Provence ékszere a Grasse-i Nemzetközi Parfümmúzeum

Kocsord egy kis község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kraszna mentén. Őszi Hálaadáskor a mindenkori termésért és Isten mindenkori áldásáért mondanak köszönetet az itt élő unitáriusok. Bartha Mária Zsuzsanna kocsordi unitárius lelkésszel beszélgettünk.

Idén is, mint minden évben, már csak október 31-ig látogatható Stájerország egyik legszebb gyöngyszeme a Palfauer Wasserlochklamm. Palfau Budapesttől 4 és fél órányi autózásra fekszik, a közelgő őszi szünetben érdemes felkeresni. 

A via ferrata egyedülálló élményt nyújt azoknak, akik szeretik a kihívásokat, az adrenalint és a természet közelségét. A mászás során az élő természet nyugalma, a csodás táj és a friss levegő mellett, ősszel az ezerszínben pompázó lombkoronák teszik igazán különlegessé az élményt. Így a kaland nem csupán fizikai kihívás, hanem lelki feltöltődés is lehet. Cikkünkben tanácsokkal látjuk el az őszi vasalt út kalandokra vállalkozókat, és tippeket adunk a magyarországi via ferrata útvonalakhoz. 

Az otthonunk nem csupán a napi pihenésünk színhelye, hanem értékeink, stílusunk és a belőlünk áradó életfilozófia tükre is. A modern, rohanó élet során egyre fontosabbá válik, hogy szűkebb környezetünk a nyugalom és az inspiráció forrása is legyen, ahol szerencsés esetben a természethez való kapcsolódás érzése is átjárhat minket. Ebben a cikkben két eltérő, mégis egymást kiegészítő design-irányzatra fókuszálunk, amelyek segítségével saját egyéni történetünket mesélhetjük el a bennünket körülvevő tér segítségével. 

Sátoraljaújhelytől keleti irányba, Szlovákiában, alig pár perces autózás után érkezhetünk meg Borsiba. Ebben az alig több, mint ezer fős községben született II. Rákóczi Ferenc. A nagy fejedelem végső nyughelye, a kassai Szent Erzsébet-dómban található Rákóczi-kripta alig egy órányi autóútra van Borsitól. Kényelmesen belefér egy egynapos autós kirándulásba!

Kevés olyan múzeumot láttam életemben, mint a Sátoraljaújhely-Széphalomban található A Magyar Nyelv Múzeuma. Ez a múzeum üdítően csendes megálló,: egy töltekezésre, elmélázásra és gondolkodásra késztető hely, amely a gyönyörű magyar nyelv sokszínűségének megmutatásával és anyanyelvi kultúránk varázslatának átadásával áll, mint egy bástya az egykori Kazinczy birtokon.

Nagygéc balszerencséje az 1970-es nagy árvíz volt. Bözödújfalué pedig a szovjet mintára eltervezett kommunista településrendezési terv. Mindkét település múltját látszólag a víz tette tönkre, de a végkifejletet illetően valójában egy jól eltervezett koncepció része volt mindkét folyamat.

Farkas Boglárka receptje

farA XX. században szinte minden európai országban, de a világ sok más államában is bevezettek jegyrendszert hosszabb-rövidebb ideig, akár többször is. Az elnevezésük változott, mert a kormányok szégyellték, hogy ilyen gazdasági eszközhöz kell nyúlniuk: adagolásnak, elosztási rendszernek, gazdasági észszerűsítésnek, adagkártyának, elosztási kvótának, egyéni táplálkozási-füzetnek, háborús könyvnek nevezték. Churchill például aggodalmaskodott a jegyrendszer elnevezés miatt, mert a szovjet elosztás rémét vélte felfedezni benne, ezért Angliában adagolásnak hívták. Magyarországon is jegyrendszert vezettek be a második világháború alatt, majd 1951 januárja és decembere között. A Ceauşescu vezette Románia tökélyre fejlesztette a népesség sanyargatását. 

A rácsodálkozástól szebb lesz a világ. Olyankor az ember egy pillanatra kívül kerül az időn. Kizökkent ugyanis a napi darálóból, elfelejteti a hétköznapiságot, és sokszor már egy-egy ilyen pillanat is könnyebbé teszi az életet. Szeretek bóklászni – gyalog és autóval egyaránt. A bóklászás az én világomban azt jelenti, hogy az ember hagyja magát eltévedni. Vagy éppen szándékosan bekanyarodik valahova, ami nem az úti célja, és menet közben mindent megnéz, ami felkelti az érdeklődését. Egy ilyen bóklászás alkalmával fedeztem fel a Karosi Honfoglalás-kori Emlékparkot, és ezzel még nem ért véget a délután – otthon várt rám egy számomra kedves feladat, melynek hazai neve: katyó.

Volt egy olyan világ – nem is olyan régen –, amelyben a jólét mércéje a tisztes lakóház, az elégséges enni-, innivaló és az alap ruházkodni tudás volt. Ahol még nem volt szemétszállítás, mert szemét sem volt. Ahol egy harisnyakészítés a juhnyírással kezdődött, és kendermosással a vászonkészítés. Ahol házilag főzött szappannal mostak a patakban vagy fahamut használtak. Ahol egy iskolás kisgyerek minden kincse egy palatábla, néhány palavessző, egy zsíros kenyér és egy tarisznya volt. Ahol sokadalomba jártak az emberek, ahol a kenyér kemencében sült, ahol a mestergerendán olvasható volt az építtető neve. Ahol a gyerekek a sutba bújtak melegedni vagy aludni. Ahol hombárban tartották a gabonát, ahol gyümölcsöt aszaltak. És fejfát faragtak a halottaiknak. Ez az életforma gyakorlatilag időközben múzeummá vált. A Sóstói Múzeumfaluban éppen egy ilyen világba csöppenünk.