5 frissen megjelent könyv, ami kiránt az egyhangúságból

Borbély Szilárd: Nincstelenek, Jelenkor Kiadó, 2021

A hét éve elhunyt Borbély Szilárd megrázó erejű, személyes érintettségtől nem mentes regénye, a Nincstelenek újra megjelent. A könyv a gyerekkor világába, egy vidéki miliő érdes és fenyegető díszletei közé visz el. Olyan Magyarországról tudósít, ahol a természetes környezet meghatározó része a nyomorúság és a kiszolgáltatottság. A nyelv durvasága, a szavak mélyén kavargó brutalitás a kommunikáció és az emberi létezés alapvető eszköze itt. Néha azt nehéz eldönteni, vajon a nyelv teremti meg a barátságtalan környezetet vagy a barátságtalan környezet a nyelvet. Borbély Szilárd, mint általában a verseiben, pontos és kíméletlen, olyan valóságkereső, akinél minden hazugság megengedhetetlen.

Oravecz Imre: Kedves John, Magvető Kiadó, 2021

Az eredetileg 1995-ben kiadott, Kedves John című Oravecz Imre-kötet a műfaji besorolás szerint leveleket tartalmaz, azonban ez a sok-sok levél túllép a műfaj megkívánta határokon, és az esszéhez, a novellaszerűen megformált filozófiai eszmefuttatáshoz közelít. Mit ad közre ez a megannyi, Kaliforniába címzett levél? A politika és a diktatúra működéséről alkotott határozott véleményt, a magánélet krízispontjai feletti elmélkedést, felülbírálást, reménykedést, a születő demokrácia iránti bizakodást és kiábrándulást, vagyis azt, „Miért vagyunk, mit akarunk, keresünk a világban?” Több aktualitást mond ez a könyv a mai Magyarországról, akár a legfrissebb hírek. Oravecz Imre saját helyzetét is a megfigyelő hűvös pozíciójából szemléli, ettől lesz hiteles, erőteljes és igaz.

Bereményi Géza: Azóta is élek, Magvető Kiadó, 2021

A Cseh Tamás-dalok szerzőjeként, valamint az Eldorádó és számos emlékezetes film rendezőjeként ismert Bereményi Géza Azóta is élek című, az idén hetvenöt éves író válogatásában megjelent elbeszéléskötetében egy személyiségfejlődés követhető nyomon. Otthonkeresés és otthonra találás Budapesten, és az ezt kísérő emberi kapcsolatokban. A cím finom utalás arra, hogy az író az ezelőtt több évtizeddel tomboló diftériajárvány egyik szerencsés túlélője.

Bereményi személyes hangvételű írásai a belső valóság leképezése mellett a minket körülvevő világ értelmezésére is távlatot nyitnak, egy korszak és annak jelenségei, röpke tüneményei már-már kiemelt szereplőkként jelennek meg. Van család és családtörténet, van magánmitológia és ógörög drámákat idéző bonyodalom. Bereményi mesél és mesél és mesél, lendületesen, nem várt fordulatokban gazdagon. Az élet névre hallgató titokzatos anyag hol humoros, hol a filozófia peremvidékére merészkedő értelmezése könnyedén magával ragad, kétséget nem kizáróan: a legegyszerűbb, leghétköznapibb dolog is méltó a figyelemre.

Lackfi János: Van tüzed? Szent István Társulat, 2020

Hogy a koronavírus-járvány idején milyen szerepet tölthet be a mindennapokban a hit, azt Lackfi János Istenes versekből összeállított kötete könnyedén megmondja nekünk, anélkül, hogy agyontömjénezett és túlzott ájtatosság jellemezte szövegeket kínálna. Krisztus mint egy jóbarát vagy váratlanul az otthonunkba érkező távoli rokon jelenik meg, és nem fél humoros, ironikus lenni, továbbá a minket foglalkoztató problémák felé érdeklődéssel és együttérzéssel fordul. József Attila, Dsida Jenő vagy Hervay Gizella Istenes versei után Lackfi egy közvetlenebb hangon szól és szólít meg a különben Ferenc pápának is helyet adó könyvben.

Aki ismeri és kedveli Hodász Andrást, a Papifrankó YouTube-csatorna kitalálóját, nagyon valószínű, hogy ezt a kötetet is szeretni fogja.

Dragomán György: Főzőskönyv, Magvető Kiadó, 2020

Dragomán György amellett, hogy nemzetközi hírű regények szerzője, nem restell a főzés tudományának időt szentelni. Legújabb munkája konyhatitkok és gasztrofortélyok felderítésére vállalkozik.

Könyve nem előzmények nélkül való. A gasztronómiában jártas Krúdy Gyula vagy a Micimackót latinra fordító Lénárd Sándor korábban letette névjegyét a műfaj mellett, ettől függetlenül minden receptgyűjtemény egyedülálló: kiad egy stílust, egy életérzést, egy embert. Az vagy, amit főzöl.

Dragomán jól bánik a szavakkal, jól bánik az ételekkel. Közel enged a receptjeihez és az életéhez, mintha az író ebéd, vacsora, ünnepi esemény alkalmából hívott volna meg minket, olvasókat, hogy ott, a helyszínen hallgassuk az ételekhez fűződő, a gyerekkoráig visszanyúló, fogyaszthatóan előadott történeteket.  

A népszerű író szerethetőre és hívogatóra sikeredett kötete kitüntetett helyet érdemel az irodalom és a gasztronómia rajongóinak konyhapolcán.  

Yuri Efremov / Unsplash