ZónánTúl

Aprócska méretű férfi nemi szerv néven egy szép kocsit is nehéz eladni – sírva nevetős marketingbakik

Van az úgy, hogy a röhögés kicsit sokba kerül, főként, ha nemzetközi nagyvállalatok költséges termékfejlesztésének bonyolult és hosszadalmas folyamatai során marketingesek idézik elő, véletlenül. Elkészül egy új termék, bekopognak vele a célpiacra és puff! Nagyot szól, ahogy hasra esnek a prózai valóságban: az adott kultúrában mást jelent a márka üzenete vagy az új termék neve, szlogenje, így – utólag érthető okokból – az áru raktáron marad.

Senki ne rója fel nekünk, ha marketingbakikon szórakozunk, hiszen ilyenkor a „nagyok” tévedhetetlenségét fricskázzuk, márpedig akin röhögni lehet, az akkor is szerethetőbb lesz, ha éppen a tévedései miatt figyelünk oda rá. Attól, hogy a Milka lila tehene Indiában nem tűnt gusztusosnak, ugyanis ott a lila a halál színe, a tehén pedig szent állat, attól még mi nagyon szívesen majszolunk Milka csokit. Ahogy bizonyára szívesen hordunk Helly Hansen cuccokat is, mert számunkra a HH monogram nem ugyanazt jelenti, mint a németeknek, ők ugyanis a Heil Hitler! köszönésre asszociálnak a kiváló minőségű sportmárka logójáról.

A marketing sikerének egyik kulcsa a célcsoport ismerete. Ebbe nyilván beleértendő a nyelvismeret is, hiszen a márka kulcsüzeneteit le kell tudni fordítani az adott nyelvre is. A skandinávok Electrolux porszívója is többek között azért nem aratott sikert Koreában, mert valahogy kissé darabosra sikeredett a kulcsüzenet angol fordítása: „Nothing sucks like an Electrolux”, vagyis „Nincs nagyobb szívás az Elektroluxnál”. Visszavágóként idézzük fel az amerikai nagyok botlásait is! A Pepsi „Come alive with the Pepsi Generation” reklámszövegét sikerült a távol-keleti piacra dobni ezzel a fordítással: „Pepsi will bring your ancestors back from the dead”, vagyis „A Pepsi feltámasztja halott őseidet”. Nem túl szerencsés, ugyebár.

Autók és atrocitások

Nyelvi bakikban igazán termékeny a reklámipar, és a legnagyobb hibákat mindig a legnagyobbak követik el. Az autómárkák ászának, a Fordnak például két „keresztelője” is balul sült el: a Fiera és a Pinto nevű modellek nem igazán taroltak a spanyol ajkú piacon, hiszen

az első csúf banyát, a másik pedig aprócska méretű férfi nemi szervet jelent.

Az amerikai Matador autókat sem szerették a spanyolok, hiszen ez gyilkost jelent a bikaviadalok nyelvén. A Mitsubishi is rendesen belefutott a spanyol pofonba, ugyanis Pajero modellje valahogy nem lett sikerszériás, érthető okokból. Spanyolul ugyanis a „pajero” sok mindent jelent, csak jót nem: balfék, kamugép, tetű, köcsög, rohadék, idióta, zsebhokizó stb.

És ami több, mint betű

Mi mindenre kell gondolnia egy marketingesnek a szövegen kívül? Például az olvasás irányára is. Dán mosóporgyártó kairói reklámja a következő kreatívból állt: a képen bal oldalon egy halom szennyes ruha, középen a mosópor, jobb oldalon pedig a ropogósra vasalt, tiszta ruhák. Csakhogy az arabok jobbról balra olvasnak…

A vizuális bakik gyöngysorában egy következő igazgyöngy a McDonlad’s próbálkozása Japánban, ahol a fehér arcú Ronnie bohóccal próbáltak hasítani, csakhogy a szigetországban a fehérre festett arc a halál szimbóluma. Az amerikai Gerber tápszer afrikai sikere pedig azon bukott el, hogy a csomagoláson egy baba szerepelt, mert a marketingesek nem tudták, hogy az írástudatlanság miatt itt a termék fotóját szokás feltüntetni a csomagoláson.

A reklámokból az is kiderül, hogy marketingeseinknek igen fejlett fekete humora is van. A dél-koreai Hyundai 2013-ban próbálta bevezetni Angliában IX35-ös modelljét, a következő koncepcióval: a károsanyag-kibocsátás alacsony szintjét érzékelendő egy öngyilkossági kísérletet mutatott be, amelyben egy férfi a saját garázsában próbált megfulladni a kipufogógáztól, sikertelenül. Az öngyilkosság nyilván nem lehet tréfa tárgya, ahogy a hűtlenség sem vicces. A Reebok 2012-ben ezzel a szlogennel verte ki a biztosítékot: „Cheat on Your Girlfriend, not on Your Workout!” Vagyis: „A barátnődet csald meg, ne az edzésen csalj!”

Vígan folytathatnánk a sort, de tartok tőle, sosem érnénk a végére.

Ajánljuk még:

Ettünk „egy szikrát” reggelire, és egész napra elegendő tűz gyúlt bennünk

„Addig nem tudsz megtanulni főzni, amíg nem tudod megmondani kóstolás alapján, hogy mi van az ételben” – ebben a szellemiségben kezdtem el kísérletezni a fakanállal nagyanyám konyhájában. A „tudd, hogy mit eszel!” még az én gyermekkoromban is alapvető nevelési elv volt, nemcsak az előttem járó nők generációi kezdték így a konyhaművészet felfedezését. Az íztudatosság valójában önismereti és kultúraismereti kérdés: identitásunk egyik építőköve. Szorosabb kapcsolatunk van a világgal érzékeinken keresztül, mint bármilyen racionális magyarázat által – a régiek számára ez természetes volt, és jó volna, ha az ízfokozók és gyorséttermek világából visszatalálnánk a természetes ízekből szőtt épeszű élethez. Önmagunkhoz.

 

Már követem az oldalt

X