Madonna és a nála 28 évvel fiatalabb, mellette régebben háttértáncosként is dolgozó párja, Ahlamalik Williams szakított. A hírek szerint békében váltak el. Pedig a Covid karanténjait is együtt töltötték, és tudjuk, hogy az még évtizedes házasságokat is megcibált. Most viszont elváltak útjaik – és ettől hangos a bulvársajtó.
Megint sokan röhögnek Madonnán, és azt mondják, úgy kell neki. Amúgy is minek már neki férfi. Hát öreg. Még szép, hogy a fiatal férfi fiatalabb pár után nézett. A nagyanyja lehetne, nem?
Ettől az esettől függetlenül is zúdul a negatív kritika Madonnára. Néhány vele foglalkozó cím innen-onnan:
- Vonaglik, mintha 18 lenne!
- Közröhej tárgya lett Madonna!
- Rettenetesen néz ki Madonna!
- Mutogatja a fenekét Madonna!
- Teljesen felismerhetetlen Madonna!
- Azta, megint túllőtt a célon Madonna!
Elképzelni is alig merem, milyen érzéseket kelt egy emberben, amikor ilyen megközelítésben kommunikálnak róla szerte a világban.
És vajon, mi volt előbb, a tojás vagy a tyúk? Vajon hány rosszindulatú megjegyzés, hány őt piszkáló szalagcím látott napvilágot, mielőtt az első test- vagy arcplasztikát bevállalta, mielőtt filterek alá bújt volna, hogy ne tudják bántani ráncait?
Hány kritikával, hány, az életkorát vagy a kinézetét gúnyoló írással szembesült vajon naponta többször, tegyük fel 35 vagy 40 évesen? Akkoriban még objektíve nézve is fiatal, maximum középkorú volt, mégis öregnek címkézték: túl idős volt már egyesek szerint egy ruhához vagy éppen egy tánchoz.
Tisztában vagyunk azzal, mennyi korlátolt, előítéletes kritika érte színpadi mozgását és jelmezét, miközben zseniális alkotóként és előadóművészként olyat tett le az asztalra, amire csak nagyon kevesen képesek?
Most nagyon egyszerű leszek: ha Madonna úgy rázza a fenekét, ahogy, vajon a kritizálók közül hányan képesek azt utána csinálni? Vajon van akkora lendület, erő, vitalitás, rugalmasság és állóképesség mindenkiben, ami ahhoz a színpadi mozgáshoz szükséges? Ha valaki szerint nem illik már ebben vagy abban az életkorban a neccharisnya, az meg tudná mondani, hol van a szexualitás kifejezésének, megélésének korosztályos határa? Ki jogosult arra, hogy eldöntse, hol húzunk vonalat a mini előtt? Meddig illik csábítani, szexuálisan vonzónak mutatni magunkat?
Madonna többszörös Grammy- és Golden Globe-díjas énekes, színész, rendező és üzletasszony, és nemcsak a popzene megkerülhetetlen ikonja, hanem sokféle értelemben ikon sokak számára.
Élt a lehetőségekkel, megismerte mindenki a nevét. És igen, vadóccá vált, neccet húzott és vastagon rúzsozta az ajkát, negyven felett is széttáncolta, és most hatvan felett is széttáncolja a színpadot a nála évtizedekkel fiatalabb táncosaival.
Közben tucatnyi, a testét, arcát érintő műtéten, ezernyi kezelésen esett át. Vastagon filterezett, szétretusált fotókkal eteti azokat, akik kíváncsiak rá.
Vajon azért van ez így, mert ő akar örökké fiatalnak tűnni, vagy a világ ostoba elvárásai ejtették csapdába? Mintha
nem engednék meg neki az öregedést, de fiatal se maradhatna többé.
Szörnylétre kárhoztatja a világ, és aztán gúnyt űz belőle.
Mert hiába bírja még az iramot, hiába van tele lendülettel, ha nem lenne, akkor az lenne baj.
Jönnének az ilyesmi szalagcímek:
- Madonna már nem bírja úgy, mint régen!
- Megmutatjuk, milyen löttyedt a karja igazából!
- Lelepleztük Madonnát – már nincs is álla!
- Elcsíptük a rettenetes pillanatot – Madonna retus nélkül!
Sajnálni, lesajnálni, kigúnyolni, elítélni, kiröhögni bárkit nagyon könnyű. Mindezt név nélkül megtenni még könnyebb.
De milliónyi rosszindulatú megjegyzés kereszttüzében jól lenni, önmagunkkal és a külvilággal békében élve elfogadni az idő múlását, lehetetlen.
Madonna úgy reagál minderre, ahogy tud. Ő is ember. Ha mindörökre Madonna, akkor is.
Nyitókép: Flickr/Raph_PH
Ajánljuk még:
Ami fontos, az tabu, a pornót meg szabad: a női test kettős mércéje a neten
Segélykiáltás a bulvár mögött: három sztár három tanulsága
Világvége helyett rémhíreket kapunk, talán a világ végéig
