Aktív

„A kettes tanuló is négyesre teljesített, ha ezzel a módszerrel tanítottam”

Nem vagyok kutató, de jóideje tanítok, és sok módszert kipróbáltam már. Most egy kísérleti oktatási projektem igencsak sokatmondó eredményeit szeretném elmesélni – hátha kedvet ad más tanároknak is, hogy merjenek új technikákat tesztelni!

A gamifikáció tulajdonképpen játékosítást jelent, például a tanulás játékossá tételét. Évek óta tanulmányozom, igyekszem minél több játékos elemmel színesíteni az órákat. Óriási szükség van erre, hiszen – ahogy már írtam – a mai gyerekgeneráció számára már a legkevésbé sem hatékony a hagyományos tanulás. Most viszont kísérleti jelleggel gyakorlatilag az egész tanórát a gamifikáció keretében szervezem – az eredmények pedig megdöbbentettek.

Az egész úgy kezdődött, hogy megismerkedtem egy online felülettel, amely felkeltette az érdeklődésemet. Virtuális osztályterem, de sok mindenben más és több, mint amivel eddig találkoztam. A virtuális osztályterem azt jelenti, hogy az adott felületre a gyerekek egyszerre be tudnak lépni, a tanár pedig online tud feladatokat adni vagy épp dolgozatot íratni. A tanulók csatolják például a házi feladatot, a pedagógus pedig a felületen tudja értékelni és vezetni a gyerekek eredményeit.

A tananyag olyan, akár egy diavetítés 

A megismert felület azt is biztosítja, hogy egy egész óra tananyagát online sajátíthassák el a diákok. Ez a következőképpen néz ki: otthon elkészítem az óra anyagát, méghozzá játékokkal megspékelvel. Ennek sablonjait a weboldal biztosítja.

Például irodalomórán a barokk stílusirányzatról való tudnivalókat a következőképpen készítettem el: az első dián (olyan a tananyag, mint egy prezentáció) néhány mondat áll, amelyben a barokk szó jelentését és megjelenési idejét ismertetem. A tankönyv mondatait persze alaposan átírom, úgy, hogy a gyerekek számára könnyen érthető, rövid és lényegretörő legyen. A dia alján tanulókártyák vannak (ezt a weboldal biztosítja, csak ki kell tölteni). Az elején például az szerepel: a barocco szó jelentése. Ha rákattint, a kártya megfordul, és ott a megoldás: nyakatekert okoskodás. Ha a diák ezeket a kártyákat végignézi, voltaképp önmagát kérdezi ki.

A következő dián akasztófa szerepel: a „nyakatekert okoskodás”-t, a barocco szó jelentését kell kirakni. Ezért pontot kap, ha sikerül, és mehet is a következő diára, ahol egy térképen kell – szintén pontokért – bejelölni azokat az országokat, ahol először megjelent a barokk. A tanulókártyák segítségével a gyerekek az itt kért információkat az első dián már megjegyezhették. És így tovább. Minden dián néhány mondat szerepel, az azt követőkön pedig feladatok: szókereső, puzzle, párosító, keresztrejtvény, hiányzó szavak beírása. Tizennyolcféle játékos feladattal lehet tarkítani a 3-4 mondatos részekre felszabdalt tananyagot.

Játékos oktatás a gyakorlatban

A közös tanulás így zajlik: előbb együtt végignézzük az egész tananyagot, kivetítem a projektorra, magyarázatokat fűzök hozzá. Utána átmegyünk az informatikai terembe, ahol minden tanuló belép a felületre, és elindítja az adott anyagot. Önállóan megoldja a feladatokat, a végén pedig látom, hogy ki hány pontot tudott szerezni. Ők maguk is megnézhetik az eredményeiket, azt is, hogy hányas jegyet ért volna a megszerzett pontszám. A tananyagokat elölről is lehet kezdeni, sőt, ha úgy állítom be, hogy pl. 5 „élete van”, vagyis 5-ször hibázhat, akkor újra is kell kezdenie, ha ennél többet hibázott. Ezek után közös kvízversenyt rendezünk, amelyben az adott tananyagból szerepelnek kérdések. A tapasztalatok pedig? Lenyűgözőek.

Kifejezetten mértem is az eredményeket: a hagyományos (tőlem megszokottan videókkal, játékokkal megtűzdelt) órák után is közös kvízversenyt rendeztünk. Ezekről az online kvízfelület visszajelzéseket küld: 3-4 gyerek teljesített 80 százalék körül, az osztály legnagyobb része 40-50 százalékos, néhányan pedig csak 20-30 százalékos eredményt értek el. (Ne feledjük, új tananyagnál, első hallás után játszották a kvízt).

Az önállóan megoldott online tananyagok utáni kvízek eredményei ennél kimagaslóan jobbak lettek: a 40-50 százalékos eredményt elérő gyerekek 80-90 százalékosan teljesítettek, volt néhány 100 százalékos is, és a legrosszabb eredmény is 65 százakék volt. Tulajdonképpen nem csoda: ha például a barokk szó jelentését tanulókártyán is látja, akasztófában is megoldja, és a keresztrejtvénybe is begépeli, akkor a kvízkérdésnél minden bizonnyal emlékezni fog rá. Arról nem is beszélve, mennyivel élvezetesebbnek találják így az órákat a gyerekek, ráadásul azonnali visszajelzést kapnak a teljesítményükről, és sikerélményeket könyvelhetnek el.

Persze mindehhez kellenek a megfelelő feltételek is:

a felület például fizetős, igaz, nem túl nagy összeg diákonként (havi 270 forint) – erre az iskolánk diákönkormányzata adta az összeget. Kellenek megfelelő eszközök is, amelyek nálunk sincsenek meg teljesen – néhány tanuló telefonról tud csak dolgozni, mert nincs elég gépünk. És nyilván több időt kell szánni az órára való felkészülésre is, amelyben nem dúskál a ma pedagógusa, hiszen óriásiak egyébként is a munkaterhek. Pedig milyen jó is lenne: olyan tananyagok, ahol nem kell átírni a tankönyvek kacifántos mondatait, ahol nem kell korszerűsíteni és a mai generációk számára is befogadhatóvá tenni a feldolgozást. Ingyen biztosított felületek, elkészített játékos tananyagok, igazodva a gyerekekhez, hogy minél könnyebben és mélyebben bevéshessék a tudnivalókat. Izgalmas, játékos oktatás, ahol mindenki sikereket érhet el, és kibontakoztathatja képességeit. Egyszer talán ez az idő is eljön.

Ajánljuk még: