ZónánTúl

Rekviem egy villáért

Mesés, mesélő utcákra bukkanhatunk Zuglót járva. Ezúttal nem is csak egy háznak, inkább egy környék érdekes épületeinek történeteit kutattuk. 

Zuglóban járunk, Istvánmezőn. Évszázada álmos villanegyed, igazi oázis, a város legforgalmasabb főútvonalai a Thököly út – Stefánia – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út által határolt csendes, élhető sziget. Volt. Az utóbbi hónapokban üvegóriások építése veri fel a csendet, zajt, koszt, permanens porfelhőt okozva a hét hat napján, még szombaton is kalapálják a hajdani apácazárda épületei és kertje helyét ezután uraló, tájidegen monstrumokat. Megrázó folyamat ez, és vélhetően nem csak az építkezés idejére fogja megkeseríteni az itt lakók és erre sétálók életét. Három lakóépületet és két irodaházat épít ide a beruházó, amelyek túl azon, hogy méreteikkel és stílusukkal elütnek a környék hangulatos villáitól, vélhetően megtöbbszörözik majd az erre autózó, parkoló, közlekedő, dolgozni és lakni szándékozó tömegek számát.

A környék múltja

A ma már nehezen elképzelhető, messzi 1800-as évek közepén erdőszerű, sűrű park mélyén egyszerű, klasszicista villa állt a Zichy Géza utca – Ajtósi Dürer sor sarkánál, bizonyos Nedeczky István családjának tulajdonában. Nedeczky nagybátyja nem volt más, mint a haza bölcse, Deák Ferenc, aki itt, a jó levegővel és csenddel kényeztető nyaralóban töltötte élete utolsó nyarát 1875-ben.

Ezt a villát illetve kertet szerezte meg 1883-ban a jezsuita lelkületű, francia alapítású elitrend, a Sacre Coeur (Szent szív), amely az elsősorban arisztokrata származású leányok nevelését tűzte ki céljául. Nekik köszönhető, hogy az elkövetkező bő 65 évben az Abonyi utca- Zichy Géza utca-Ajtósi Dürer sor határolta területen iskola, és szép, nagy, zöld park terült el, amely csak a második világháború utáni tulajdonosváltások nyomán kezd el fogyni, hogy a közelmúltban tűnjön el végérvényesen.

De vissza a kezdetekhez! A női rend előbb kápolnát, zárdát, iskolaépületeket húzott fel itt egyszerű, neoromán stílusban. Az építkezések 1883 és 1897 közt zajlottak. Az intézmény legnagyobb büszkesége hatholdas kertje volt. A Deák-nyaralót ugyan lebontották valamikor a huszadik század elején, de a villához anno tartozó platánokat boldogan megtartották, Deák utolsó nyarára pedig tábla emlékezett a zárda falán. A kert nagy része díszkertként funkcionált, de volt gyümölcsös és „bolgár módra” nevelt konyhakert is.

Sacré_Coeur_Elemi_Iskola,_Felsőbb_Leányiskola,_és_Apácazárda

Az Ajtósi Dürer sor 19-21 a nagy építkezés előt

A mélyrepülést az 1948-as államosítás hozta el. Éles váltással 1949-ben Rákosiról elnevezett pártiskola lett a zárdából, amely majd MDP, később MSZMP pártiskolaként üzemelt tovább. A hetvenes években otromba átalakítások érték a hajdani zárdát, illetve némely tájidegen, új épületeket is felhúztak, vagyis fogyni kezdett a zöld. 1971-ben felépült az uszoda, amit Kádár, Biszku és Aczél elvtársak is lelkesen látogattak.

2008-ban zárták le az addigra leromlott állapotú uszodát, de a régi épületek, a zöld park még megvolt, és velük a remény, ez így is maradhat. A legutóbbi idők csodája a 2008 és 2020 közt minden pesti örömére itt virágzó Dürer-kert volt: klasszikus romkocsmának hála egy jobb napokat látott, öreg ház és nagy, zöld kertje kelt életre, koncertek, békés, kerti sörözések helyszíne volt tizenkét évig. A kedvelt bulihely a pandémia során tűnt el, vagyis költözött az innen messzi Lágymányosi öbölbe, árván hagyva az öreg házat és kertjét.

Az épületből hírmondó ugyan maradt – a modern épületegyüttes magába foglalja az egykori falak egy részét –, de annyi biztosan nem, amely átmenthetné e mesélő földdarab történetét. A hírek szerint hétemeletes üvegmonstrumok épülnek a helyére, a látványterveken szereplő (kevésnek látszó) zöld sovány vigasz a veszteségek tudatában.

Egy mesélő bérvilla, avagy a megmaradtak

Bár a környék alakulása kapcsán viták és vitás cikkek születnek, arról kevesen beszélnek, hogy áll még itt egy mesélő ház, egy igazi kincs a múltból. A Zichy Géza utca ötös számú háza a régi Park Club és az Ajtósi Dürer sor közt figyel, kissé magányosan. Az épület 1928-ban épült Baczó András tervei szerint neobarokk stílusban, az 1944-es népszámlálás szerint tizenöt lakás volt benne, a legnagyobbak öt, a legkisebbek egyszobásak voltak.

