Ady Endre: Dalok a szüretről
Dalok a szüretről
I.
A bihari hegyekről
Komor dalt írtam egyszer,
Áhítatos, komor dalt,
Volt benne szentség, kegyszer,
Egész Új-Testamentum
Bent lüktetett a dalba...
A bihari hegyekről
De másként zeng a dal ma!...
A bihari hegyekről
S a váradi hegyekről
Leszedik a csillagot
Most a magas egekről.
Egész Ó-Testamentum
Feltámad mindig őszre,
Tudniillik az a rész,
Melynek Noé a hőse...
II.
Sokat ígért a kora mustra,
Készül is ám a tor a mustra.
Ha Ön a mustot szereti,
Hát kortyolhat most eleget,
De nemcsak vendéglőben sürget
Akkor majd tányért, meleget...
III.
A szüret lélekemelő ügy,
A szüret kedves, szép dolog,
De legfőképp maga a lényeg,
Mely körül a szüret forog,
Többrendbeli Fausztot szült már
Az újabb és a régi kor:
Valamennyinek bölcsessége
Gretchen kisasszony volt s a - bor...
IV.
Cigány népe víg Tháliának
Ma majd mind egyig szüretelt,
Feltehető tehát ma ismét,
Hogy minden próba szünetelt.
Ámde azért, mert szüreteltek,
A helyzet nem túl fekete,
Meglátják, az előadásnak
Milyen gyors lesz a menete!...
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
Kosztolányi Dezső: Szüret
Kötéllel ráztam a piros gyümölcsfát,
hullt a gyümölcs ölembe csendesen.
A két karom tárom feléd remegve,
hullj az ölembe, én szerelmesem.
Fotó: Fortepan / Mohl József
Tóth Árpád: A vén magyar hegy...
A vén magyar hegy csöndes és borús,
Hervadt piros levéllel koszorús,
Az őszi nap rubinttal gyújtja fel,
S a szőlőfürt a csöndben énekel:...
*
Az este csöndes, elmúlt a szüret,
A felhők bús járása alacsony,
A vén szőlőhegy zordan felmered,
Viharra vár a néma Badacsony.
Őszi villámok sárga fénye lobban,
S az avaron rubint gyíkokat űz,
És felneszel, s dúdolni kezd titokban
A hegytetőn rakott venyigetűz:
Züm, züm, aluszol-e, vén hegy,
Züm, züm, kár ...........
Züm, züm, szomoru szüret volt,
Züm, züm ..............
Fotó: Fortepan / Mohl József
Dsida Jenő: Kalendárium szonettekben(részlet)
OKTÓBER
Az erdélyi szüret dicsérete
A sors galád napok közé sodort.
Nincs semmi, semmi víg szüreti hang itt,
a szőlősgazda szomszédjára sandít
s a pinceszájra követ kőre hord.
Zárt ajtók mögött sír a lezuhant hit.
Unott, bús arccal szürcsölik a bort,
mely dohos pincék mélyében kiforrt
és gyűlöletet száz repedt harang szít.
Mikor majd égi ígék zengenek
s közös szüret nagy, boldog mámorával
együtt mulatnak három nemzetek
s egymást hintik a könnyek harmatával -
Úristen, akkor én már hol leszek
s kiből fakad majd harsogó, vidám dal?
Fortepan / Kern család
Juhász Gyula: Október
Szüret tüzei égnek,
Szólnak szüreti nóták
S a szőlőhegyek hátán
Venyige lombja pirkad
És megszépül csöndesen
Az egész mulandóság.
Szüret tüzei mellett
Próbáljunk melegedni,
Szüret nótái mellett,
Míg venyigelomb pirkad,
Próbáljuk meg csöndesen
A tavaszt elfeledni!
Enyém e dalos ősz most,
Enyém az őszi pompa,
Enyém e bús mosolygás.
Venyige lombja pirkad
És megszépülsz csöndesen
Bánat, nagy őszirózsa!
Fortepan / Karabélyos Péter
Babits Mihály: Szüret előtt
Sötétzöld színű és tömött a tő,
egy-egy vörös levéllel néha tarka,
édesen lankad, érve csüggedő,
kékes fürtjével a nemes kadarka.
Oly mézes-forró s drágán töppedő,
mint szenvedélyes szerető vad ajka, -
s várakozásban ég a hegytető,
s mosolyog a Nap, a lángtejü dajka.
Várakozásban ég a hegytető,
benn a présházban locsolják a kádat -
ó méla napfény, lankadt dajkaság!
Méla Halál, te nagy Szüretelő,
jöjj, hozd a kést, puttonnyal kösd a hátad,
és halkan nyisd a Pince ajtaját!
Fotó: Fortepan / Vojnich Pál
Ajánljuk még:
„Minden megpróbáltatástól csak erősebb lettem” – Szabival, a pékkel beszélgettünk
Magyarország András-naptól vízkeresztig is nagyon finom – Borbás Marcsival új könyvéről beszélgettünk
Kovász, ami sosem fog kiszáradni – Gáll Tímeával és Gáll Leventével beszélgetünk
