EQ: az a valami, ami az IQ-szintnél is jobban befolyásolja, sikeres leszel-e

Pszicho

EQ: az a valami, ami az IQ-szintnél is jobban befolyásolja, sikeres leszel-e

Korábban azt, hogy egy ember miért olyan, amilyen, sokszor az IQ-jára, vagyis intelligenciaszintjére vezették vissza. Ma viszont már egyre gyakrabban hallunk az EQ-ról, vagyis az érzelmi intelligenciáról. 

Mi az az EQ?

Arról, hogy mi az EQ, vagyis érzelmi intelligencia, számos definíció született – ugyanis nem könnyű megfogalmazni, mit is értünk alatta. Általánosan elfogadott, hogy annak a képességnek leírása, amelynek hála megértjük saját érzéseinket és mások érzéseit, és amelynek köszönhetően ezeket képesek vagyunk kezelni.

Az EQ magában foglalja azt, ahogyan képesek vagyunk szabályozni saját érzéseinket, együttérezni másokkal, hatékonyan kommunikálni, vagy éppen megküzdeni a stresszel.

Ez a képesség már 1920-ban foglalkoztatta a kutatókat, ha még nem is nevezték EQ-nak. E. L. Thorndike a Columbia egyetemen a „társas intelligenciát” kutatta, amelynek lényege az volt, hogy az emberek miképp képesek egymással kapcsolatot teremteni és fenntartani. Az 1980-as években úgy vélték, ez a képesség az intelligencia részét képezi. Maga az érzelmi hányados (EQ) Keith Beasly cikkében jelent meg 1987-ben.

Az EQ-t különböző helyzetekben vizsgálva négy kompetenciatartományt írtak le a kutatók:

  • önmagunk menedzselése: vagyis az, ahogy önkontrollt gyakorlunk, amikor dühösek lennénk, ahogy alkalmazkodunk a nehezebb helyzetekhez, vagy éppen ahogy másokhoz kapcsolódunk.
  • kapcsolataink menedzselése: például, hogy képesek vagyunk jó viszonyt kialakítani és fenntartani másokkal, tudunk csapatban dolgozni, nyitottak vagyunk, ezáltal képesek arra, hogy konfliktusokat is együtt oldjunk meg.
  • öntudat: tisztában vagyunk azzal, hogy érzelmeink visszahatnak a viselkedésünkre és a gondolatainkra. Tudjuk, hogy vannak erősségeink, ahogy gyengeségeink is. Reálisan értékeljük önmagunkat.
  • társadalmi tudat: megértünk másokat, tudunk együttérezni, képesek vagyunk arra, hogy egy csoportban alkalmazkodjunk az ott zajló folyamatokhoz. Sőt, jól, biztonságban is tudjuk érezni magunkat egy-egy ilyen helyzetben.

Miért számít az EQ?

Számos kutatás bizonyította, hogy az érzelmi intelligencia a munkahelyi siker egyik alapja. Leírások utalnak rá, hogy

az EQ négyszer jobb bejóslója annak, hogy sikeresek leszünk-e a szakterületünkön, mint az IQ!

Sőt, egy amerikai kutatás számszerűsítette, hogyan mutatkozhat meg az érzelmi intelligencia fejlődése a fizetésekben. Ők azt találták, hogy egypontos EQ növekedés 1300 dollárral növeli a fizetést. További izgalmas számadat például, hogy azok az értékesítők, akik magas érzelmi intelligenciával rendelkeznek, kétszer annyi eladást produkálnak, mint átlagos vagy átlag alatti EQ-val rendelkező társaik. Nem kérdés tehát, hogy az érzelmi intelligencia életünk fontos része, és nem csak a munkahelyeken!

Számos kutatás bebizonyította már, hogy a magasabb EQ-val rendelkező emberek általában boldogabbak, elégedettebbek az életükkel. Ők azok, akik könnyebben beilleszkednek a munkahelyükön, ezáltal könnyebben elérhetik céljaikat. Azok, akik magasabb érzelmiintelligencia-szinttel rendelkeznek, jobban kezelik saját érzelmeiket, így a stresszt is. Ez segíti őket abban, hogy kevésbé legyenek érintettek olyan megbetegedésekben, amelyek a magas fokú stresszhez kapcsolódnak (például szívproblémák). Így tehát az érzelmi intelligencia – még ha közvetetten is, de – visszahathat a testi egészségre.

