Nincsen diós mákos nélkül! – Bejglitörténelem az ünnepekre

Ünnep

Nincsen diós mákos nélkül! – Bejglitörténelem az ünnepekre

Ahány ház, annyi recept. Ahány íz, annyi történet. Ahány karácsony, annyi bejgli. De honnan ered a sztársütemény? Minek köszönheti népszerűségét? A bejgli még a karácsonyi kalácsot is lesöpörte az első helyről, mai napig őrzi királyi pozícióját az ünnepi desszertek között.

Hol kezdődik a bejglitörténet?

A homályos ismeretlenben, találgatások és tapogatások között. Három legenda verseng a bejgli eredettörténetéért – ki-ki eldöntheti, melyik történet a legszimpatikusabb számára. Az első teória szerint a bejgli a pozsonyi kifliből született. A pozsonyi pékek állítólag gondosan ügyeltek a vásárlási szokásokra és igényekre, így hosszas kutatómunka árán 1559-ben megvalósították a vásárlók „álomsüteményét”, a dióval és mákkal töltött kifliket. A patkó alakú édességek sikere akkora volt, hogy Pozsony városának határát is átlépték, messzi-messzi tájakra jutott el a sütemény híre. Úgy tartják, a töltött patkók nyomán született meg később az azonos tésztájú és töltelékű, ámbár gazdaságosabb bejgli.

A második teória a mesék hangulatát idézi fel; egy névtelen, pozsonyi pékmestert jelöl meg a bejgli feltalálójaként, aki a városi gyerekeket gazdagon töltött kiflikkel ajándékozta meg az adventi időszak elején, Miklós napon.

A harmadik legenda szerint a bejgli Sziléziából származik, és német közvetítéssel jutott hazánkba a 19. században. A bejgli a német „beugen”, azaz „meghajlít” szóból ered, így nyelvileg igazoltnak látszik ez az elmélet.

Régen minden más volt: még a bejgli is?

Ha a bejgli nem is, de elkészítésének módja, hagyománya minden bizonnyal megváltozott az idők során. Régebben a bejglisütésre egész napokat áldoztak, elkészítése hosszadalmasabb volt, de kicsik és nagyok egyaránt segédkeztek benne.

A háziasszonyok (ahogy sok helyen ma is) maguk törték és őrölték a diót, darálták a mákot, hosszan gyúrták és nyújtották a tésztát, hogy végül megszülessen az ünnepi csoda, a márványosra sült, töltött tekercs. Régebben még a tölteléknek is fontos szerep jutott: a diót rontás ellen használták, a máktól pedig bőséget vártak. Sokáig élt egy olyan hagyomány is, ami szerint ha a lány szenteste mákot eszik, hamar férjhez fog menni.

Miben rejlik a bejgli sikere?

Az eredettörténethez hasonlóan ezt is nehéz megmondani. Egy legenda szerint még a híresen édesszájú Ferenc József sem tudott meglenni nélküle. Schratt Katalin, a császár szeretője szerint úgy lehetett Ferenc József kedvében járni, ha egy rúd mákos vagy diós bejglit adományoztak neki. Be kell látnunk: pontosan nem tudjuk, miért, és azt sem tudjuk, hogyan, de a bejgli közismert lett. Szájról szájra terjedt a sütemény híre, mintha varázslat lengte volna körbe.

Az első magyar nyelvű recept 1830-ban jelent meg Czifray István szakácskönyvében „Posonyi finom mákos kaláts” néven. 184 évvel később, 2014-ben pedig már ott tartott a bejglitörténelem, hogy megszületett a fél kilométeres bejgliálom, ami az 570 méteres hosszúságával rekordot állított a Kossuth-téren. 2020-ban először választották meg az ország bejglijét.

Meg merem kockáztatni, hogy minden háztartás rejt egy jól bevált, generációról generációra öröklődő családi receptet – mi is nagymamám kézzel pingált, szinte felismerhetetlenségig elmaszatolódott, rongyosra használt receptjét vesszük elő minden évben. Ki tudja, lehet, a saját nagyanyja diktált le neki...

Az ezerdolláros kérdésre viszont nem tudok választ adni. Adjatok ti: diós vagy mákos?!

Borbás Marcsi receptjét mindkettőhöz itt találjátok.

Ajánljuk még:

BORBÁS MARCSI KARÁCSONYI MENÜJE
AZ ELLENÁLLHATATLAN HÓLABDA
KLASSZIKUS MÉZESKALÁCS ÉS A TÖKÉLETES CUKORMÁZ

„Nem adhatunk majd a fiunknak teljes szabadságot mindenben” – interjú Gianni Annonival
„Örülök, hogy ötvenévesen, érett, bölcs koromban lettem apa” – vallja be többek között ezt is Gianni Annoni, aki az interjú alatt újra és újra idealizmusa miatt szabadkozott. Aztán megegyeztünk, hogy mikor máskor legyen érzelmes és álmodozó az ember, ha nem egy ilyen év után, karácsonykor...  Giannival hosszan beszélgettünk családról, hagyományokról, olaszságról, apaságról és a vendéglátás igazi szépségéről is. Interjúnk.

 

 
X
Már követem az oldalt