Öt ötlet, hogy jóra használd a kerti zöldhulladékot

1) Talajtakarás és szervesanyag-pótlás

Az első megoldás, amit érdemes beépítened az éves rutinodba, az a lemetszett részek mulcsként történő felhasználása. Nem igényel befektetett energiát, maximum csak abban az esetben, ha hosszabb sövény- vagy faágakkal van dolgod, ezeket ugyanis darabolni kell. Ezeket ha csokorba fogjuk, egy jó metszőollóval érdemes feldolgozni. 

Szinte bármit felhasználhatsz, amit lemetszettél: a sövény ágait, a kiszáradt faágakat, az ősz utolsó növekedésnek induló gazait, a lehullott leveleket, lemetszett virágfejeket. Csupán két tanácsot fogadj meg: egyrészt, a beteg, fertőzött növényi részeket ne tedd a mulcs közé, mert tovább fertőzhetik az egészséges növényeidet. Ezeket általában elégetik (amit a környezetszennyezés miatt én nem javaslok) vagy mélyen a talajba ássák. A másik, amire figyelj, hogy elég apróra vágd, tépd össze a zöldhulladékot, mert így kapod a legjobb minőségű mulcsot. Tapasztalataim szerint ha a vastagabb, fás részeket maximum tízcentisre vágod, tökéletes talajtakarót keverhetsz az ősszel lemetszett növényi részekből.

A talajtakarás segíteni fog, hogy megelőzd a szél okozta talajromlást, eróziót, javítja a talaj vízháztartását, nedvesen tartja és a fagyok ellen is védi a földet. Ráadásul az apríték között megannyi hasznos szervezet lelhet téli menedékre, és a lebontóknak köszönhetően még talajod tápanyag-utánpótlását is biztosíthatod.

2) Kerti menedékek

Ezt a megoldást azoknak ajánlom, akik nem szeretnének sokat bíbelődni az aprítással, nincs szükségük mulcsra (ha egyáltalán van ilyen ember), és nem zavarja őket, ha a kert egyik sarkában a természetesség veszi át az uralmat. A nagyobb ágakat, esetleg viharban letört monstrumokat, testesebb sövénydarabokat hord egy kupacba a kert egy háborítatlan részébe. Igyekezz rendezett kupacot alkotni, alulra a lágyszárú részeket tedd, arra a kisebb darabokat, felülre pedig mehetnek a méteres ágak is.

Ezekben a halmokban pillanatok alatt megjelennek láthatatlan segítőid, a sünöktől kezdve a téli búvóhelyre vágyó gyíkokon át egészen a legapróbb rovarokig mindenféle. A megfelelően összerakott halmok a ragadozók ellen is védelmet nyújtanak – én mindig a tűztövis lemetszett ágaival szegélyezem a rakásokat, hogy az távol tartsa a szomszéd hobbiból vadászó macskáit.

Már a következő tavasszal érezni fogod a gondoskodás jutalmát: a kertedben megtelepedő hasznos élőlények segítségével dupla védelemmel indulhatsz neki a tavasznak, és ha az év maradék részben is megfelelően gondoskodsz róluk, akkor ezt a segítséget hosszú időre biztosíthatod magadnak.

3) Növényi ázalékok, lombtrágyák

Ha nincs sok eltüntetni való, akkor érdemes a különféle növényi ázalékokkal próbálkoznod. Ehhez a lemetszett növényi részeket egy hordóba kell tenned, majd fel kell önteni annyi vízzel, amennyi ellepi. Összetételtől és időjárástól függően négy-tizennégy napig áztasd, míg büdös nem lesz. Nem vicc: aki csinált már csalánázalékot, az tudja, hogy a tömény lének kifejezetten penetráns szaga van.

A jó hír viszont az, hogy ha ezt a levet 1:8, 1:9 arányban hígítva a növényekre permetezzük, olyan (bio)energialöketet adunk nekik, amit biztosan meghálálnak majd. A növényi ázalékoknak külön irodalma van, ami szerint minden növény más hatásáról ismert az erősítéstől kezdve a tetűvédelmen át egészen a növekedésserkentésig. Egy általános erősítő ázalékhoz szinte bármilyen gyógynövényt felhasználhatsz, csak ügyelj aztán a megfelelő hígításra!

Amennyiben későn kezdted, és növényeid már ledobták a lombot, a talajfelszínre, a növények tövéhez is érdemes kiöntöznöd (ide is hígítva), mert a talajt is táplálja, ezzel pedig növényeidet is erősíti. Ha a kijuttatás sehogy sem megy, hűtőben tárolhatod a tömény oldatot, vagy le is fagyaszthatod tavaszig.

4) A „lasagne-kert” ereje

Az egyik legjobb megoldás, ha lasagne-ágyást készítesz vagy egyszerűen csak komposztálod a „lehullott zöldeket”. Lasagne-ágyás készítésekor a kialakítandó ágyást rétegezzük: alulra kerülnek a legnagyobb növényi részek, majd felfelé az egyre kisebbek – ügyelve arra, hogy felváltva kerüljenek egymásra a zöld és a barna részek. Minden mehet a halomra, amit a komposztodba is tennél: fű, levelek, gyomok (ha még nem kezdtek el magot érlelni), állati trágya, komposzt, tűlevelek, elvirágzott virágok, lemetszett növényi részek, moha, gomba stb. A jól összerakott lasagne-halom pár héten belül rogy egyet, és tavasszal készen áll az ültetésre. Kiváló minőségű, gazdagon termő táptalaj lesz belőle.

5) Komposztálás

Ha úgy tetszik, a klasszikus komposztálással is megismerkedhetsz. Ez egész évben ad némi feladatot, de a haszon is hatalmas lesz! Itt beszélt Borbás Marcsi bővebben arról, hogyan kezdj neki:

Ha semmiképp nem szeretnél ezzel foglalkozni, felkeresheted a legközelebbi közösségi komposztálót. Az országban számos helyen találsz olyan kerteket, ahol beveszik az odaszállított zöldhulladékot, és megfelelő technikákkal komposztot készítenek belőle.

Ha minden kötél szakad: zöldjárat

Ha egyik megoldás sem szimpatikus, marad a zöldjárat. Külön kukában vagy kötegelve, a helyi szabályoknak megfelelően kéthetente egyszer jön a kocsi, és elviszi a kikészített zöldhulladékot, amiből aztán a hulladékgazdálkodó többek között komposztot készít, amit aztán jó pénzért áruba bocsát. Így amikor tavasszal kellene egy kis plusz, és megveszed a szép barna zsákokban a termékeny anyagot, akkor valójában a saját szemetedért fizettél. Azért a kidobott hulladékért, amitől igyekeztél gyorsan és a lehető legkisebb energiabefektetéssel megszabadulni.

Persze, tudom én, nem a szemétért fizetünk valójában, hanem a munkáért, amit más végez el helyettünk. Tapasztalataim szerint sem a mulcsozás, sem a komposztálás, de még csak az ázalékkészítés sem hatalmas feladat – megtérülése és haszna viszont annál nagyobb. Egy-egy délután elég a komposzthalomra vagy lasagne-kertre, de arra is elég lehet, hogy végigszórd a málnás sorát vagy a leendő konyhakertet egy kellemesen vastag mulcsréteggel. Így visszaforgattál mindenféle kincset a természetbe, és ez még pénzedbe sem került.