A világ leglátogatottabb zarándokhelye – a Guadalupei Szűz Mária rejtélye

Megosztó

A világ leglátogatottabb zarándokhelye – a Guadalupei Szűz Mária rejtélye

A Guadalupe bazilika a világ leglátogatottabb zarándokhelye az ott őrzött 16. századi Szűz Mária-ikon miatt. Hogyan bírhat ilyen erős hatással egy szentkép, milyen események hatására válik nemzeti erejű szimbólummá egy kegytárgy, illetve milyen megmagyarázhatatlan jelenségek kapcsolódnak hozzá?

Szűz Mária képe jelent meg a köpenyen

Maga a kép egy indiánköpeny (tilma) szövetén maradt meg, amelyet a Guadalupe bazilikában őriznek, és Mexikó leghíresebb vallási, illetve kulturális kincse. A legenda szerint a Szűzanya egy egyszerű indián előtt jelent meg 1531-ben, és kérte, hogy tiszteletére emeljenek templomot a helyen. A keresztségben a Juan Diego nevet kapott indián a püspökhöz fordult a kéréssel, aki bizonyítékot követelt. Mária így azt mondta Diegonak, gyűjtsön virágot a Tepeyac-dombról. Tél volt, az indián mégis talált rózsákat, amelyet a köpenyébe gyűjtött, és elvitte a püspöknek. Széttárta köpenyét, és a rózsák kihullottak. Mindenki térdre rogyott, de nem a virágok miatt, hanem azért, mert a ruhán ott volt Mária képmásának lenyomata.

A csodálatos esemény után a megtérések száma hatványozottan megnövekedett az indiánok körében, akik távoli vidékekről is eljöttek, hogy a szentségekben részesüljenek.

1539-ig, vagyis mindössze nyolc év leforgása alatt közel 9 millió indiánt kereszteltek meg a ferencesek. Juan Diegot II. János Pál 2002-ben szentté avatta.

A lengyel Częstochowai Fekete Madonnához hasonlóan, a Guadalupei Szűz Mária is nemzeti és politikai tartalmakat testesít meg a vallási üzeneteken túl: hiszen egy indiánnak jelent meg egy évtizeddel azután, hogy a spanyolok elfoglalták Tenochtitlánt. Az említett Tepeyac-domb pedig az azték kukoricaistennő Tonantzin lerombolt templomának helyszíne, vagyis valóban szimbolikus: a keresztény vallásban egyébként is jellemző a helyi pogány valláshoz való bizonyos mértékű kapcsolódás. Például a magyar csíksomlyói Babba Mária esetében is, a Napba öltözött Boldogasszony képe a kereszténység felvétele előtti hitvilágból ered, ami a székely nép Mária kultuszában élt tovább. Vallási szimbólum, de nemzeti színezete is van: évről évre sok ezer ember várja a csíksomlyói dombon a hajnali napfelkeltét, hogy a tüzes napkorongban meglássák Babba Máriát, és a zarándokok ezzel nemcsak hitük mellett állnak ki, hanem kifejezik ragaszkodásukat nemzetükhöz és anyanyelvükhöz is.

Mindezek a kegytárgyak ugyanazt az üzenetet hordozzák: a Szűzanya a mi oldalunkon áll.

Sokak szerint a Guadalupei Szűz Anya a kereszténnyé formált Tonantzin, az azték mitológia földanyaistennője. Mindenesetre az imádata hozzásegítette az indiánokat, hogy a hódítókkal azonos jogok mellett érvelhessenek az átalakuló új-spanyolországi társadalomban. A kereszténység ugyanis az ő pártjukon álllt: az Újvilág első, ferences misszionáriusai azért küzdöttek, hogy részint megértessék magukat a bennszülöttekkel, részint megvédjék őket a spanyol kizsákmányolástól.

Lupita hamarosan az új Mexikó jelképévé vált. 1810-ben Miguel Hidalgo y Costilla többek között ezekkel a szavakkal szólította fel a mexikóiakat a függetlenségi harcra: Le a gaz kormánnyal! Éljen a guadalupei Szűz! Hidalgo serege a Guadalupei Szűz képét vitte magával a harcba botokra és nádszálakra fűzve, mire a felkelők ellen harcoló rojalisták a Szűz képét a cipőjük talpára ragasztották. Miután pedig Hidalgot kivégezték, a felkelés vezetését egy mesztic pap, José María Morelos vette át, aki a Szűzet tette a függetlenséget kimondó és a mexikói alkotmányt megalapozó chilpancingói kongresszus jelképévé is. Úgy gondolták, Új-Spanyolország az Áldott Anya beavatkozásának köszönhetően született meg.

Jelentőségét szépen összefoglalta a regényíró Carlos Fuentes:…előfordulhat, hogy valaki egyszer csak már nem tartja magát kereszténynek, de nem tartanak valakit igazán mexikóinak, hacsak nem hisz a Guadalupei Szűzben.” A Guadalupei Szűz alakja a Mexikóban keveredő kultúrák és nemzetiségek szimbólumává vált. Egyébként rasszi értelemben is, az első meszticnek vagy az első mexikóinak is nevezik:

ugyanis az ábrázolt arc színeiben megtalálható az európai és indián bőrszín is, a sötétszürkétől a világosfehérig, a szeme és a haja fekete.

