Szuhai Barbara
„Az az érzésem, mellettük nem érhet baj” – egy történet a Palotanegyedből
Egy kedves kolléganőm keresett meg a minap, hogy szeretne mutatni nekem valami szépet. Jelenleg nyelvtanárként dolgozik, és a nyelviskola egy kivételesen szép, belvárosi palotában található, amit szerinte nekem mint a város régiségeinek megszállottja, mindenképp látnom kellene, biztos tetszene. Így ismerhettem meg a Bródy Sándor utcai Ádám-palotát.
Legendás szerkesztőségek otthona: egy elfeledett, káprázatos sarokház a főváros szívében
Pesti Hírlap, Atheneum, Heckenhast és Landerer, Kossuth Lajos és Pollack Mihály. Híres alakjai és meghatározó kiadványai a múltnak. A közös bennük a budapesti Kossuth Lajos utca 3. szám alatt található, sokat látott sarokház.
Pompás Pécel – a regényes Rádayak otthona
A tavasz közeledtével egyre inkább vágyik az ember a szabadba, kirándulni, távolibb, ismeretlenebb tájak felfedezésére is akár. Pest környékén meglepő szépségek várják az embert, még a világ életükben itt élőket is, akik azt hitték, már nem tud újat adni nekik a főváros környéke. A péceli Ráday-kastélyban a pompás barokkban állt meg az idő – és egy kultúrában, kalandokban gazdag múltról mesél.
Villából kórház, kórházból romhalmaz – A csodálatos Frivaldszky-Mauthner-Pálffy-villa története
Egy méltatlan utókor őrzi így a fénykor tanúit – így lehetne összefoglalni egy mondatban, hogy egy több tízezer négyzetméteres, több milliárd értékű budai területet hogyan lehet ebek harmincadjára hagyni. A legkevesebb, hogy felidézzük a villa és az egykori őspark évszázados, gazdag múltját.
Az Ördöglovas kastélyában – avagy a klasszicista építészet egyik gyöngyszeme
Nemes, generális, alispán, gróf is építette-szépítette a Bajnán található Sándor-Metternich kastélyt, hogy aztán a háború után évtizedekig romokban, elhanyagolva és elhagyatva álljon. De szerencsére az Ördöglovas kastélyának jobb sorsot szántak, és most újra teljes fényében pompázhat.
Neked is ismerősek a lengén öltözött, szép hölgyek képei a Combino ablakából?
A Karinthy Frigyes út 2. szám alatti épület falán időtlen táncba merevedett, gyönyörű nőalakok láthatók. Milyen múltat őriz e patinás bérház?
Buda titka: a szecessziós kísértetvilla, ami az enyészetté válik
A Kis-Sváb-hegyen járunk, a reménytelenül forgalmas Széll Kálmán tér fölött, de már a sokkal nyugodtabb domboldalon, a Bíró utcában. 1910 és 1913 közt épült a messze földön híres, harminchét meseszép családi házból álló gyönyörű telep, a dimbes-dombos Bel-Buda napfényes, a várost fojtogató forgalom ellenére is viszonylag csendes mellékutcája a Városmajor utcával párhuzamosan, a Szívkórház fölött. Mindig is drága környék volt, itt lakáshoz jutni nem kevés pénz és szerencse kérdése volt nagyjából az egész múlt században.
Így épült Budán székelykapu – a könyvkötő, a pszichiáter és a költő háza
Sashegy, keleti lejtő. Ez a hegy árnyékos oldala, de innen nyílik kilátás a Várra és a környező dombokra, a városra. Ez a domboldal épült be elsőnek, leginkább az 1930-as, ’40-es években. De találunk még néhány korábbi, mindent túlélt, mindent látott, XIX. századi mohikánt. Közülük való egy igazi mesebeli mézeskalácsház, legalábbis az én gyerekkoromban még az volt. Faragott kapujával és díszeivel titokzatos volt, nem evilági, repkénnyel befutott villa, amelyből alig látszott az utcáról valami, de az a kevés szép volt, faragott, regényes, éles ellentétben a szomszédos betonkocka társasházakkal. Ráadásul a Nagy Mesemondó, Benedek Elek unokája lakott itt, egy ősz hajú, bajszos bácsi, mindig elegáns, régi vágású úr, akinek a papája és nagypapája, továbbá ő maga is híres író volt. Erdélyből származott a család, ezt mindenki tudta, ezért a faragott kapu, mögötte az erdélyi hangulatú, fafaragott házikó a város közepén. És a ház története is megér egy mesét.