Erdő mélyén szunnyadó kisvasút, pálos kolostor, 5 csillagos kilátások: a Börzsöny legszebb kirándulóhelyei

Csóványos

939 méteres magasságával a Csóványos a Börzsöny legmagasabb hegycsúcsa, amelynek a tetejére már a 19. században egy tornyot emeltek. Az erődítmény ekkor még elsősorban térképészeti célokat szolgált és geodéziai mérőpontként funkcionált. A fa és betonelemek felhasználásával épült kilátó mai formáját 2014-ben nyerte el, ekkor nyílt meg a természetjárók számára is a magas-börzsönyi tájban való gyönyörködés lehetősége.

A Börzsöny látnivalóit bemutató információs táblák tanulmányozását követően vegyük az irányt a kilátó felé, és 133 lépcsőfok megmászásával máris a lombkoronaszint felett találhatjuk magunkat. A csóványosi kilátó tetejéről tiszta időben nemcsak a Dunakanyar látható, hanem a Magas-Tátra vonulatai is feltűnnek a horizonton. Bár tériszonyosként néhol „rezgett alattam a léc”, de kár lett volna kihagyni az élményt, mert a panoráma fentről tényleg pazar volt.
Mielőtt útra kelünk, győződjünk meg róla, hogy beraktuk a fényképezőgépünket és távcsövünket, némi elemózsia és innivaló kíséretében.

Kopasz-hegy

Márianosztra fölött magasodik a címben szereplő sziklás hegycsúcs, melynek 538 méteres tetején egy kereszt áll. A vallásos jelkép nem véletlen, ugyanis a falu Magyarok Nagyasszonya Bazilikája már régóta népszerű kegyhelynek számít a hívők körében. Az eredetileg 19. században emelt feszületet 1973-ben egy vadász állíttatta helyre, aki nagy betegként Istenhez fohászkodott gyógyulásért.

Imái meghallgatásra találtak, és miután visszanyerte az egészségét egy vasból készült keresztet állított a régi helyére. Sajnos ottjártamkor a köd megakadályozta a kilátást a Dunakanyarra és a Visegrádi hegységre, ám így is fantasztikus és egyben meghitt élmény volt a hegy tetején állni. A Kopasz-hegyen járva vegyük szemügyre alaposan a sziklás gyepes talaj növényvilágát is, ugyanis ősszel itt-ott kövivirágokkal is találkozhatunk.

Csarna-patak völgye

Még szeptember végén látogattam el erre a csodahelyre, amely vadregényes jellegével azonnal belopta magát a szívembe. Egykor egy erdei kisvasút futott végig a Csarna-patak partján, a völgyben, amelyen erdészeti céllal, főként fákat szállítottak.1992-ben ezt a tevékenységet beszüntették, ám a vasúti sínek az erdőben maradtak. Az elmúlt harminc évben a természet megmutatta az erejét: a tavaszi hóolvadások és áradások következtében a sínek teljesen eldeformálódtak, felgyűrődtek, sok helyen pedig teljesen eltűntek.

Hátborzongató, de egyszersmind nagyon különleges élmény volt sétálni a gyönyörű völgyben és látni a kisvasút maradványait. Hamarosan pedig újra vonatablakból élvezhetjük a Kemencéhez közeli erdők vendégszeretetét, ugyanis épp nagyban folyik a nyomvonalak felújítása. Igaz, nem a képeken szereplőké, azok továbbra is a természet lágy ölelésében maradnak.

Toronyaljai kolostor

A Börzsöny szívében létezett egykor egy Toronyalja nevű település, a Kishanta és Korompa patak találkozásánál. A 13. században a közeli Bíbervár köveiből a pálosok egy kolostort emeltek maguknak és szigorú remeték módjára itt éltek az erdő közepén egészen az 1500-as évek derekáig. A falu évszázadok alatt eltűnt és vele együtt a kolostor is feledésbe merült, mígnem egy 1985-ös feltárás során felbecsülhetetlen értékű leletekre, többek közt a pálosok által használt eszközökre és egy húsz méter mély kútra nem bukkantak, amit ötszáz évig megőrzött a jótékony homály.

A kolostor helyén a pálos rend ma is élő tagjai egy templomot emeltek.

A fából készült emlékhely az erdőjárók számára esőben testi, a hívők számára ezen felül pedig szakrális, lelki menedékként szolgál. Egy igazi kincs az erdő közepén, ahol megnyugvást talál az ember. 

A 80 lépcsős szerkezet két fedett, pihenőpados terasszal is rendelkezik, ahol elfogyaszthatjuk az otthonról hozott elemózsiánkat és megpihenhetünk, míg a tetőről 360 fokos körpanorámával a Börzsöny mellett a Pilis és a Cserhát hegyvonulataiban is gyönyörködhetünk. Ősszel igazi élményprogram a színes erdők látványa, ahogy a naplemente előtt kicsivel a ködfelhők beúsznak a karfiolszerű lombok felé.