A Neuralink vállalat egy neurotechnológiai startupból nőtte ki magát, amibe Elon Musk nem kevesebb, mint 100 millió dollárt ölt bele. A sokáig igen kétkedő visszhangok közepette azonban úgy tűnik, hogy Musk csapata töretlenül halad a cél felé, aminek végállomása az emberi gyógyítás egy egyelőre igen hihetetlen innovációja.
A Neuralink projektje ugyanis összekapcsolja az emberi idegtudományt, a gyógyítást és a technológiai forradalmat, és olyan eljárások, eszközök kifejlesztésén dolgozik, amelyek képesek elérni, hogy
puszta elménkkel irányítsuk számítógépeinket.
A cég célcsoportját azok a súlyosan beteg vagy sérült emberek alkotják, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudják használni kezüket, végtagjaikat (ez történhet amputáció vagy valamilyen súlyos idegi károsodás miatt). Musk azt az ígéretet tette a nyilvánosság felé, hogy forradalmasítja a protéziseket, és olyan implantátumokat tervez, amelyek lehetővé teszik az emberi agy számára, hogy vezeték nélkül kommunikáljon mesterséges eszközökkel.
Mi az a neuroprotézis?
Az agy-számítógép interfész (brain-computer interfaces, BCI) vagy intelligens agy egy közvetlen kommunikációs útvonal az agy elektromos tevékenysége és egy külső eszköz (számítógép vagy robotvégtag) között. A BCI-k elődjének kutatását az 1970-es években Jacques Vidal kezdte meg a Kaliforniai Egyetemen, majd évekig tartó állatkísérleteket követően az 1990-es évek közepén jelentek meg az első emberbe ültetett neuroprotézisek. A neuroprotézisek mesterséges eszközökkel helyettesítik a károsodott idegrendszeri problémákat, és alkalmazásuk olyannyira sikert aratott, hogy 2010-ig körülbelül 220 ezer emberbe ültették be őket:
a pacemakertől kezdve a hallás vagy a látás javítását célzó eszközökig.
A neuroprotézisek és a BCI-k ugyanazokat a célokat tűzik ki: a látás, a hallás, a mozgás, a kommunikációs képesség vagy a kognitív funkciók helyreállítását. A Musk-féle célkitűzés tulajdonképpen egyfajta high-tech neuroprotézisnek is tekinthető.
Most azt gondolhatnánk, hogy az elképzelés kissé elrugaszkodott a földtől: nagyot tévedünk. A Neuralink ugyanis nem az egyetlen olyan cég, ami gőzerővel dolgozik az agy-gép interfészeken, már több tucat hasonló fejlesztést tesztelnek világszerte. Úgy tűnik, a jövő orvoslása a neuroimplantátumokra és interfészekre épít, a lehetetlen határait súrolva.
Vannak eredmények
A páciensek problémájának függvényében többféle implantátum, beültetési és működési mód áll tesztelés alatt, de hogy el tudjuk képzelni, mit is jelent mindez a gyakorlatban, vegyünk egy példát: adott egy beteg, aki a felső végtagjai bénulása miatt nem tud bizonyos alapvető tevékenységeket elvégezni annak ellenére, hogy az agya motoros funkciókért felelős területe és annak környezete működőképes. Az interfészek fejlesztői erre egy olyan implantátum-megoldást ajánlanának, amit a mozgató és érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos régió egyik vénájába, a superior sagittal sinusba ültetnének be a nyaki vénán keresztül.
Az aprócska implantátumot a mellkasban elhelyezett bőr alatti elektronikus egységgel kötnék össze, a digitális eszközök gondolatok útján történő vezérlésében pedig egy dekóder segítene. Ez az implantátumból származó, valamilyen típusú mozgásra irányuló szándékot érzékelné és fordítaná le digitális parancsokra. Ezt a felhasználó akarattal képes előídézni. Ez egy létező, már emberkísérletekben is ígéretes eredményeket hozó fejlesztés.
Az agy-számítógép interfészek összekapcsolják az embert a gép világával, és olyan szinergiát akarnak megteremteni a kettő együttműködésében, amivel felturbózhatjuk idegrendszerünket és képességeinket.
Idáig jól hangzik, de a jó hírek közé baljós jelek is keveredtek.
Veszélyes vizeken
A komoly szaktekintélyeket magáénak tudó cég 2021-ben közzétett egy videót, amiben egy majom látható, amint a képernyőn megjelenő kurzoron navigál: csak az elméjét használva.
A narráció szerint Pagernek, a kilencéves makákómajomnak hat héttel a videó forgatása előtt ültették be a Neuralinket. A „Link” névre keresztelt, érme méretű lemezt egy precíziós sebészeti robot ültette be Pager agyába, több ezer mikroszálat kapcsolva össze a chipről a mozgás irányításáért felelős neuronokkal.
Először megtanították neki, hogyan kell videojátékokat játszani joystick segítségével. Miközben ezt tette, a Neuralink eszköze információkat rögzített arról, hogy mely neuronok aktiválódnak benne, így lényegében véve megtanulta megjósolni a kézmozdulatokat. A minták megtanulása után a Pager által használt joystickot leválasztották a számítógépről, és ekkor a majom már csak az elméjét használva folytatta a játékot. Az alábbi videón ennek eredményét láthatjuk: a majom először joystickot használ, majd eszköz nélkül játszik (és közben egy fémcsövön keresztül jut banáturmixhoz jutalomként, ennek az eszköznek nincs funkciója).
