Mennyibe kerül elhagyni az állami oktatási rendszert? Kiszámoltuk!

TudatosVegasz

Mennyibe kerül elhagyni az állami oktatási rendszert? Kiszámoltuk!

A gyermeknevelés dilemmáinak sorában már egészen korán, a születéskor is felmerülnek anyagi kérdések, amik az intézményesülés – bölcsőde-, és óvodaválasztás – során igen komolyra fordulnak. Mindannyian a legjobbat szeretnénk a kicsik számára, így egyre gyakoribb, hogy a magánintézmények felé fordulunk, az állami óvodákhoz képest a magánovikat részesítjük előnyben. És mennyibe is kerül ez?

Kezdjük az elején: szükség van rá?

Vajon tényleg olyan hatalmas a különbség az állami óvodai ellátás és a magánóvodák költségei között? Kétgyerekes anyaként, megtapasztalva mindkét fajta intézmény előnyeit és hátrányait, természetesen azt mondom, hogy minden pénzt megér a gyermekünk biztonságába, fejlődésébe és jóllétébe való plusz befektetés – ami olykor a magánintézmények választásával jár. 

Egy gyerek felnevelése 21 éves koráig átlagosan 28 500 000 forintba kerül, ami havi elosztásban 113 000 forint kiadást jelent: durván egy, az életkezdéshez megfelelő budapesti lakás ára. Hatalmas számnak tűnik, de nem árt, ha ismerjük, hiszen ennyit mindenképpen kifizetünk az évek során – akkor is, ha nem magánintézménybe járatjuk gyerekeinket.

A fenti összegen túl a magánóvodai költségek havi összege ehhez képest plusz 110 000–190 000 forint között mozog, attól függően, hogy kedvezőbb árú vagy drágább magánóvodát választunk.

Fotó: Unsplash.com

Megéri a magán?

Sokan azért szeretnek a magánellátás felé fordulni, mert már maga a választás is pszichológiai fegyvertény, hiszen ha valamiért külön fizetünk, úgy érezzük, joggal várhatunk el többet mint a kevésbé költséges választás, például az állami ovi esetén. A gyerekgondozási tevékenységek „piacán” ez fokozottan érvényes, hiszen itt nem a magunk kényelmét és jólétét „vásároljuk meg”, hanem a gyermekünknek szeretnénk a lehető legjobb minőségű környezetet, bánásmódot és ellátást biztosítani. A magánóvodától minőségibb szakembereket, színvonalasabb szakmai programot, nívósabb foglalkozásokat, igényesebb környezetet és többféle külön programot és foglalkozást remélünk, mint az államitól, ahol ez utóbbiakért fizetnünk kell.

Miért és mennyit fizetünk?

A klasszikus költségek közül az államiban általában az étkezést és a különórákat fizetjük meg. A magánóvodában ezzel szemben ugyan gondozási díjat kell fizetnünk az összes többi költség (étkezés, külön foglalkozások) mellett, azonban a végleges összeg itt jó eséllyel végleges: a havi fixben benne vannak a pluszprogramok, a különórák és a fejlesztések is.

Így háromévnyi magánóvodai ellátás átlagosan 4 millió forintnyi többletköltséget jelent a családi kasszának,

és az előnyeit bár ismerjük, természetesen nem lehet precízen számszerűsíteni. Hiszen nem fejezhető ki pénzben a biztonság, a nyugalom, gyerekünk kiegyensúlyozottsága, fejlődése és boldogsága, ahogy az sem, hogy mennyit ér a jó alapokkal kezdődő iskolai tanulmányok sikere.

Nem érdemes az ujjunk mögé bújnunk az összehasonlításban: az állami óvodák is képesek lennének a magánóvodai színvonal biztosítására, ha megfizetnék a dolgozókat és megfelelő infrastrukturális hátteret biztosítanának a munkának. Ma ez nem valósul meg hiánytalanul, így joggal érezhetjük, hogy egy középkategóriás magánóvodába szívesebben hagyjuk a gyereket, mint az állami intézményben. Persze kivételek mindig vannak, és az állami oktatást sem kell temetni: remek szakemberek mindenhol vannak – csak jó eséllyel ők is szívesebben választják (idővel) azokat a munkahelyeket és azokat a munkáltatókat, akik megfizetik őket és kedvezőbb feltételeket biztosítanak a megfelelő munkavégzéshez.

Fotó: Pexels.com

Mit kapunk a pénzünkért egy magánoviban?

Én végül, mikor lehetőségem adódott, a magánrendszerre szavaztam, és bár kétségtelenül költségesebb volt, nem bántam meg.

