

És hogy mit tégy, ha egy mentális blokkal találod szemben magadat? 

A kezdőlépés, a nulladik, de legfontosabb feladat: azonosítsd, mitől lehet: ha tudod az okát, specifikus „kezelést” kereshetsz, a legtesthezállóbb megoldást kutatva. Itt kiderülhet, mennyire súlyos a probléma, elég-e hozzá az otthoni tudástár, vagy már olyan mértékű az elakadás, hogy szerencsésebb szakemberhez fordulni.

Előbbi esetben a további tippek is jól jöhetnek:

  1. Aludd ki magad: kipihenten a feladat is másképpen festhet, lehet, már nem is olyan rémisztő
  2. Tégy rendet: kint és bent, magadban és a környezetedben is. Így átlátod majd, mi az, ami akadályoz, és mi az, ami segít a munkában
  3. Távolítsd el a figyelemelterelő elemeket: kapcsold ki a tévét, a rádiót, a podcastet, amit épp hallgatsz. Némítsd le a telefont és tedd a fiókba. Ha a munka megköveteli, kapcsold ki a csengőt és a gépeden minden értesítést. A csendben és nyugalomban talán könnyebben megy a munka
  4. Ha úgy érzed, összecsapnak a hullámok a fejed felett, és azért nem megy a munka, írd le, milyen teendőid vannak! A lista segít majd, hogy lásd, mi mindent kell csinálnod a „fagyasztó feladat” mellett. Ez csökkentheti a feszültséged, így a munka is jobban megy majd
  5. Értelmes szünet: ha azt érzed, ráfeszültél egy feladatra, és nem jutsz egyről a kettőre, tarts szünetet. DE ne a telefonodat nyomogasd vagy órákon át görgesd a közösségi médiát – abból jó eséllyel nem tudsz töltekezni. Inkább menj el egy barátoddal egy kávéra, nézz meg egy kiállítást vagy eddz egyet, ha nincs ellenedre. A másféle tevékenységgel töltekezhetsz, inspirálódhatsz 
  6. Adj határidőt, és tartsd is be: az előző ponttal karöltve érdemes megfogadni ezt a tanácsot, és a szünet mellé egy határidőt is adni magunknak. Így nem hatalmasodik el a nyomasztás, hogy nem foglalkozunk a dologgal, ráadásul régóta tudvalevő: a határidő a legnagyobb múzsa.
  7. Bontsd részekre a feladatot: persze, ha elsőre leblokkolt bennünket a feladat, lehet, nem lesz segítség, ha ismét nekiülünk. Ebben az esetben jól jöhet, ha felosztjuk a feladatot, vagyis a cél nem az lesz, hogy elvégezzük a teljes munkát, inkább az, hogy kidolgozzuk, miképpen lehet az egészet befejezni határos időn belül. Ha látjuk, milyen részfeladatokat kell csinálnunk, konkrétan, akkor kiválaszthatjuk az aktuálisan legszimpatikusabbat, és sorban haladhatunk a listán a nehezebb feladatok felé
  8. Tűzz ki egy jutalmat: az önjutalmazás fontos. Engedd meg magadnak, hogy a nehéz feladat után valamilyen ajándékban részesülj. Például, ha kész a munka, nézz meg egy részt a kedvenc sorozatodból, tarts egy hosszabb szünetet vagy éppen hagyd abba utána a munkát az egész napra

 

Ajánljuk még:

„Beszéljük meg a temetésemet!”

45 éves özvegy vagyok, egy kiskorú gyermekkel. A fiatalságomból 15 évet azzal töltöttem, hogy az agydaganatban szenvedő férjem ügyeit intéztem, illetve őt ápoltam. Az együtt átélt eseményeket önironikusan, humorral, fájdalmasan őszintén osztom meg veletek: én így próbálom elfogadni az elfogadhatatlant.