Ha az EQ alacsony…

A fentiekből egyértelműen látszik: az EQ alacsony szintje megnehezítheti a mindennapokat. Az érzelmileg kevésbé intelligens emberek tipikusan „szociálisan ügyetlen” személyek, akik bár szeretnének, mégsem tudnak igazán beilleszkedni a csoportba. Hiába próbálják „felvenni a fonalat”, kapcsolódási próbálkozásaik eltérnek a csoportban megszokottól, ezáltal könnyen kerülnek a „fura”, „különc”, „kívülálló” szerepébe. Jellemzően a saját érdekeiket sem igazán tudják képviselni, és gyakori, hogy könnyen dühösek lesznek.

Mindez nem jelenti, hogy ők kevesebbek a többieknél, sőt: sokan köztük nagyon magas IQ-val rendelkeznek.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kettő – az EQ és az IQ – szintje nem jár automatikusan együtt!  Érdemes viszont egyensúlyra törekedni, mert a kettő együtt kell ahhoz, hogy a lehető legjobban boldoguljunk az életben.

Egy 2021-ben megjelent cikkben igazán szemléletes példával magyarázzák mindezt: az IQ fog segíteni téged abban, hogy bekerülj egy jó főiskolára, de az EQ-dra lesz szükséged ahhoz, hogy megbirkózz mindazzal a stresszel és egyéb érzelemmel, ami a végső vizsga alatt vár.

A jó hír, hogy az EQ fejleszthető, nemcsak szakemberek segítségével, de akár saját gyakorlás által is!

EQ fejlesztése a gyakorlatban 

A legelső dolog, amit érdemes megpróbálni, hogy elkezdesz figyelni: magadra, másokra, a környezetedre. Gondold át, hogyan viselkedsz bizonyos helyzetekben (vagy akár egy-egy konkrét szituációban). Ezután nézd meg, mennyire vagy elégedett ezzel. Ha van, ami zavar, jegyezd fel magadnak, és időről-időre vedd is elő ezt a listát! Ezzel segítesz magadnak tudatosítani ezt a bizonyos viselkedést, ami hosszabb távon elvezethet oda, hogy a megfelelő pillanatban tudj másképp viselkedni. Ne ess kétségbe, ha nem sikerül azonnal, minden tanulási folyamat ilyen! Ha van kedved, vezethetsz naplót is ezekből az élményekből, sőt űzhetsz játékot saját magaddal, például azzal, hogy egy várható esemény előtt megpróbálod megjósolni, hogyan fogod érezni magad, majd utólag értékeled a történteket.

Törekedj arra is, hogy mások felé aktív figyelemmel fordulj. Egy-egy beszélgetés közben próbálj meg arra koncentrálni, amit a másik mond, ahelyett, hogy mit is fogsz majd rá reagálni. Lehet, hogy ez könnyűnek tűnik, de amikor éles helyzetben próbálod, könnyen lehet az az élményed, hogy bizony, nem így szoktad csinálni.

Keresd meg azt, ami a számodra leginkább segít az érzelemszabályozásban. Valakinek ez légzésgyakorlatok, másnak jóga vagy meditáció segít. Megint mások inkább futni mennek, vagy egyéb sportot űznek, hogy levezessék a bennük felgyülemlett érzelmeket, feszültséget. A lehetőségek tárháza végtelen! 

Az érzelmi intelligencia fejlesztésére tekinthetsz úgy, mint befektetés a jövődbe, hiszen a belerakott energiád sokszorosan megtérül: kiegyensúlyozottabb kapcsolatokban, jobb munkahelyi légkörben és magasabb szintű jóllétben!

Ajánljuk még:

A fenntartható gazdálkodás csodafegyverei: a madarak

Bármekkora állatvédők is vagyunk, azt el kell ismernünk, hogy a rágcsálók bizony komoly problémákat okoznak a mezőgazdaságban. Az irtásukra használt mérgek bevetésével azonban már egyáltalán nem értek egyet, ugyanis komoly környezetszennyezést okoznak, és a táplálékláncba történő esetleges beszivárgásukkal mind a saját, mind a körülöttünk élők egészségére rossz hatással lehetünk. Ezeket a negatív hatásokat igyekeztek megszüntetni egy merőben új, ám annál ötletesebb megoldással: a természet erejét felhasználva próbálják kordában tartani a rágcsálókat.

 
X
Már követem az oldalt