A boldogság és egészség egyik kulcsa: a friss levegőn töltött idő

Aktív

A boldogság és egészség egyik kulcsa: a friss levegőn töltött idő

Mindannyiunkat lefoglal a sokezer dolog és feladat, ami előtt állunk nap mint nap. Az időnk nagy részét pedig épületekben töltjük, akár kisiskolások vagyunk, akár felnőttek. Nem lenne szabad elsiklani egy fontos dolog felett: végre tavaszodik, a lehető legtöbb időt kellene a szabadban, friss levegőn tölteni. Ugyanis köztudott, hogy aki „kiszabadul”, az sokkal egészségesebb, vidámabb és kiegyensúlyozottabb.

Amikor megszületik a kisbabánk, alig várjuk, hogy leteljen a védőnők által javasolt kötelező két hét, amit elvileg otthon kellene tölteni a kicsivel. Majd elkezdődnek a végeláthatatlan séták, babakocsiban altatások, hiszen mi is lehetne jobb a kis szervezetüknek, mint a friss levegő? Sok időt töltünk a kertben, játszótereken, parkokban, erdőkben, mert tudjuk, hogy egészséges. Egy óvodában is egész jól ki tudják elégíteni a gyerekek levegőn szaladgálós igényeit: ha nem esik az eső, reggeli után már mehetnek is az udvarra.

Az általános iskolás kor az, amikor már korlátokba ütköznek, amit néhány kisgyerek kifejezetten nehezen visel. Nem csoda, hiszen a gondtalan, játékkal, rajzolással töltött óvodás évek után bekerülnek a „rendszerbe”, ahol sok a betartandó szabály, a házi feladat és az iskolán kívüli különóra. Sok intézmény odafigyel arra, hogy ne csak tízperces szünetek legyenek levegőzni, hanem legalább egy hosszabb, udvaron töltött játszóidőt is biztosítsanak a kis diákoknak.

Az én kislányom most elsős, szereti az iskolát, ügyesen tanul, ám mindennap arról áradozik, milyen jót fogócskáztak vagy homokoztak a szünetben. Neki hetente két alkalommal van szertornaedzése a tanítási időn túl, de a többi délután és a hétvégék szabadok, így ovis testvéreivel sokat van szabadban.

Vajon meddig terhelhető egy gyerek?

Ismerek több olyan családot, akik szeretnék, hogy minél több területen fejlődjön a gyerek, ne csak az iskolai impulzusok érjék őket. Ez önmagában nagyon jó, hiszen fontos támogatni őket abban, hogy a tehetségük kibontakozhasson. Járnak zeneiskolába, sportfoglalkozásokra, és ha valamelyik tantárgyból szükségük van egy kis segítségre, korrepetáló tanár megy hozzájuk.

Gyakorlatilag minden hétköznap délutánjuk tömve van programokkal, így nem sok idő marad egy kis hintázásra.

Igaz, minden gyerek más, van, aki jól bírja, sőt szereti a „pörgős” mindennapokat. Ám bármennyire szeretnénk, hogy a kicsik a sportokban eredményesek legyenek, és szépen játsszanak valamilyen hangszeren, nem szabad elfelejtenünk, hogy még csak gyerekek. Néha hagyni kell őket, hogy kint összekoszolják magukat, lapáttal túrják a homokozót, bújócskázzanak bokrok között, esetleg a kertben kis űrtartalmú kannával locsolják a virágokat.

Mint három kisgyermekes szülő, jól tudom, mennyire nehéz megoldani, hogy minden beleférjen a hétköznapokba. Mi is inkább a hétvégékre támaszkodunk, olyankor van időnk és lehetőségünk családilag kertészkedni vagy kirándulni egyet a Börzsönyben.

gyerekek a szabadban

 

Nemcsak a gyerekeknek fontos a természetes környezet, a szabadban töltött idő, hanem mindenkinek, legyen bár húszéves vagy kilencven. Mégis, a mostani világ, a számítógépes technika rohamos fejlődése, a millió közösségi oldal és az internet olyan csábító, hogy valósággal beszippantja az embert, szinte hajlamosak vagyunk elfelejtkezni a kinti világról. Egyik nap telik a másik után, és azon kapjuk magunkat, hogy bár legalább húsz fok van kint, rügyeznek a fák, csicseregnek a madarak, mi mégsem töltöttünk kint időt már hetek óta, éppen csak annyit, amennyit muszáj volt. Ezen pedig változtatni kellene. És miért? 