 

A második emeleten, a kettes számú, öt szobás, utcai lakását bérelte a legizgalmasabb lakó, bizonyos dr. Teleki Gézáné. Az erdélyi származású arisztokrata hölgy élete regénybe illik. Ő az igen tehetséges, a magyar történelemben és tudományban egyaránt fontos szerepet játszó, méltatlanul feledésbe merült férjével, gróf Teleki Gézával élt itt, aki gróf Teleki Pál, a tragikus sorsú, 1941-ben öngyilkosságot elkövető magyar miniszterelnök fia volt.

Dr. gróf Teleki Géza 1889-ben született Budapesten és 1983-ban halt meg az Egyesült Államokban. Bécsben és Zürichben végezte az egyetemet, majd Zürichben doktorált geológusként. Tudományos karrierje kezdetén ifj. Lóczy Lajos mellett kutatott olaj után Trákiában, majd 1940-1944 között a Kolozsváron újraindult Királyi Ferenc József Egyetemen volt tanszékvezető egyetemi tanár. 1935-ben feleségül vette Darányi Jolánt, akitől három gyermeke született: Pál, Ilona és Fruzsina. 1943-ban váltak el, még ugyanebben az évben, februárban Teleki Géza elvette gyerekkori pajtását, a legendás zabolai Mikes Johanna grófnőt, akinek magyarsága, helytállása, a szülőföld, Erdély támogatása, egész, majdnem száz évig tartó élete példaértékű. Vele lakott Teleki Géza Zuglóban, és tőle született ifj. Teleki Géza, aki nagynevű antropológus professzor lett.

Teleki Géza tagja volt Horthy kormányzó 1944 októberében Moszkvába küldött fegyverszüneti delegációjának, így október 11-én ő is aláírta Molotov előzetes fegyverszüneti feltételeit, majd az elvérzett kiugrási kísérlet után Moszkvában maradt, és csak ’44 decemberében ért Debrecenbe, ahol tagja lett az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak, mint vallás és közoktatási miniszter. 1945-ben rövid időre elvállalta a Polgári Demokrata Párt elnöki tisztjét, de már a nyáron le kellett mondania a baloldal tiltakozása miatt. Lemondása után ismét egyetemi tanár lett, ezúttal Budapesten, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1947-ben írta meg a Dunavölgy Térképe című munkát, amely a magyar térképészet alapműve lett. Részt vett a párizsi békeszerződés előkészítésében, majd 1945 novemberétől átvette az édesapja örökségének tekinthető Magyar Cserkésszövetség elnöki tisztét.

1948-ban menekült el az országból családjával, épp megúszva a koncepciós pereket.

Bécsen keresztül az Egyesült Államokba költözött. Már az 1950-es évek elején elvált Mikes Johannától. 1983-ban harmadik feleségével, Susanna Gilberttel együtt, súlyos betegen lett öngyilkos – úgy látszik ez a sors nem kerülhette el a Teleki grófokat.

Második felesége, gróf zabolai Mikes Johanna, részben férje kolozsvári egyetemi katedrája, részben a Moszkvában tárgyaló fegyverszüneti delegációban betöltött szerepe miatt az idő java részében egyedül élhetett itt, a Zichy Géza utcában 1944-ben. Egy kivételesen érdekes nőről beszélünk: a neten fellelhető, vele készült dokumentumfilmeken egy egyenes derekú, közel kilencvenévesen is fitt, fegyelmezett, vicces, mosolygós hölgy beszél, akinek tartása, eleganciája, ereje lenyűgöző. Otthona, a zabolai Mikes-kastély elvesztése után soha nem adta fel sem a reményt, sem a tenni akarást, kitartott az elvett és kifosztott kastély és birtok visszaszerzése, az otthon maradottak minden körülmények közti, állandó segítése mellett. Külföldön nem lett gazdag, férje elhagyta, egyedül maradt egy gyerekkel az idegen világban, mégis erején felül, rendületlenül segítette a Zabolán maradt rokonokat, tartotta a lelket mindenkiben, és járt haza rendszeresen, ha kellett, titokban, küzdelmesen, harcolva politikával, irigységgel, a román hatóságokkal, égi és földi erőkkel. A vele készült beszélgetéseket egy élmény hallgatni, róla olvasni valódi feltöltődés.

A zuglói bérvilla hősiesen áll lassan száz éve. Sajnos idővel talán teljesen elveszti szomszédait, sem kert, sem zöld nem veszi körül, saját kertje kicsi, a szomszédos kollégiumi betontömböt pusztaság veszi körül, látszólag nincs sem igény, sem szándék egy zöld terület gondozására. A szemközti telken épülő sokemeletes szomszéd a napfényt is elveszi az öreg háztól, bár a csengőket elnézve leginkább irodák lehetnek a lakásaiban, a fénykor eleganciájára, érdekes lakóira semmi nem emlékeztet.

Forrás: Helyszínbejárás 2020 - 2023 március, 
illetve itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt

Ajánljuk még:

A múlt század decemberei – végigböngésztem a korabeli újságokat

Háziasszonyok és dolgos férfiak, kézzel készített meglepetések és szűkös keretek. A múlt század ünnepi készülődésének jellegzetes vonásai. Ám mielőtt bárki leírná ezeket az időket, merüljünk el egy kicsit a korabeli magazinok és hírmondók hasábjain, és ismerjük meg, milyen elképzelések és iránymutatások közepette teltek az egykori decemberek!

 

Már követem az oldalt

X