Szocio

Veszélyes trend terjed, és talán te is érintett vagy: az NGL-oldalakról

Névtelenül írhat bárki rólunk, gyermekünkről bármit. Az iskolai közösségekben elharapózott az úgynevezett NGL, amely lehetővé teszi, hogy név szerint említsenek diákokat, felnőtteket, kibeszéljék, sértegessék őket vagy pletykákat terjesszenek róluk. 

Not Gonna Lie – nem fogok hazudni. Ez eddig még dicsérendő is lenne, ám a NGL rövidítés egy nagyon is veszélyes mozgalmat jelez, amely futótűzként terjed az iskolások, tinik körében. Az Instagramon ugyanis létre lehet hozni egy NGL-oldalt, amelynek az a lényege, hogy névtelen mindenki, aki megszólal. Vagyis kérdéseket lehet feltenni névtelenül, és választ lehet azokra kapni – névtelen válaszadóktól.

Be lehet írni, hogy „szerinted is nagyon undorítóan néz ki XY”? Persze XY neve kiírva, az egész iskola tudja, hogy kit minősítenek éppen a hozzászólók „gusztustalannak”. De lehet teljesen alaptalan pletykát is terjeszteni: „Tudtátok, hogy Z tökrészegen két fiút is hazavitt?” És így tovább. Az áldozat pedig vagy tud arról, hogy mik terjengenek róla, vagy csak azt érzékeli, hogy mindenki elítélően néz rá, összenevetnek a háta mögött.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Nos, a kulcs az úgynevezett „Story”, az Instagramon, ami egy 24 óráig elérhető képes történetet takar.

Létrehozzák az NGL-oldalt, amelyre ha rákattintunk, megjelenik a „Küldj nekem névtelen üzeneteket!” felszólítása. Ekkor egy linket kapunk, ahol névtelenül nyilvánulhatunk meg. Az NGL-oldal üzemeltetője látja az összes üzenetet, és amit érdekesnek talál belőle (gyakran válogatás nélkül mindent) kiposztol Storykba, és 24 óráig csámcsoghat azokon akárki. Senki nem tudja, hogy ki írta az üzeneteket, még az oldal tulajdonosa sem.

Egyre több iskolának (és településnek!) létezik ilyen NGL-oldala, például (nem létező példák) ngl_petofi-suli, ngl_kutfalva. Az Instagram keresőjébe elég beírni az iskola vagy a település nevét és az NGL rövidítést, és máris láthatjuk, létezik-e ilyen. Az oldalon persze nem látunk semmilyen bejegyzést, ám ha az ikon körül egy kör van, akkor Story olvasható rajta.

Erre kattintva máris látjuk a bejegyzéseket – ami nem ritkán valamilyen gyalázkodás, szexuális megjegyzés, pletyka.

Honnan indult az NGL?

Igazából maga az ötlet a jobbítás érdekében született meg. Nagyobb cégeknél alkalmazták a gyakorlatot, hogy bárki a megtorlástól való félelem nélkül elmondhassa az őt zavaró munkahelyi problémákat, ám a rendszer, ami ezt lehetővé teszi a tinik, gyerekek körében nagyon hamar csúfolódások, zaklatások melegágyává vált. Mint tudjuk, ebben az életkorban lelki sérüléseket okozhatnak, még az olyan „ártalmatlanabb” megnyilvánulások is, hogy „szerinted kik a jó csajok a 7 c-ben?”. Hiszen akiknek nem említik a nevét, azoknak az önbizalma csorbát szenved, és persze névtelenül mindenki bátor, röpködnek majd a nevek, bármi is a kérdésfelvetés...

Ráadásul névtelen kommentekben nemcsak bátor az ember, de olykor fel is bátorodik: olyan megjegyzéseket enged meg magának, amilyet személyesen sohasem tenne. Nem beszélve arról, amikor a csordaszellem megjelenik, és egy-egy gyerekre, tinire záporoznak a sértések, gúnyolódások.

Mit tehetünk ellene?

Első körben pedagógusként azt mondanám, érdemes megnézni, hogy gyermekünk iskolája érintett-e a kérdésben. Ha igen, és durva tartalmak jelennek meg az oldal történeteiben, akkor először fel lehet venni a kapcsolatot az NGL-oldal tulajdonosával. Írhatunk üzenetet neki, hogy amennyiben nem szünteti meg az oldalt, megtesszük a kellő lépéseket a hivatalos szervek bevonásával. Még jobb, ha ezt az iskola teszi meg – hívjuk fel a tanárok figyelmét arra, hogy elindult egy ilyen oldal. Ha gyerek a tulajdonos, egy iskola által írt figyelmeztetés elég lehet ahhoz, hogy törölje. Ha pedig ezzel nem sikerül eredményt elérni, akkor az Instagram felé jelezhetjük, hogy az oldal gyűlöletbeszédnek ad helyet, sértő tartalmak jelennek meg a történeteiben.

Ezzel el lehet érni az oldal törlését is, ha több szülő, tanár is jelzi a problémát.

A legtöbbször azonban ezeket az oldalakat fiatalok üzemeltetik, és számukra a hivatalos szervek emlegetése olyan fenyegető veszélynek tűnik, ami elég ahhoz, hogy inkább letöröljék az NGL-oldalt. Ez pedig igencsak kívánatos, ha negatív bejegyzések, alaptalan pletykák, bántások jelennek meg rajta – és nemigen van olyan, ahol nem. De ha felmerül ez a problémakör, a legjobb az, ha az autoriter megnyilvánulásokon túl a gyerekekkel értő beszélgetést is folytatunk. Az országban több szervezet foglalkozik azzal, hogy a digitálist térben korrektül viselkedő, cselekedeteik következményeit felmérni tudó generáció nőjön fel. Vagyis ha bármilyen visszássággal, kérdéses helyzettel találkozunk, érdemes javasolni az iskolában, hogy szervezzenek digitális felvilágosítóórát – már csak azért is, mert tudjuk: az online elkövetett vétkekért is börtönbe juthatunk. Ha valaki betölti a 14. életévét, akkor már felelősségre vonható azért is, amit online csinál.

Ajánljuk még:

Építészek a hajléktalanokért – a Lakni kell program alapítójával beszélgettünk

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron örökbecsű mondatát mindig átérzem, amikor átlépem a lakás küszöbét, becsukom az ajtót, és úgy érzem, hirtelen minden gond, probléma, baj elillan. Ez a hely csak az enyém. Azok azonban, akik valamilyen okból hajléktalanná váltak, nem érezhetik többé ezt a nyugalmat. Építészek egy csoportja már 2016 óta igyekszik értük tenni: Dányi Tibor Zoltán építésszel, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának adjunktusával, a Lakni kell munkacsoport alapítójával beszélgettünk.

 

Már követem az oldalt

X