Selyem-sárhajú Magyar Ilonától Szent Jánosig – te ismered Szent Iván-éj hagyományait?

Szent Iván-éj

Selyem-sárhajú Magyar Ilonától Szent Jánosig – te ismered Szent Iván-éj hagyományait?

Milyen szavak jutnak eszünkbe ma Szent Iván éjjele kapcsán? Úgy vélem, hogy legtöbbünknek a misztikum, a mágia, a szerelem, a tündérvilág, a tűz és a tűzugrás, illetve ezek sajátos elegye egy ősi, pogány szokásban feloldódva. Sokaknak juthat eszébe a Szentivánéji álom, melyet Arany János fordított először magyarra. Shakespeare-nek köszönhetően ez a szokás egészen hasonlatosnak tűnhet a nyugati hagyományokhoz. De talán kevesen tudják, hogy miben rejlik a mi ünnepünk varázsereje e fenti címszavakon túl. Ennek járunk most utána, méghozzá a Szent Iváni ének segítségével.

Szent Iván-éj rovatunk támogatója a Magyar Turisztikai Ügynökség.

„Hosszú, mint a Szent Iván éneke” – tartja a 16. századi magyar szólás. Hosszú bizony, mert nem akármilyen lehetőségek nyílnak meg ilyenkor, s az ének a mágia része. Viszont nálunk nem a varázslásról szólnak az énekek; nem megénekeljük, hogy mi történik ez estén, hanem az énekszóval idézzük meg a csodát. Ez az egész Kárpát-medencében elterjed ének egy gyűjtőnév, mely számos, vidékenként eltérő énekek füzérét jelenti. Ebből csemegézünk most, kiemelve bizonyos, látszólag összefüggéstelennek tűnő sorokat.

„Tüzét megrakhatjuk,
négyszögire rajuk,
Dicsérendő az Atya e világon.
Mely magas rutafa,
Ága elágazik,
A tengeren általhajladozik.”

Ezen az estén hazánkban szinte mindenütt tüzet raktak. Ez a tevékenység nem előkészület volt az ünnepre, hanem már a szertartás része. Az égi fényt idézzük meg vele, mely a nyári napfordulókor (azaz ezen éj előtt pár nappal) átfordult, s nappalok rövidülni kezdtek. Ennek a négy szegletnek különös jelentősége lesz, hiszen ez a tér négy iránya, melynek közepén megjelenik maga az Atya. Az ő fája a rutafa, amit régen istenfának is hívtak, mely a függőleges két irányát, a lentet és a fentet köti össze. A rutafa egyébként leggyakrabban citrusféle volt, ám bármely olyan fa lehetett, amelynek hegye csúcsán át megmutatták a gyermekeknek esténként a sarkcsillagot, az egyetlen moccanatlan pontot az égen, mely körül az összes csillag lassan forogni látszik. De ez csak a földi rutafa, az égi maga a Tejút, a mi életfánk, mely a sötétesen kéklő égbolton hídként hajlik át. Ezen a hídon, ezen a kapun át jelenik meg a varázs, méghozzá egy különleges női lelkületben.

„Selyem-sárhajú Magyar Ilonának,
Haján felül gyöngykoszorúja gyöngy.”

Magyar Ilona ez estben, akire szükségünk van, azaz Tündér Ilona, a tündérek királynője. Miért pont „selyem-sárhajú”? Mert amíg az ő fényes aranyhaja az égen szintén a Tejútban mutatja meg magát, addig a földi közegben selyem-sár hajjá válik. Fényes és nemes, sárga és termő, életadásra, fogantatásra kész. Haján felül „gyöngykoszorúja” az állatövi 12 csillagkép, mely valóban gyöngypárta. „Virágnak virága”, mint gyöngykoszorúja gyöngy, azaz a teremtő és teremtett egysége. De mi dolga lehet itt Magyar Ilonának? Meséinkben milyen vizet lehet a tündérek kútjáról hozni? Az örök fiatalság vizét. Kezdünk közelebb kerülni az ünnep lényegéhez:

„Tüzet megrakájuk, négyszögre rakájuk.
Egyik szögin űnek szíp öregasszonyok,
A másikon űnek szíp öreg emberek,
Harmagyikon űnek szíp hajadon lányok,
Negyediken űnek szíp ifjú leginyek.”

Nem az elhelyezkedés itt a fontos, hanem az, ami utána történik. Azaz egyik „szögiről” a szép öregasszony átugrik a tűz fölött, maga is bekerül a közvetlen isteni „áramba”, ahol Tündér Ilona közbenjárásával az idő átfordul, s a másik oldalra szökkenvén, már a „szíp hajadon lányok” közé érkezik. Mi mást is tehetne az ember itt, a Rák asztrológiai jegy mágikus ünnepén, mint az örök fiatalságot egy efféle tisztító fordulattal varázsolja az életébe?  

De feledjük el, hogy a kereszténység legfontosabb fordulatát, azaz Keresztelő Szent János áldozatát is ünnepeljük ezen az estén. Ő Jézust megkeresztelvén így szólt: „neki növekednie, nekem pedig kisebbednem kell”.

„Virágos Szent János,
éjszakád világos:
míg előtted leszek,
tisztelet tészek,
csak addig világos,
légy aztán homályos.”

Ezen az éjen az élet továbbviteléhez szükséges minden körülményt jobbá lehet tenni, áldozattal. A párosító énekekkel a szerelmet, a tűzbe dobott virágáldozatokkal az anyává válást. De mindez csakis ezen az estén valósulhat meg, s miként a varázskaput a tűzgyújtáskor megidézték, úgy azt bizony el is kell fedni („légy aztán homályos”) a következdő esztendeig.

***

Szent Iván-éj rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség. Éld át idén otthonról az ünnep csodáit, fedezd fel és próbáld ki velünk legszebb hagyományait! Magyarország, a csodák forrása.

Ajánljuk még:

PIKNIK, JÓGA ÉS EGY FURCSA FOKHAGYMÁS SZOKÁS – ÍGY ÜNNEPEL A VILÁG SZENT IVÁN ÉJJELÉN
EGYÜTT VÁLTOZNI A TERMÉSZETTEL – EZT (IS) JELENTI SZENT IVÁN ÉJJELE
EROTIKA MINDEN FALATBAN: A VIRÁGOK SZEREPE A CSÁBÍTÁSBAN

 

 
X
Már követem az oldalt