Nem kell orvosnak vagy kutatónak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a szabadban töltött idő jót tesz az egészségünknek, az immunrendszerünk ellenállóbb lesz, fantasztikus hatással van a közérzetünkre, és sokkal kevesebb stressz ér minket.

Sok kutatás támasztja alá a tényt, hogy a gyerekek sokkal jobban teljesítenek a tanítási órákon, ha napközben hosszabb időt tölthetnek épületen kívül. Vannak olyan iskolák, ahol erre nagy hangsúlyt fektetnek, és több órát kint tartanak meg. Egy rajzóra vagy egy testnevelés sokkal élvezetesebb zöld környezetben, és miért ne lehetne régi idők költőiről beszélgetni egy parkban irodalmi tananyagként? 

Minél gyakrabban szabadulunk ki, annál jobb lesz a szervezetünknek. A pulzusszámunk és a kortizol névre hallgató stresszhormonszintünk friss levegőn sokkal alacsonyabb, kevésbé emésztjük magunkat apróságok miatt, könnyebben feledkezünk meg szorongást kiváltó dolgokról, és annál nagyobb kedvünk lesz mozogni. A tágas tér és az oxigéndús levegő játszi könnyedséggel vesz rá miket, hogy kocogjunk, biciklizzünk, focizzunk a gyerekekkel. Ha valaki nem kertes házban él, és nincs a közelben erdős rész, egy park is megteszi. Ott is sok a fa, amire mászhatnak a kicsik, puha a fű, lehet piknikezni, vannak padok, ahová le lehet ülni jókat beszélgetni.

gyerekek a szabadban

 

Számos indok van, amit felsorolhatnánk, hogy most éppen miért nem alkalmas a helyzet a zöldben barangolásra: nagy a rendetlenség, porszívózni is kellene, főzni valamit, ha normális ételt szeretnénk vacsorázni…

Ezekkel én is mindennap szemben találom magam, mégis azt mondom, néha el kell engedni a rendrakást vagy a pörköltet tarhonyával.

Szemet kell hunyni a mosásra váró, szennyes ruhakupac felett, és be kell érni vajas-szalámis kenyérrel este, ha ez az ára annak, hogy minőségi időt töltsünk szeretteinkkel a szabadban. Ráadásul éjjel is sokkal jobban alszunk, hiszen nem számítógép vagy tévé előtt ülésben fáradtunk el, hanem egy annál sokkal természetesebb tevékenységben. Én néha úgy rácsodálkozom, hogy saját apróságaim milyen gyorsan kidőlnek egy-egy kertben töltött nap után... Szeretnek mesekönyveket lapozgatni, rajzolni és dublózni, de ezek aligha merítik ki őket.

A napfény mint csodaszer

Persze csínján kell bánni a napsütéssel, hiszen már akár kora tavasszal megpirulhat a bőrünk, érdemes legalább egy 30 faktoros naptejjel bekenni az arcunkat, karjainkat, ám az vitathatatlan, hogy a napfény D-vitamin-tartalma igen magas. Erre a vitaminra különösen nagy szükségünk van, mert elősegíti, hogy a kalcium megfelelő módon tudjon beépülni a szervezetünkbe, ami a csontok és fogak egészséges állapotához elkerülhetetlen. Emellett rendkívül jó hatással van a szív és az izmok megfelelő működésére. Bár főleg azt halljuk, hogy a C-vitamin az, amit megbetegedések elkerülése érdekében érdemes nagyobb dózisban szedni (vagy akkor, amikor már ágynak dőltünk), a D-vitamin épp olyan fontos szerepet játszik ebben.

Ráadásul a napsütötte természet látványa mentális egészségünkre is pozitív hatással van, depresszióra hajlamos embereknek ez az egyik legjobb gyógymód.

Itt a tavasz, ki a házból!

A tavasz az egyik legjobb évszak arra, hogy sok időt töltsünk kint. Persze minden évszaknak megvan a maga varázsa és szépsége, mégis azt gondolom, hogy tavasszal lehet a legkellemesebben időt tölteni a szabadban. Télen olyan gyorsan át lehet fagyni, nyáron pedig egyre nagyobb hőségek vannak. Ilyenkor viszont a hőmérséklet és az ébredező természet látványa olyan kombinációt alkotnak, ami beragyogja szívünket. Ha azon gondolkodsz, hogy „rendben, kimegyek, de mit is csináljak?”, szívesen megosztom néhány ötletemet.

