Kezdet és vég – Borsi és Kassa: Rákóczi nyomában

Borsi – a születés és eszmélkedés színtere

Borsi fő nevezetessége az a Rákóczi-kastély, amely a felvidéki reneszánsz egyik legszebb alkotása.

1676 márciusában itt született II. Rákóczi Ferenc.

A borsi kastély állapota 1945-től kezdődően folyamatosan romlott. Felújítására 2018 és 2021 között került sor. A megújult épületben berendezett, II. Rákóczi Ferenc életét és korát bemutató kiállítás méltó módon állít emléket a nagy fejedelemnek. A kiállítás koncepciótervét a Moholy-Nagy Művészeti egyetem kreatív csapata készítette szakértők bevonásával. Izgalmas, érdekes és különleges tárlat született.

A kiállítás a korabeli Európa bemutatásával kezdődik, kontextusba helyezve Rákóczi születését. Szeretem, amikor egy korszak bemutatásánál a látogató a világ egyéb dolgairól is kap információkat. Például, hogy a nagy fejedelem születése körüli években vált divattá Párizsban a fagylalt utcai árusítása, vagy Angliában éppen akkor kezdték dugóval lezárt palackokban forgalmazni az almabort, és ehhez kapcsolódóan született meg a dugóhúzó is.

Közvetlenül a nagyfejedelem szülői háza bejáratánál a tárlat összeállítói igyekeznek pontos képet adni a Rákóczi birtokokról. A térkép jól mutatja, hogy I. Rákóczi Ferenc és családja abban az időben az ország leggazdagabb birtokosa volt, földjeinek mérete többszöröse volt más főnemesi családokénak. Egy jól kidolgozott, és összefüggéseiben is átlátható családfa mutatja be a Rákóczi család szövevényes rokonsági kapcsolatait. Láthatóvá válik, hogy kik voltak a szépapák, az ükapák, az ős-nagybácsik, nagy-nagynénik, nagyszülők és végül a szülők.

Fotó: Tőkés Boglárka

Megismerhetővé váltak a borsi kastély építésének körülményei is, de számomra ennél sokkal izgalmasabb az 1670-es évek mindennapjait bemutató fejedelmi udvartartás részleteit látni. A letűnt életről uradalmi rendtartások, fizetésjegyzékek, tárgyleltárak maradtak ránk. Ezekből tökéletesen rekonstruálható, hogy kik, mikor, hogyan éltek az épületben, és milyen lehetett az élet élelmiszerboltok, és hűtőszekrény nélkül.

Számomra nagyon örömteli, hogy

II. Rákóczi Ferencről úgy készült emlékkiállítás a születése helyén, hogy nemcsak az Édesanyjáról nem feledkeztek meg, de a körülötte lévő erős nők élete, szerepe és tudása is hangsúlyt kapott.

Fotó: Tőkés Boglárka

A szülés-gyermekágy tematikájú kiállítás szakértője Krász Lilla egyetemi docens, az Elte Kora Újkori Tanszék oktatója kiemelte, hogy valószínűleg Zrínyi Ilonána anyósa, Báthory Zsófia választotta a szülés helyszínéül Borsit, amely a korszak minden komfortjával felszerelt kastély volt, és itt nem állomásozott osztrák helyőrség sem. A kényelmes, tágas, meleg épület még árnyékszékkel is rendelkezett, melynek ajtaja a lakosztályok hálószobáiból nyílt. Zrínyi Ilona udvartartásával már 1675 novemberében megérkezett, és a gyermekágyi időszak végéig itt is maradt.

II. Rákóczi Ferenc nagyon várt gyerek volt, hiszen bátyja, György még csecsemő korában meghalt.

A kiállításnak ez a része túlmutat a fejedelem születésén, rengeteg mindent elmesél a női sorsokról. Megtudhatjuk, hogy ugyan a főnemesi asszonyok legfontosabb feladata az utódok biztosítása volt, férjeik távollétében ők váltak a birtokközpont irányítóivá is. Munkás életet éltek, és értettek a gyógyításhoz. A szüléssel és várandóssággal kapcsolatos tudással minden főúri nagyasszony rendelkezett. A terhességet természetes állapotnak tekintették. A terhesség alatt fontos szerepet játszottak az imádságok, mást imádkoztak szülés előtt, alatt és szülés után.

Fotó: Tőkés Boglárka

A tárlat azt is részletesen bemutatja, milyen eszközöket használtak a szülés segítésére, ki vágta el a köldökzsinórt, és milyen segítők vették körül a szülő nőt. Vagy hogy milyen patikaszereket ajánlottak a várandós asszonyoknak, például hódpézsma olajat, az ópium alkoholos oldatát vagy macskagyökér kivonatot és levendulaolajat. A későbbi fejedelem leszáradt köldökcsonkja egy Biblia lapjai közé került.

A Rákóczi gyermekkorával kapcsolatos tárlatrész is tartogat meglepetéseket a neveléstől, az öltözéken át, az étrendtől a gyermekjátékokig. Kiderül, hogy a kis Ferenc minden mozdulatát vigyázták, és már élete első öt évében odafigyeltek arra, hogy fejedelemhez illő tudást és tulajdonságokat szerezzen.

A kiállítás természetesen nagy részletességgel mutatja be Rákóczi ifjú és felnőttkorát is, ismerteti és kontextusba helyezi a szabadságharc okait, megjeleníti a tábori élet mindennapjait. Megidézi a fejedelem szabadságharc utáni reményeit és a rodostói mindennapokat is. És végül Rákóczi emlékezetével zárul.

Fotó: Tőkés Boglárka

Nagyon izgalmas ahogy a falból kihúzható óriás fiókok mögött feltárul a nagy fejedelem kultusza mozgóképeken, utcaneveken, zenében, járműveken, képregényekben, ízekben, festményeken, faragásokban, kalendáriumokban, mesékben vagy akár bélyegeken és élelmiszereken.

Kassa – a nyugalom végső színhelye

A Rodostóban száműzetését töltő Rákóczi 1735 április 8-án hunyt el. Kívánságának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el Konstantinápolyban.

II. Rákóczi Ferenc újratemetésére 1906. október 29-én került sor Kassán, a Szent Erzsébet-főszékesegyházban.

Fotó: Tőkés Boglárka

A hamvak hazahozatala már a reformkorban is felmerült, a kiegyezést követően tervek is születtek rá, de az elgondolást csak a huszadik század első éveiben követte tett, Tisza István miniszterelnöksége idején. A magyar parlament 1906 október 23-án eltörölte a II. Rákóczi Ferencet és társait megbélyegző törvényt. A hamvak október 28-án először Budapestre kerültek, ahol a Szent István-bazilikában ravatalozták fel. Ezután Kassára szállították, ahol a dóm északi hajója alá épített kriptában helyezték örök nyugalomra édesanyjával, Zrínyi Ilonával és idősebb fiával, Rákóczi Józseffel együtt.

Fotó: Tőkés Boglárka

A kassai dóm a város méltó szimbóluma. A templom legszebb és legértékesebb műkincse a gazdagon díszített gótikus főoltár. Legfontosabb látnivalója pedig vezérlő fejedelmünk végső nyughelye.