Tehát Mexikóban a nyelvi és etnikai szempontból különböző lakosok közös nevezője az indián köpenyen megjelenő Szűz Mária. Ünnepe, december 12-e még a kivándorolt mexikóiak számára is az összetartozás érzését jelenti.

Kritika

Mint minden csodával kapcsolatos jelenséget, ezt a képet is számos legenda övezi, amelyek közül néhány csak kitaláció. Ez nagy kár, mert ártanak a hitelességnek, pedig a csodás körülményekből bőven akad anélkül is, hogy hozzátennénk valamit hozzájuk. Mindenesetre nem igaz, hogy egy orvos sztetoszkóppal szívhangot hallott volna a képen lévő Mária hasánál. Az sem igaz, hogy a kép lebeg a szövet fölött, és nem nyert bizonyítást, hogy a hőmérséklete állandó jelleggel 37 Celsius-fok lenne. A szent ereklye ugyanakkor csodálatos hatással bírt a társadalomra, és ez a mai napig érvényes.

A legendát különböző tudósok és egyházi méltóságok is megkérdőjelezték, köztük a guadalupei bazilika egykori apátja is, ugyanis 1648-ig nincs okirati bizonyíték a jelenésre, illetve a Juan Diego által megkeresett püspököt csak 1534-ben szentelték fel, írásaiban pedig nem tesz említést ezekről az eseményekről. Viszont az esemény erejét mégis elismerte II. János Pál, amikor Juan Diegót szentté avatta, és Guadalupe Szűzanyát Amerika védőszentjévé tette – ezzel elfogadva a korai dokumentumok hitelességét, és rámutatva a jelenés különféle szóbeli beszámolóira is.

A csodálatos jelenségek

Habár néhány jelenséget cáfoltak, sok csodás körülmény tényszerű valóság.

1. A szövet nem megy tönkre

A köpenyen lévő kép 1531-ben keletkezett, és már réges-régen szerte kellett volna foszlania. Készítettek is róla két másolatot, amelyek azonban már 10 év múlva kifakultak, noha az eredeti képre ez nem jellemző, miközben maga a szövet semmi jelét nem mutatja a romlásnak: nem ártott neki az UV-sugárzás, a közelében meggyújtott sok tízezer gyertya és a sós-nedves levegő. Ennek a jelenségnek egyelőre nem találták meg a magyarázatát, a köpeny konzerválódásának ténye a mexikóiak számára mindig is a csodát jelentette.

 

2. Sem bomba, sem sav nem tett kárt benne 

1785-ben 50 százalékos salétromsavoldat ömlött rá, ám nemcsak a szövetnek, de még a kép színes részeinek sem esett semmi baja. 1921-ben Luciano Perez egy virágcsokrot helyezett el a Szűz képe előtt, amelybe bombát rejtett. A robbanás következtében következtében 150 méterrel odébb is megrepedt a márványpadló, megsérült a főoltár, a kandeláberek, a virágvázák és a szomszédos házak ablakai, de az ereklyének és üvegből készült tartójának nem történt baja. 

3. Ma sem ismerünk olyan technikát és festéket, amellyel létrehozható lenne a kép

Nem tudják, hogyan került a kép a szövetre, és milyen festékanyag alkotja a színeket: sem ecsetnyomok nincsenek, sem a festék nem beazonosítható, a színek pedig átütnek a hátoldalra is. 1936-ban egy piros és egy sárga rostszálat Németországba vittek szakértői vizsgálatra, ahol Richard Kuhn Nobel-díjas professzor arra jutott, hogy ezek nem tartalmaznak semmilyen ismert színezőanyagot: sem ásványi, sem növényi, sem emberi, sem pedig szintetikus eredetű festéket nem tartalmaznak: mintha a szövet önmagától lenne színes. Ráadásul a szövet durva, érdes tapintású, a kép mégis úgy jelenik meg rajta, mintha a legfinomabb színes selyem lenne. Az már csak külön érdekesség, hogy a szövet hibái illenek a képbe, a lyukak például árnyékként szolgálnak, a cérnacsomók pedig megerősítenek egy-egy vonást. 1975-ben dr. Eduardo Turati beszámolójában más megfigyeléseket is közölt: ott ahol az elöregedés miatt a szövet megsérült, a szín beivódott az indiánköpeny hátsó rostjaiba. Újabb vizsgálatok gyakorlatilag nem történtek, a korábbi eszközeinkkel és tudásunkkal megmagyarázatlan maradt a kép keletkezése, így ez is növeli a szimbólum erejét.

4. Mária szeme különös titkokat rejt 

Mária szemében előbb egy férfialak visszatükröződését vélték felfedezni, majd 1979-ben sokszorosára nagyították Mária pupillájának és íriszének mikroszkopikus méretű részleteit. Ekkor úgy látták, hogy a szemében egy tizenhárom főből álló csoport van, az a jelenet, amikor Juan Diego széttárja a köpenyt Zumárraga püspök előtt: mintha csak villant volna egy „égi vaku”, és megörökítette volna a kép keletkezésének pillanatát.

guadalupei-szuz-maria-rejtelye

 

Akárhogy is, a Guadalupe Szűz Máriának óriási kultusza van, a kép éppúgy feltűnik az utcákon, mint a templomokban, hatása érvényes ma is: több mint húszmillióan látogatják meg a bazilikát évente.

 
 
 

 

Már követem az oldalt

X