Idáig nagy sikernek tűnik a sztori, azonban felröppent a hír, hogy a kísérletben részt vevő majmok meghaltak. Musk egy közösségi hálózati alkalmazás egyik felhasználójának adott válaszában ismerte el az állatok halálát, de ekkor még tagadta, hogy bármelyik haláleset a Neuralink beültetés eredménye lett volna. Azt mondta, olyan alanyokat vittek a kísérletbe, amelyek már közel voltak a halálhoz.
Az állatvédők azonban nem hagyták annyiban a kérdést, a Physicians Committee for Responsible Medicine nevű, élőállat-kísérletek eltörlésére törekvő civil szervezet átfogó vizsgálatot indított az ügy felgöngyölítésére, és a dokumentumok átvizsgálása során arra jutottak, hogy Elon Musk állításai a főemlősök halálával kapcsolatban félrevezetőek voltak, sőt mi több:
Musk tudta, hogy hazudik, és megtéveszti a befektetőket.
Az ügy felgöngyölítése során különböző dokumentumokat is megszereztek, amelyek szörnyű leírásokat tartalmaztak a kísérletben részt vevő több tucat főemlős szenvedéséről.
Véres részletek
A megszerzett állatorvosi feljegyzések visszamenőleg számos komplikációról számolnak be, amelyek a majmok agyába sebészileg beültetett elektródák után alakultak ki. A szövődmények közé tartozik a véres hasmenés, a részleges bénulás és az agyödéma (agyduzzanat, ami egy ponton túl halálhoz vezet vagy koponyalékelésre van szükség).
Egy 2019 decemberében végrehajtott kísérleti műtét során a beültetett eszköz belső része „letört” a beültetés közben. A kutatók észlelték, hogy a „20-as állatként” azonosított majom műtéti helye véres váladékot bocsátott ki, illetve a majom megrántotta a csatlakozót, és elmozdította az eszköz egy részét. A probléma orvoslására másnap műtétet hajtottak végre, de a gombás és bakteriális fertőzéseket nem tudták elkerülni, ugyanis az implantátum beborította a fertőzött területet, és lehetetlenné vált a teljes sterilizálás. A majmot végül elaltatták.
Egy másik esetben a 15-ös számmal regisztrált nőstény majom néhány nappal az implantációs műtét után minden látható ok nélkül
a padlóhoz kezdte nyomni a fejét, és addig szedegette és húzta az implantátumát, míg az vérezni nem kezdett.
Elkezdte elveszíteni a koordinációt, őrült remegésbe kezdett minden alkalommal, amikor meglátta a labor dolgozóit. Állapota hónapokig romlott, míg végül a személyzet elaltatta. A 22-es majmot szintén elaltatták: a boncolási jelentés feltárta, hogy az implantátumot a koponyához rögzítő csavarok közül kettő olyan mértékben meglazult, hogy „könnyen ki lehetett emelni őket”.
Tehát egyértelműen cáfolatot nyert Musk azon állítása, miszerint egyetlen majom sem halt meg a Neuralink kísérletei miatt. Ráadásul egy névtelenséget kérő volt munkatárs arra is felhívta a figyelmet, miszerint a programhoz legalább egy éves viselkedési tréningre volt szükség, és ha bármelyik résztvevő majom halálos beteg lett volna, akkor ezt az egy évet nem élte volna meg.
Nem várt fordulat
Musk hazugsága egy probléma, ami nagyobb aggodalomra ad okot, az a kísérleti állatok szenvedése és az a rengeteg komplikáció, ami a kutatások körül felmerült, nem beszélve arról, hogy mindezek után májusban az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) jóváhagyta a vállalat kérelmét az emberi kísérletek végzéséhez is. Pedig egy évvel korábban, 2022 elején még elutasította a cég ilyen irányú beadványát.
Tették mindezt annak ellenére, hogy bizonyítást nyert a kutatás körüli komplikációk egész sora, plusz még 2022-ben az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának főfelügyelői hivatala is vizsgálatot indított a Neuralink ellen egyes állatkísérleti alanyok kezelésével kapcsolatban, majd pár hónappal később az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma az antibiotikum-rezisztens kórokozók nem biztonságos szállítására vonatkozó állítások miatt.
Nem tudom, ti mit gondoltok, de én valahogy úgy érzem, hogy lehet itt nyomozgatni, kideríteni, a nagyközönség elé tárni. Okozhat akármilyen szenvedést a kísérleti állatoknak, lehet bármekkora kockázata, van az a helyzet és befolyás, aminél mindez semmit sem számít.
Kiszakadt implantátumok, megváltozott viselkedés, pszichés átalakulás és neurológiai zavarok.
Mit számít, hiszen ezek csak majmok, ugye? Vajon a küszöbön álló emberi kísérleteknél mi lesz a mentség?
Értem, és elismerem az agy-gép interfészek bizonyos oldalról megközelített fantasztikumát. Fejet hajtok a gyógyításban kínált lehetőségeik előtt. És értem én a tudomány fantasztikumát és nemes céljait is: hiszen végtagjaikat vesztett emberek ezrei álmodoznak arról, hogy egyszer ők is lábra állhassanak, virágot szakíthassanak vagy ölelhessenek. De bármennyire is fájdalmas szembesülni a valósággal: Istent játszani borzalmasan veszélyes mutatvány, és közel sem biztos, hogy helyes. De hogy nem etikus, az egészen biztos…
Ajánljuk még:
„Odafent olyan, mintha tíz hűtőszekrény között aludnál” – interjú az új magyar űrhajós kiválasztása kapcsán
Visszaállhat a természet rendje, ha felhagyunk az idő manipulálásával
Öt generáció rajongott érte, de ez sem volt elég. Nekünk mikor lesz elegünk ebből?
