Ti is szoktatok ilyesmit művelni? – Örökölt húsvéti hagyományainkról

Húsvét előtti utolsó vasárnap, azaz virágvasárnap a nagyhét kezdete a keresztény kultúrában: ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, ahol a nép örömmel fogadta, a gyermekek pálmaágakkal köszöntötték. A szentelmény az európai kultúrkörben vidékenként változik: ahol megterem az olajbogyó vagy a pálma, ott olaj- vagy pálmaágakat áldanak meg ezen a napon, nálunk barkát. A virágvasárnapi szentelt barka egy részét beviszik a házba, másik részét pedig az istállóba teszik és megérintik vele az állatokat, hogy egész évben megóvja őket a betegségtől, bajtól.

A nagyhét a készülődés időszaka, a kívül-belül elvégzendő megtisztulásé. Nagycsütörtökön – vagy ahogy a népnyelv mondja: zöldcsütörtökön – az utolsó vacsorára emlékezik a keresztény világ. Ezen a napon zöld színű zöldségekből készült ételeket esznek, például tipikus nagycsütörtöki fogás a sóskaleves vagy a spenótfőzelék. A zöld étkeknek termékenységvarázsló szerepe is volt, amikor még a hiedelmek élénken meghatározták a rítusok, rituálék rendjét: a bő termés reményében fogyasztották. Az egyházi liturgiában a nagycsütörtökön viselt zöld miseruha a bűnösök bűnbánatának jelképe.

Nagypéntek a legszigorúbb böjti nap a húsvét előtti nagyhéten. A szinte teljes étkezési tilalomban semmiféle állati eredetű zsiradék és hús nem fért a menübe és mennyiségben is a lehető legkisebb adagokra kellett törekedni. Jellegzetes nagypénteki étel az olajos káposzta, az olajos, hagymás krumpli, a mákos csík, az aszalt szilva-leves, a babsaláta vagy a csíramálé – vidékenként mást talált ki a leleményes népi gasztronómia.

A húsvéti örömünnep nagyszombattal kezdődik, hiszen ezen a napon éjfélkor ünnepli a keresztény világ a megváltó feltámadását. A nap központi motívuma a Szent Sír és annak őrzése. Egyes vidékeken – különösen a magyar nyelvterület keletebbi régióiban, a régi székely határőrvidéken – szokásban volt a népviseletbe öltözött legények szentsír-őrzése, őrségváltásokkal. A Krisztus koporsója motívum aztán a tojásdíszítés egyik jellegzetes húsvéti motívumaként köszön vissza az ünnepi asztalon.

A nagyszombatról húsvétvasárnapra virradó hajnalon a magyar nyelvterület szinte minden részén húsvéti határkerülésre indultak a fiatalok, a határ csomópontjainál, az ún. „határhompoknál” imádkoztak, énekeltek, a lányokat pedig jól megvesszőzték, termékenységvarázslás céljából. A makulátlan otthonok húsvéti díszei közül az egyik legkedvesebb – néphagyományainkban gyökerező – díszítőelemünk a tojásokkal teletűzdelt zöld ág vagy barkaág. A magyar szokáskincsből ez a húsvéti zöldág-állítás hagyományát idézi: Marosszéken ma is szokás, hogy a legények hatalmas zöld ágakkal díszítik fel a lányok kapuját éjszaka, majd

a locsoláskor a lánynak ki kell találnia, kitől kapta a szerelmi ajándékot.

A húsvét állatai közül a bárány, a kiscsirke és a nyúl ma is a gyerekek kedvence, ezek díszítéseinkben is megjelennek. Nem árt, ha tudjuk, hogy nálunk a bárány szimbóluma a legrégebbi húsvéti „állatfigura”, liturgikus eredete miatt. A nyúl a német hagyományból került át hozzánk, Németországban a 16. századtól került be a húsvéti ünnepkörbe. Bár mi már természetesnek vesszük, hogy a tojást a húsvéti nyuszi hozza, Franciaországban és Belgiumban például a harangok pottyantják le a húsvéti tojásokat. A kiscsirke elsősorban a fészekben ábrázolt tojások mellett jelenik meg, főként polgári környezetben, jellegzetes kelléke a húsvéti üdvözlőlapoknak. Ma már szívesen készítünk olyan dekorációt a húsvéti asztalra, hol egyik vagy akár mindhárom húsvéti állatfigura megjelenik a tojások mellett.

Húsvét vasárnapjának reggelén az egyik legszebb „feladat” az ételszentelés. Ilyenkor az asszonyok a húsvéti sonkából, tojásból, kalácsból, kenyérből, borból, emellett a húsvéti bárányból és egy kis adag sóból összekészített kosarakkal, (amelyekbe egy szál gyertya is kerül), felsorakoznak a templomnál, ahol a pap megáldja a családi asztal étkeit. A megszentelt ételeknek egészségvédő funkciójuk van: megvédi elfogyasztójukat a hosszú böjt utáni mértéktelenségtől. A szentelt ételek elfogyasztásának a sorrendje is fontos: először egy korty szentelt bort kell inni, egy falás kaláccsal (vagy pászkával), majd minden ételből esznek egy keveset. Sok helyen a szentelt tojások közül egyet annyi részre vágnak, ahány családtag ül asztalhoz, hogy mindenkinek jusson egy darab az egység és a bőség egyetemes szimbólumából.

A szentelt étel maradékát nem volt szabad kidobni, rendszerint elégették.

A húsvéti ebéd menüsora vidékenként változik ugyan, de mondhatjuk, hogy van néhány állandó eleme: sonka, bárány, tojás és kalács nélkül elképzelhetetlen a tavaszünnep. Minden fogás ezeknek az alapanyagoknak a variációjából készül. Például vannak vidékek, ahol kenyérben sült sonka, töltött tojás, sonkatekercs, tárkonyos bárányleves, bárányaprólékokból készült, hártyában sült fasírt vagy éppen töltött bárány kerül az asztalra, de hosszasan sorolhatnánk, miféle ínyencségek kerülnek a hosszú böjt utáni családi asztalra, hiszen mindenhol kicsit más a menü.

A határban szedett barkaágak mellé a húsvéti asztalon virág is kerül: tulipán, nárcisz, jácint és ibolya – vidékenként változó csokrokban. Több helyen is szokás, hogy a locsoló legények gallérjára vagy kalapjába kis ibolyacsokrokat tűznek, így a locsolkodás végére nem csak az összegyűjtött tojások száma jelzi, hány lányos háznál járt sikerrel, hanem a kis ibolyacsokrok is.

Húsvéthétfőn reggel a lányok már a kész hímestojás-tállal várják a locsolókat. A tojások díszítésének technikája és motívumvilága vidékenként változik, ahogy az is: kinek hány tojást illik adni a locsolás fejében. A nagyobb legényeket kaláccsal, süteménnyel és borral is megvendégelik, a kisebb gyermeket rendszerint finom szörpös vizet kapnak a kalács mellé.

Gazdag hagyományaink sokszínű rétegei vidékenként más-más árnyalatokban élnek tovább. A legfontosabb talán mégis az, hogy minden családban saját családi hagyományok is kialakulnak a közösségi örökség mellett, így az év legnagyobb sátoros ünnepén igazán kiélhetjük kreativitásunkat a dekorációban, a szokáscselekvésekben és az ünnepi menüsor kialakításában egyaránt.

Ne feledjétek, már csak 1 nap maradt a szörpös receptek beküldésére!

 A cikk a Pölöskei támogatásával készült.