A XVI. kerület nem véletlenül viseli a Kertváros nevet, hiszen az öt településrészből álló kerület nagy része ma is kertvárosias. A sok díszkert mellett igen sokan termelnek zöldséget, gyümölcsöt saját felhasználásra. Ez a szombat délelőtt kiváló alkalom volt arra, hogy találkozzanak egymással a helyi lakosok, megmutassák egymásnak azokat a különlegességeket, amelyekre büszkék, amelynek esetleg szakértői vagy titkainak tudói. Képviseltették magukat a Kertvárosi Kertbarátok Egyesületének tagjai, a nagycsaládosok, voltak őstermelők és hobbikertészek.
A látogatók megismerkedhettek a hétköznapi, közönséges vagy egészen különleges terményekkel, amelyek a XVI. kerület kertjeiben vagy akár egy balkonon termettek.
Kóstolhattak pesztót, szörpöt, lekvárokat, aszalványokat. Volt, aki csak néhány szem paradicsomot, frissen szedett szőlőt és mustot hozott, de láthattunk luffatököt és törökmogyorót is.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A legapróbban számára játékot szerveztek: zöldségeket levelükről, fűszernövényeket illatukról felismerni. A feladat a felnőttek számára is próbatétel volt, és többen el is véreztek benne. Azok a gyerkőcök, akik sikerrel vették a zöldség-akadályokat, almát, patisszont, friss fűszernövényeket kaptak jutalmul.
Az érdeklődők csodájára jártak a bonsai-gyűjtemények.
Mészáros Norbert több mint 30 éve szerelmese ennek a műfajnak. Az általa nevelgetett kis facsodák mindenkit lenyűgöztek.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Fáradhatatlanul és szenvedéllyel mesélt a bonsairól, arról hogyan lehet kialakítani egy-egy ilyen kis fát, hogyan kell a drótokkal formálni az ágakat, milyen módon érdemes visszametszeni a hajtásokat. Ilyenkor az ember ellenállhatatlan vágyat érez, hogy belefogjon ebbe a mesterségbe.
„A bonsai gondozása a legmegnyugtatóbb dolog a világon”
– mondta, miközben egy aprócska tiszafa mini ágait csipkedte ollójának hegyével. „Nem kell vérnyomáscsökkentő, ha van egy pár bonsai melletted, csak kimész, foglalkozol velük, és teljesen megnyugszol, ez a legjobb orvosság” – tanácsolta mindenkinek.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A Pesti magonc, Weimper-Horváth Anett őstermelő különleges paradicsom-kiállításával hívta fel magára a figyelmet. A fiatal gazda Árpádfölön kint és bent is kertészkedik, vagyis a kerti terményei mellett mikrozöldekkel foglalkozik. Most azonban izgalmas formájú és színű paradicsomjaira csodálkozhattunk rá.
Anett részt vesz a Magház fajtamentő programjában, és örömét is leli a paradicsom-különlegességekben. Megkóstolhattuk az agyvelő formájú vagy az apró, tölteni való paradicsomot, és a bordós-fekete héjú, sötétvörös húsú, igazán zamatos paradicsomfajtákat is. „Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy 2021 óta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ on-farm gazdájaként Pest megyei tájfajtákat tesztelhetek. Ebben a programban szép számban képviseltetik magukat örök szerelmeim, a paradicsomok, és mellettük a saláták is. Büszke vagyok rá, hogy Cinkotáról sikerült begyűjteni a helyi paradicsom tájfajtát.
Ez a kerti szépség a szájhagyomány szerint a 19. század vége óta termesztett és nem ritka, hogy termése 500, de akár 800 grammra is meg tud nőni.
A fajta 2020-ban a tápiószelei génbankba is beküldésre került, jelenleg felszaporítás alatt áll, hogy elérhető legyen a nagyközönség előtt is. Természetesen minden tájfajtát nagyon szeretek, itt ér össze eredeti hivatásom, a néprajz és újabb keletű mániám, a kertészkedés” – mondta lelkesedéssel Anett.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Jó kis eszmecsere alakult ki a paradicsomtermesztés idei nehézségei körül. A biokertekben tavasszal a csigák, most pedig a poloskák és a gyapottok-bagolylepke támadásával kapcsolatos tapasztalatokat oszthattuk meg egymás közt. Segítség lehet, ha több fajta paradicsom van a kertben, hiszen időben eltolódhat a virágzás, a bogyók érése, talán nem szereti minden kártevő egyformán mindegyiket.