 

A saját csodakertünk

Ha kertes házban élsz, a lehetőségeidnek csak a fantáziád szabhat határt. Akármilyen kicsi is legyen a kert, egy aprócska veteményes bárhová elfér, ahogy egy sziklakert virágokkal, egy-két facsemete vagy örökzöld bokor. Egy kert gondozása számtalan feladattal látja el az embert az év minden napján: azt csinosítgatni, a füvet lenyírni, gereblyézni, ha van dió, mogyoró vagy gesztenyefa, akkor azoknak a termését összeszedegetni.

Gyermekes családoknál nagyon fontos egy kis játszóteret kialakítani a kicsiknek, különben ők is a sziklakertet fogják igazítgatni, aminek nem biztos, hogy örülni fogunk.

Egy homokozó, hinta vagy csúszda bőven elég, hogy a kicsik kint töltött ideje is élvezetesebb és színesebb legyen. Érdemes beszerezni labdát, ugrókötelet és aszfaltkrétát is. Ám őket is be lehet vonni a kertészkedésbe, és megtanítani nekik a zöldségtermesztés alapjait. Van még valami, amiért az én gyerekeim egyenesen megőrülnek: a sátrazás. Bevallom, nekem nem a kedvencem, mert nem is olyan kényelmes, és a felkelő nap sugaraival mi is kelünk, a férjem viszont hősiesen kempingezik velük nyaranta a kertben.

 

Süssünk-főzzünk valami finomat odakint!

Ha nincs tűzgyújtási tilalom, érdemes minél több finom ételt bográcsban elkészíteni, vagy egy szalonnasütéssel lezárni a napot. A tábortűz látványa relaxálóan hat az elménkre, kellemes időtöltés, jó érzés táplálgatni a tüzet, bottal összébb kapirgálni, egy bográcsban rotyogó gulyáslevesnél pedig alig van ízletesebb.

 

Te szedtél már szemetet erdőben?

Mások eldobott szemetétől megtisztítani mezőket, erdőket nemcsak a testnek jó, de a léleknek is. Levegőn töltjük az időt, közben jót cselekszünk. Ez egy családot és közösséget összekovácsoló tevékenység. Nem kell más hozzá, mint néhány erős zsák és egy pár kertészkesztyű. Attól pedig nem kell félni, hogy nem találunk tisztításra szoruló területeket, mert sajnos akadnak bőven.

Hátizsákot fel, kiránduljunk egyet!

Magyarországot rengeteg túraútvonal szövi keresztül. Vannak rövidebbek, könnyebbek, amelyeket akár kisgyerekekkel vagy állapotosan is végigjárhatunk, és vannak egészen hosszúak, sok kihívással. Gyalogosan és biciklivel is hatalmas kaland nekivágni az ismeretlennek.

Sportoljunk valamit odakint!

Sok remek sport van, amelyeket különösen jó kint űzni, sőt, van, amit máshol nem is lehet. Ilyen például a petanque névre keresztelt francia golyójáték. A családommal rajongunk ezért a sportért, már mindenkinek van saját golyókészlete, és izgalmas meccseket szoktunk játszani egymás ellen. A mölkit is szeretjük, frizbizni is nagyon jó, szélben pedig papírsárkányt eregetni. Egy tollas- vagy röplabdahálót felszerelni egyszerű és gyors, ezek a sportok is mókásak, és a gyerekek sokat ügyesednek általuk.

 

Mi az egyik legszebb látvány a világon?

Szerintem a kék ég és a zöld fák olyan harmóniában színesítik világunkat, mint semmi más. Otthonunkból kilépve ezek a csodás dolgok fogadnak minket, bárhol is legyünk. Az égen úszó, hófehér bárányfelhőket vagy éppen a szürke, egybefüggő esőfelhőket fürkészni mindig egyedülálló élmény. Egyszerűen csak nyitottnak kell lennünk a minket körülvevő szépségre, ami viszont nehéz, ha ki sem mozdulunk.

Forrás: itt, itt, itt és itt

Ajánljuk még:

Hős vagy őrült? Letekertem a Balatonkört egy nap alatt

Vannak, akik hősként tekintenek ránk, míg mások szimplán őrültnek tartanak. Valamivel több mint 14 órám volt elmélkedni rajta, hogy én melyik kategóriába sorolom magamat: hős vagyok, őrült, esetleg valami más? Idén 500+ társammal együtt tekertem le a 206 kilométeres Balatonkört. De miért?