Mi köze Liszt Ferencnek a Bolondos dallamokhoz? – gyerekkorunk meséi és a komolyzene

Először 1908-ban mutattak be rajzfilmet, de egészen 1928-ig kellett várni, hogy aláfestő zene és beszéd is legyen a filmek alatt. Az első ilyen alkotás nem meglepő módon Walt Disney-hez köthető: ez a Steamboat Willie című, hét és fél perces mese, amiben a mára világhírnévre szert tett Mickey egér a főszereplő. A rajzfilm alatt hallható dallamokhoz egy 19. századi szerzeményt használtak fel, aminek a címe: Turkey in the Straw (Pulyka a szalmában). Eredetileg egy népdal volt, ismert formája George Washington Dixonhoz, valamint Bob Farrellhez és George Nichollshoz köthető.

 

 

Ezek alapján kijelenthető, hogy már a legelső zenés rajzfilm is régi idők zenéihez nyúlt vissza, nem meglepő hát, hogy bevett szokás lett ilyen háttérzenét adni a rajzfilmeknek. Ennek oka nemcsak abban rejlik, hogy így nem szükséges külön zeneszerzőt szerződtetni azért, hogy egyedi hangzásvilága legyen az adott alkotásnak: nemcsak olcsóbb ez a megoldás, hanem ingyenes! Az általános szabályok szerint ugyanis minden zene közkinccsé válik a szerző halála után 75 évvel. Ez magyarázza azt, hogy a filmek miért használnak előszeretettel komolyzenei műveket. 

Popeye, a tengerész

A jól ismert tengerész a kezdetekkor képregényhős volt. Elsőként 1919-ben jelentek meg a történetei, majd látva a sikerét, filmre vitték. Magyar vonatkozás tekintetében is izgalmas Popeye háttértörténete, ugyanis Tom Sims mellett Zaboly Béla rajzoló is a sorozaton dolgozott. Jól ismert tény, hogy Popeye a spenóttól lesz erős, de az alábbi jelenetben látható: még zongorázni is megtanul a konzerv hatására, mégpedig Franz von Suppé Költő és paraszt című operettjének nyitányát. 

Bolondos dallamok

A Bolondos dallamok története egészen az 1930-as évek elejéig nyúlik vissza, ugyanis a Warner testvérek ekkor kezdtek el dolgozni különböző rajzfilmek gyártásán. Akárcsak Mickey egér esetében, ezekben a mesékben is volt egy fő karakter, mégpedig Tapsi Hapsi, és mellette barátai, Dodó kacsa és Cucu malac szerepeltek. Ezekben a rajzfilmekben is több opera feltűnt, s ők is előszeretettel nyúltak Liszt Ferenc egy művéhez, mégpedig a II. magyar rapszódiához, amit maga Tapsi Hapsi játszik zongorán. Külön figyelmet fordítottak azokra a jelenetekre, ahol a zene ütemére mozognak a szereplők. (A szemfülesek a Tom és Jerry-ben is gyakran használt dallamot felismerhetik). 

Tom és Jerry

A legismertebb macska-egér páros 1940-ben tört borsot először egymás orra alá. Közel harminc éven át készültek újabb kalandok kettejük történetéből, amelyeket eredetileg a filmek előtt vetítettek a mozik. Joseph Barbera és William Hanna sem változtatott a jól bevált recepten, így számos, régről ismert zenét használt fel. Ők is többször hozták Tomot olyan helyzetbe, hogy maga zenélt, vagy éppen zenekarnak vezényelt, ám magyarként sokkal érdekesebb a háttérzene! A Hoe Down című 1947-es dal is jól ismert a Tom és Jerry-ből, amit Rodger Edens és Halász Rudolf jegyzett, illetve Lantos Olivér adott elő.  

A rózsaszín párduc

A rózsaszín párduc is világhírnévre tett szert, és a 45. epizódban a párducot is nagyzenekari környezetbe helyezik, amikor hegedűn tanul játszani, és bár hallhatóan nem megy neki, úgy érzi, tudása elegendő Beethoven 5. szimfóniájához. 

 

Hupikék törpikék

Az egyik legnépszerűbb rajzfilmsorozat a mai napig a Hupikék törpikék. A törpök először 1981-ben engedtek betekintést Aprajafalva életébe. Magyarországon 1988-ban vetítették le az első részt, és egészen 1994-ig ment, majd különböző csatornákon láthattuk az ismétléseket. A törpök kalandjait több mint hetven komolyzenei mű kíséri, köztük Liszt Ferenc és Kodály Zoltán szerzeményei is, illetve Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven és Franz Schubert darabjai. Ez utóbbi szerzőtől a Befejezetlen szimfónia az egyik legismertebb dallam a Hupikék törpikékben, pedig nem is a törpökhöz köthető! Az alábbi linken 3 perc 30 másodperctől hallható az a rész, amit a legtöbbször hallhattunk, amikor „a gonoszról, a csúf, kopasz Hókuszpókról” láttunk képkockákat.