A terménykiállítás különös érdekessége volt számomra, hogy mivel a naptár augusztust mutat, sok paradicsomra, paprikára, hagymafélékre számítottam.
Először meglepőnek tűnt: a legtöbben fügével érkeztek!
Hiába, az időjárásunk változása hozta, hogy amíg egy emberöltővel ezelőtt a fügét, mint különlegességet mutatták be a szerencsés kertészek, most a füge kiskerti termesztésének és feldolgozásának titkait oszthatták meg egymás között. A legtöbb füge és fügelekvár most Cinkotáról érkezett, többen is jeleskedtek a füge-fronton.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Megtudhattuk, hogyan lehet legjobban szaporítani fügét, milyen módon érdemes lebújtatni egy-egy ágat, majd pedig amikor gyökeret ereszt, akkor választani le az anyatőről.
A fügét legjobban tojástartóban jó tárolni, mégpedig úgy, hogy a szára legyen alul.
Aki maga is termeszt fügét, bizonyára tudja, hogy a fügefa gyümölcse nem egy egyszerű termés, hanem apró termések sokaságából álló, a befelé fordult, elhúsosodott virágzati tengelyt is magában foglaló terméságazat. Ha megfogadjuk ezt a jó tanácsot, hűvös helyen sokáig eltarthatjuk a fügéket, és könnyen szállíthatjuk is.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Úgy tudjuk a legselymesebb lekvárt készíteni fügéből, ha szilvával vagy körtével vegyítjük – tudhattuk meg az egyik cinkotai fügetermesztőtől.
Más receptekből sem volt hiány, hiszen ezeken az alkalmakon a beszélgetések és a tapasztalatcserék nem múlhatnak el jó receptek cseréje nélkül! Aki jól figyelt, egy szenzációs makaróni-szósz receptjét is meghallhatta, ami sütőben készül, hagymából, paradicsomból, paprikából, cukkiniből és tenger sok zöldfűszerből, amit éppen ont a kert. Egy másik recept currys-kurkumás ízvilággal kombinálta az imént zöldségeket, némi chilivel bolondítva fűszeres egyveleggé. A házi ételízesítők készítése, a szárított leveszöldséges tippek is sokakat érdekeltek, hiszen, van, aki reszelve, megszárítva teszi el a húslevesbe valót, más apróra vágva, üvegekbe, lesózva, és akad, aki a hőkezeléssel való tartósítást részesíti előnyben.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Az aszalt gyümölcsöket kínálókat a látogatók azzal ostromolták, hogyan tudnak ilyen szép és ízletes aszalványokat készíteni? A beszélgetések esszenciájaként a végső megállapítás az volt, hogy hiába vannak már szuperintelligens aszalógépek, a legjobb szárítmányt a napon való, kíméletes szárítással lehet elérni – ám ennek megvannak a titkai, szabályai, és tűpontos odafigyelést igényel.
A szervezők, a Nemnövekedés16 és a Greenkubátor csapatát még számos helyi civil szervezet képviselői segítették. Nem először, hiszen a helyi összefogás eredményeként működik az Ökosodó Kertváros program, ami azt tűzte zászlójára, hogy minél élhetőbb, minél zöldebb legyen Budapest keleti zónája. A közösségi oldalaknak is köszönhető, hogy sok fiatal család is ellátogatott a bemutatóra. Ami azért is üdvözlendő, mert
nagyon fontos, hogy a gyerkőcök ne csak a szupermarketek polcairól ismerjék meg a zöldséget.
Tudják, hogy a borsó nem fagyottan a fagyasztóban terem, hogy a szilvában lehet kukac, hogy a burgonyának a föld alatti részét fogyasztjuk. Hogy lássák, mennyiféle zöldség-forma létezik, hogy aki kertészkedik, annak a föld nyomait viseli a keze.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Öröm volt beszélgetni ezekkel a fiatalokkal, akik már egészen más szemmel néznek a kertjükre, mint a szépkorú kertbarátok. Megosztani egymással a szerzett tapasztalatot, és elfogadni az új ismeretek létjogosultságát, ehhez kellő bölcsesség és alázat szükséges. Aki kertészkedik, a hosszú évek kihívásai során szert tesz ezekre az elengedhetetlen készségekre, mert a kert megtanít.
Ajánljuk még:
Egy filléres növény, amivel luxuskertet varázsolhatsz
Védett növényeink: az illatos csengettyűvirág
Erre csörög a dió... – és nem csak: a csonthéjasok időszaka következik
