Az észak Jeruzsálemének nevezett Vilniusról érkezésem előtt csak annyit tudtam, hogy Litvánia fővárosa, és én soha nem terveznék odautazni. De az élet annak rendje és módja szerint másképp intézte a dolgokat, és én annak rendje és módja szerint meghajoltam az akarat előtt. Nagyon kellemesen csalódtam, változatos kulturális örömforrást és felfedezést tartogatott a város, mintha egy évtizedekig járt világ alól hirtelen kibukkanna egy új, semmihez nem fogható másik földrész. Szubjektív beszámoló az ékszerdoboznál nagyobb, de a szokványos európai fővárosoknál kisebb Vilniusban.

Az Újvidéken született Ladik Katalin mára olyan ikonná nőtte ki magát, hogy nevének említése nélkül aligha tehető komoly állítás a kortárs művészetről. Alkotásai széles – a verstől a mozgásművészetig terjedő – skálán mozognak, különféle korszakokat és irányzatokat idéznek meg és olvasztanak egymásba.  A szentendrei Ferenczy Múzeumban A gyűjtemény (1900-2022) – Ladik Katalin címmel nyílt tárlat az ő munkásságát mutatja be.   

Fábián Évi fotóalbumai, a Nők Magyarországon kötetek hiánypótlóak. Nem kisebb feladatra vállalkozik általuk a művész, minthogy manírok nélkül mutassa be a szakmájukban sikeres nőket. A különleges sorozatról, a képek keletkezéstörténetéről és a nőket fenyegető, média gerjesztette szépségideál kártékony hatásairól beszélgettünk az alkotóval.

„A jelenben élni nagyobb feladat, mint a tizenharmadik században kirándulni” – mondja Bánki Éva író, költő, egyetemi oktató. Többek között nemrég megjelent Át című verseskötetéről, a megszólalás nehézségeiről és a trubadúrok világáról beszélgettünk.

A Kiscelli Múzeum mindig nagy meglepetésekkel, szenzációs tárlatokkal fogadja a hozzájuk látogató vendégeket. Legújabb, Vau! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete című kiállításukról beszélgettünk a kurátorokkal, akiktől megtudhattuk, hogyan lett ebből a különleges lényből házikedvenc.

Tanulható az apaság – ezzel a gondolattal megerősödve zárom be Jesper Juul: Férfinak és apának lenni című könyvét. A felvetett kérdések és megadott válaszok töredékét hozom most elétek, részben szándékosan: nem akarok minden poént elsütni. Azt szeretném, ha ti is elolvasnátok ezt a kötetet! 

Balatonföldvár, Szentendre, Nagycenk, Visegrád, Budapest – csak néhány település, ahol Kő Boldizsárral és fantasztikus játszótereivel találkozhatunk. A 3D-s mesekönyvként működő terek igazi szabadságot adnak szülőknek, gyerekeknek, és mint kiderült, az alkotónak is. Kő Boldizsárral most nemcsak művészetekről, de családi háttérről, házasságbeli krízisekről, alkoholizmusról és gyerekvállalásról is beszélgettünk.

Székely Szabolcs A beszélgetés története című, erős és érzékeny verseskötete egyértelműsítette bennem, hogy a fiatal költők közül őt érdemes megkérdeznem az apaságról. Mesélt az apaság örömeiről, nehézségeiről, így a versei után a válaszai vezessenek új utakra, rádöbbenésekre, pozitív rácsodálkozásokra.

A huszonkét éves kora óta házas, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Kiss Gergely valóságos példakép: sokat tanulhatunk tőle felelősségvállalásról és a férfierők jó felhasználásáról. Többek között apaságról, gyereknevelésről, a fiatal generációk előtt álló kihívásokról beszélgettünk vele. 

A Műcsarnokban látható Martin Parr: Strand az egész világ/Life’s a Beach című, tespedt és lankadt lelkünket életre keltő, a felfrissülés élményével megajándékozó, felforgató, optimizmusra hívó és egyben elgondolkodtató kiállítása, amely a világszerte ismert brit művész strandfotóiból válogat.

Nem olyan régen, úgy másfél-két éve figyeltem fel Mihalec Gábor párterapeuta előadásaira és könyveire, s lehengerlő stílusa, éleslátása, okos humora azonnal magával ragadott. Adta magát az ötlet, hogy őt is megkérdezzem az apaságról, az azzal járó kihívásokról és örömökről.  

A Pokolgép nevű zenekar gitárosaként ismert Z. Kiss Zalán és felesége két gyermeket nevelnek, egyikük, Csongi, autista. Az interjúban arra voltam kíváncsi, hogy amíg akad, aki ennél kisebb teherbírású helyzetből eszeveszetten elmenekül, addig Zalán hogyan nézett szembe az élet kínálta kihívással, majd ismerte meg az öröm új formáit. A látszatra erős, az érzékenységtől visszariadó férfi mítosza helyett a hétköznapok nehézségeiben helytálló, érzékeny és bátor férfi érdekelt.