Aktív

„A kettes tanuló is négyesre teljesített, ha ezzel a módszerrel tanítottam”

Nem vagyok kutató, de jóideje tanítok, és sok módszert kipróbáltam már. Most egy kísérleti oktatási projektem igencsak sokatmondó eredményeit szeretném elmesélni – hátha kedvet ad más tanároknak is, hogy merjenek új technikákat tesztelni!

A gamifikáció tulajdonképpen játékosítást jelent, például a tanulás játékossá tételét. Évek óta tanulmányozom, igyekszem minél több játékos elemmel színesíteni az órákat. Óriási szükség van erre, hiszen – ahogy már írtam – a mai gyerekgeneráció számára már a legkevésbé sem hatékony a hagyományos tanulás. Most viszont kísérleti jelleggel gyakorlatilag az egész tanórát a gamifikáció keretében szervezem – az eredmények pedig megdöbbentettek.

Az egész úgy kezdődött, hogy megismerkedtem egy online felülettel, amely felkeltette az érdeklődésemet. Virtuális osztályterem, de sok mindenben más és több, mint amivel eddig találkoztam. A virtuális osztályterem azt jelenti, hogy az adott felületre a gyerekek egyszerre be tudnak lépni, a tanár pedig online tud feladatokat adni vagy épp dolgozatot íratni. A tanulók csatolják például a házi feladatot, a pedagógus pedig a felületen tudja értékelni és vezetni a gyerekek eredményeit.

A tananyag olyan, akár egy diavetítés 

A megismert felület azt is biztosítja, hogy egy egész óra tananyagát online sajátíthassák el a diákok. Ez a következőképpen néz ki: otthon elkészítem az óra anyagát, méghozzá játékokkal megspékelvel. Ennek sablonjait a weboldal biztosítja.

Például irodalomórán a barokk stílusirányzatról való tudnivalókat a következőképpen készítettem el: az első dián (olyan a tananyag, mint egy prezentáció) néhány mondat áll, amelyben a barokk szó jelentését és megjelenési idejét ismertetem. A tankönyv mondatait persze alaposan átírom, úgy, hogy a gyerekek számára könnyen érthető, rövid és lényegretörő legyen. A dia alján tanulókártyák vannak (ezt a weboldal biztosítja, csak ki kell tölteni). Az elején például az szerepel: a barocco szó jelentése. Ha rákattint, a kártya megfordul, és ott a megoldás: nyakatekert okoskodás. Ha a diák ezeket a kártyákat végignézi, voltaképp önmagát kérdezi ki.

A következő dián akasztófa szerepel: a „nyakatekert okoskodás”-t, a barocco szó jelentését kell kirakni. Ezért pontot kap, ha sikerül, és mehet is a következő diára, ahol egy térképen kell – szintén pontokért – bejelölni azokat az országokat, ahol először megjelent a barokk. A tanulókártyák segítségével a gyerekek az itt kért információkat az első dián már megjegyezhették. És így tovább. Minden dián néhány mondat szerepel, az azt követőkön pedig feladatok: szókereső, puzzle, párosító, keresztrejtvény, hiányzó szavak beírása. Tizennyolcféle játékos feladattal lehet tarkítani a 3-4 mondatos részekre felszabdalt tananyagot.

Játékos oktatás a gyakorlatban

A közös tanulás így zajlik: előbb együtt végignézzük az egész tananyagot, kivetítem a projektorra, magyarázatokat fűzök hozzá. Utána átmegyünk az informatikai terembe, ahol minden tanuló belép a felületre, és elindítja az adott anyagot. Önállóan megoldja a feladatokat, a végén pedig látom, hogy ki hány pontot tudott szerezni. Ők maguk is megnézhetik az eredményeiket, azt is, hogy hányas jegyet ért volna a megszerzett pontszám. A tananyagokat elölről is lehet kezdeni, sőt, ha úgy állítom be, hogy pl. 5 „élete van”, vagyis 5-ször hibázhat, akkor újra is kell kezdenie, ha ennél többet hibázott. Ezek után közös kvízversenyt rendezünk, amelyben az adott tananyagból szerepelnek kérdések. A tapasztalatok pedig? Lenyűgözőek.

Kifejezetten mértem is az eredményeket: a hagyományos (tőlem megszokottan videókkal, játékokkal megtűzdelt) órák után is közös kvízversenyt rendeztünk. Ezekről az online kvízfelület visszajelzéseket küld: 3-4 gyerek teljesített 80 százalék körül, az osztály legnagyobb része 40-50 százalékos, néhányan pedig csak 20-30 százalékos eredményt értek el. (Ne feledjük, új tananyagnál, első hallás után játszották a kvízt).

Az önállóan megoldott online tananyagok utáni kvízek eredményei ennél kimagaslóan jobbak lettek: a 40-50 százalékos eredményt elérő gyerekek 80-90 százalékosan teljesítettek, volt néhány 100 százalékos is, és a legrosszabb eredmény is 65 százakék volt. Tulajdonképpen nem csoda: ha például a barokk szó jelentését tanulókártyán is látja, akasztófában is megoldja, és a keresztrejtvénybe is begépeli, akkor a kvízkérdésnél minden bizonnyal emlékezni fog rá. Arról nem is beszélve, mennyivel élvezetesebbnek találják így az órákat a gyerekek, ráadásul azonnali visszajelzést kapnak a teljesítményükről, és sikerélményeket könyvelhetnek el.

Persze mindehhez kellenek a megfelelő feltételek is:

a felület például fizetős, igaz, nem túl nagy összeg diákonként (havi 270 forint) – erre az iskolánk diákönkormányzata adta az összeget. Kellenek megfelelő eszközök is, amelyek nálunk sincsenek meg teljesen – néhány tanuló telefonról tud csak dolgozni, mert nincs elég gépünk. És nyilván több időt kell szánni az órára való felkészülésre is, amelyben nem dúskál a ma pedagógusa, hiszen óriásiak egyébként is a munkaterhek. Pedig milyen jó is lenne: olyan tananyagok, ahol nem kell átírni a tankönyvek kacifántos mondatait, ahol nem kell korszerűsíteni és a mai generációk számára is befogadhatóvá tenni a feldolgozást. Ingyen biztosított felületek, elkészített játékos tananyagok, igazodva a gyerekekhez, hogy minél könnyebben és mélyebben bevéshessék a tudnivalókat. Izgalmas, játékos oktatás, ahol mindenki sikereket érhet el, és kibontakoztathatja képességeit. Egyszer talán ez az idő is eljön.

Ajánljuk még:

Alapvetések a gyereknevelésben – szakembereket kérdeztünk a jó alapokról

Szülőként döntő szerepet játszunk gyermekeink egészségének és jóllétének alakításában. Az egészséges életmódot előmozdító szokások beépüléséhez sok időre és tengernyi türelemre van szükség, az pedig nélkülözhetetlen, hogy mi magunk jó példával járjunk elöl. Szakembereket kérdeztünk meg, milyen tanácsokat adnának a szülőknek, hogy elősegítsék a gyerekek testmozgáshoz, személyes higiéniához és táplálkozáshoz való pozitív hozzáállását.

 

Már követem az oldalt

X