Saját összehasonlítási alapom szerint az egyik legszembetűnőbb különbség a magánóvodai és az állami ellátás között a szülővel való kommunikáció minősége. És akkor még nem is a gyermek igényeiről beszélünk, csak arról, hogy milyen minőségű és mennyiségű információ áll rendelkezésemre szülőként – ami egyébként fontos pszichoszociális tényező, amikor a gyermekünket fél napra rábízzuk egy számára és számunkra is idegen közegre.

Rögtön a második a sorban a minőségi szakemberek alkalmazása: míg az állami óvodák dolgozóinak anyagi megbecsültsége köztudottan alacsony, a magánintézmények képesek tisztességes bért fizetni, így a piacon elérhető legjobb pedagógusokat foglalkoztathatják. Természetesen a szakmai minőség és az emberi minőség kéz a kézben jár, különösen a kisgyermekkori fejlődést segítő foglalkozásoknál, így garantáltan nyugodtabban bízzuk gyermekünket egy megbecsült pedagógusra a magánoviban – ellenben az állami óvodákban is találhatunk fantasztikus pedagógusokat. Itt is igaz az, hogy egyéni szinten dől el több dolog, mintsem rendszerszinten. 

A minőség mennyiségi kérdés is egyben: nemcsak a szakemberek felkészültsége, de az egy óvónénihez tartozó gyerekek száma is lényeges, a csoportlétszámok, valamint az, hogy hány speciális szakembert (logopédus, fejlesztőpedagógus, gyermekpszichológus, nyelvoktató, sportszakmai pedagógus) képes foglalkoztatni az óvoda. Nem meglepő, hogy ez esetben is a magánóvodák javára billen a mérleg nyelve. Szorosan ezzel összefüggésben természetesen a kiegészítő foglalkozások és programok minősége és mennyisége, valamint az iskolaelőkészítő foglalkozások minősége is a javukra írható.

Fotó: Pexels.com

Az iskolára való felkészítés szabja meg az árat

A fővárosi és vidéki magánóvodák költségei közötti különbségben nem elsősorban a területi szempontok érvényesülnek, hanem a magánóvodák szakmai programja szerint mutatkozik eltérés: amelyik ovi iskolaelőkészítő foglalkozásokat is garantál, az értelemszerűen drágább, akár 20-30 ezer forinttal is.

Az étkezéssel egybeszámolt költségek szerint így néz ki az óvodai családi „büdzsé” hároméves összesítésben:

  • Az állami óvoda étkezési díja: 10.000 Ft × 36 = 360.000 Ft
  • Az alacsonyabb árfekvésű budapesti magánóvoda költsége étkezéssel: 110.000 Ft × 36 = 3.960.000 Ft
  • magasabb árfekvésű budapesti magánóvoda költsége étkezéssel: 190.000 Ft × 36 = 6.840.000 Ft
  • vidéki magánóvoda költsége étkezéssel: 70.000 Ft × 36 = 2.520.000 Ft  

Értelemszerűen elsősorban a családok anyagi helyzete határozza meg, kik azok a gyerekek, akik magánoviba járhatnak és kik nem, de szerencsére ma már többféle támogatási és megtakarítási forma is elérhető Magyarországon, amellyel szerényebb pénztárcájú családok is élhetnek a magánóvodák nyújtotta lehetőségekkel. Érdemes például a családi pótlék összegét félretenni, és külön gyűjteni valahol, ahol három év után hozzá lehet férni, de ugyanígy a családi adókedvezmény összegét is félre lehet tenni és gyűjtögetni. A lényeg, hogy a pénzpiacon elérhető többféle előtakarékossági konstrukcióval biztosíthatjuk gyermekünk minőségibb óvodai, majd iskolai ellátását, ha időben elkezdünk célirányosan tartalékolni.

Érdemes körülnézni a pénzügyi szolgáltatások piacán, hogy profi szakemberektől kérhessünk tanácsot gyermeknevelési kiadásaink fedezésének stratégiájára. Igaz ugyan a mondás, hogy addig nyújtózz, amíg a takaród ér, de ki mondta, hogy nem cserélhetjük nagyobbra a takarónkat, ha már fázunk alatta? 

A cikk megjelenését a Megtakarítás Gyereknek támogatta.

Ajánljuk még:

„Miért nem elég nekünk a tojás, muszáj megennünk a tyúkot is?” – kérdezi a hétéves, és ez nagyon is helyénvaló
A csuda öl meg – közben pedig nagyon is örülök neki –, hogy egy ilyen tősgyökeres húsevő famíliába, mint a miénk, honnan pottyant egy környezetvédelmi szempontok alapján szelektáló, majdnem vegetáriánus poronty. Mircike ugyanis valóban tud nyomasztani a legőszintébb kérdéseivel: „Miért vágják le a kisbárányt húsvétra?”, „Miért nem elég nekünk a tojás, muszáj megennünk a tyúkot is?”, „Fáj a tehénnek, amikor fejik? Mert akkor nem iszom tejet!” – és ilyenek mindennap előfordulnak.